Zöldülésre kényszeríti a cégeket a globális nagytőke

Egyre több világvállalat számol be arról, hogy milyen kockázatot jelent tevékenységére nézve a klímaváltozás, illetve mit tesz, hogy működése környezetkímélőbb legyen. Az intézményes befektetők nyomást gyakorolnak azokra a cégekre, melyek nem foglalkoznak a környezeti kérdésekkel. A piac előbb-utóbb büntetni fogja a nem környezettudatos cégeket és a zöldeket díjazza, véli Michael Bloomberg.

Már közel kétszáz azon multik száma, melyek vállalták, hogy a részvényeseknek beszámolnak a klímaváltozásból eredő kockázatokról, melyek üzleti tevékenységüket és nyereségességüket érintik. Egyúttal a legnagyobb intézményes befektetők is elkötelezték magukat a környezettudatos befektetési alapelvek mellett. Az általuk kezelt tőke nagyságrendje eléri a 81 700 milliárd dollárt.

Ezek a vállalatok és befektetési alapok egyre nagyobb számban csatlakoztak 2017 folyamán a kacifántos nevű Klímaváltozással Kapcsolatos Pénzügyi Tájékoztatás Munkacsoporthoz. 2017 második félévében megduplázódott a szervezetbe betagozodó vállalatok száma, most már összesen 237 társaság vesz részt a közös munkában. A csoportot Michael Bloomberg vállalkozó, New York egykori polgármestere és Mark Carney, a Bank of England elnöke vezeti.

Intézményes befektetők

Az intézményes befektetők közül is nagyágyúk vállalták fel az ügyet, arra késztetve a cégeket, hogy zöldítsék üzleti tevékenységüket és minimalizálják környezetszennyező hatásukat, s rendszeresen fenntarthatósági jelentésben tegyék közzé az e téren elért eredményeiket. A csatlakozó alapok közül néhány:

A Kaliforniai Közalkalmazottak Nyugdíjalapja (CALPERS), mely a világ egyik legnagyobb nyugdíjalapja.
Dánia 40 milliárd dolláros nyugdíjalapja.
JPMorgan, mely a világ egyik legnagyobb bankja, s 2600 milliárd dollárnyi eszközt kezel.
BlackRock, a világ legnagyobb vagyonkezelője, mely 6000 milliárd dollárnyi eszköz felett diszponál, 120 olyan vállalatnak küldött levelet, melyekben részvényes és amelyeket a klímaváltozás kockázatainak erősen kitett társaságnak ítélt, arra buzdítva a menedzsmentet, hogy vállalatuk csatlakozzon a munkacsoporthoz.
A francia AXA biztosító, mely vállalta, hogy kivonja tőkéjét az olajhomok- és szénkitermelésben utazó cégekből, vagyis eladja az ilyen cégekben lévő részesedéseit, és 2020-ra megnégyszerezi, azaz 14 milliárd dollárra emeli invesztícióját a zöld cégekben.

Nyomást gyakorolnak

Az amerikai tőzsdei cégekre vonatkozó előírások megkövetelik a cégektől, hogy a részvényeseknek teljes körű tájékoztatást adjanak az üzleti tevékenységüket érintő kockázatokról. Ezt használják ki az alapok:

A JPMorgan arra buzdítja a cégeket, melyekbe befektet, hogy tegyék közzé a klímaváltozással kapcsolatos céges adataikat.
Vanguard, mely több tőzsdei energiacég részvényese, hasonlóképp lobbizik náluk a klímakockázatok publikálásáért.
A Shell is megkapta a BlackRock már említett levelét. Az olajmulti vállalta, hogy 2035-re 20, 2050-re 50 százalékkal csökkenti tevékenységéből eredő légszennyezést a jelenlegi szinthez képest.
Az Exxon is a minap döntötte el, hogy végre publikálni kezd ilyen jellegű információkat, miután a részvényesi közgyűléseken már többször felterjesztettek erre vonatkozó javaslatot (amiker rendre leszavazott a többség), s az USA-ban több tagállami főügyész is támadni kezdte a céget, amiért szerintük évtizedeken át eltitkolta a menedzsment, hogy mit tud a klímaváltozásról és a céges alaptevékenység környezetszennyező hatásáról.

A Világbank decemberben jelentette be, hogy fokozatosan kivonul az olaj- és földgázkitermelő projektek finanszírozásából. A Moody's megkezdte a klímaváltozásból eredő kockázatok figyelembe vételét az árvízveszélynek kitett városok és megyék hitelminősítésénél.

Nyernek a környezettudatos vállalatok

Michael Bloomberg úgy gondolja, hogy a nagybefektetőknél már világos igény, hogy különbséget akarnak tenni a környezeti hatásra odafigyelő és az ökológiai kockázatokat tudatosan kezelő cégek, valamint az ezzel nem foglalkozó vállalatok között. A piac, vagyis a befektetők összessége mindig a kockázatoktól tart, ezeket akarja beárazni. Ha a környezettudatos cégek tevékenysége és a kockázataik kalkulálhatósága elnyeri az invesztorok tetszését, hosszabb távon a zöld alapelvek alkalamzása kifizetődik, mert többet fog érni a részvényük és nagyobb lesz a piaci kapitalizációja az ilyen cégeknek.

A pénzpiacok zöldülése azért is fontos, mert egy jelentés a közelmúltban egyértelművé tette, hogy rendkívül nehéz lesz betartani a párizsi klímaegyezmény által kitűzött célt, vagyis 2 Celsius fokban maximálni a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest - akár bent marad az Egyesült Államok a megállapodásban, akár kilép a paktumból.

(Bloomberg, Business Insider)

Véleményvezér