Klímaváltozás cikkek
Egymilliárd lehet a klímamenekültek száma 2050-re
Egymilliárd ember válhat menekültté az éghajlatváltozás káros hatásai miatt. A népességnövekedéssel párhuzamosan vészesen visszaeshet az élelmiszertermelés. A halált okozó kánikulai napok száma évente elérheti a huszonegyet. Egész ökoszisztémák omolhatnak össze. A katasztrófa bekövetkezésének esélyeit latolgatja egy ausztrál elemzés.
Világszerte 2300 iskolában sztrájkoltak a klímavédelemért a diákok
Amióta 2018 nyarának végén Greta Thunberg kivonult az utcára tüntetni, exponenciálisan nőtt az utcákra vonuló fiatalok száma. A minap már 130 országban sztrájkoltak a diákok. Szeptemberre, az ENSZ Közgyűlés idejére minden eddiginél nagyobb megmozdulást tervez a mozgalmuk.
Elhozza a biotermelés aranykorát a Monsanto megabírsága?
Rákkeltőnek mondta ki a kaliforniai bíróság a Monsanto glifozát tartalmú Roundup növényvédő szerét. Ez a harmadik ilyen per. Az ügy hatására vajon csökkenhet-e a vegyszer termelés az agráriumban? És a globális népesség növekedése mellett célszerű-e egyáltalán átállni a biotermelésre? El tudunk látni 9,6 milliárd embert bioterméssel 2050-ben?
Nem kell azonnali zöldülés ahhoz, hogy megfékezzük a klímaváltozást?
Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig át kell átállítani a gazdaság működését környezetbarát üzemmódra, különben elszabadul a globális felmelegedés. Tudósok szerint nem kell azonnal lecserélnünk minden autót és erőművet környezetkímélőre. Elegendő, ha az életciklusuk végén, amikor tönkremennek felváltjuk őket zöldebb alternatívákkal.
Több ember halhat meg a klímaváltozás miatt, mint gondoltuk
Az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO 2014-ben hozta nyilvánosságra becslését arról, hány ember halhat meg évente a klímaváltozástól. Egy angliai elemzés szerint az évi 250 000 haláleset nagyon óvatos jóslat. Egymást erősítő visszacsatolások növelhetik az áldozatok számát, s ez eltörölhetik mindazt a fejlődést, amit a népegészségügy fejlődése terén a betegségek visszaszorításában ért el a nemzetközi közösség a huszadik században.
Lázadó klímageneráció
Végre a fősodorba került a klímatudatos erkölcs a társadalmi közbeszédben, a politikában és a tömegkommunikációban. A fiatalok a döntéshozók felelősségét és tétlenségét firtatják, és változásokat akarnak: hathatós klímavédelmet egyelőre kormányzati szinten, de hamarosan a cégeket is megcélozhatják tüntetéseikkel.
Felhőmanipulálás: 300 százalékos hozamot ad az esőcsinálás
Észak-Dakotában egy 1961 óta müködő cég képes több csapadékot kifacsarni az esőfelhőkből, mint amennyi természetes körülmények között lehullna belőle. A módszerre már a kormány érdeklődik. A mezőgazdaság, a vízfogyasztó cégek és polgárok és a vízerőmüvek látják ennek előnyét. De sok a kérdőjel és a félelem a módszer lehetséges mellékhatásairól. Ki birtokolja a vizet és vajon az USA környező tagállamai szárazabbakká válnak ettől?
A banánt is elviheti a klímaváltozás
A fekete sigatoka, közkeletűbb nevén a fekete levélfoltosodás egy olyan gombás fertőzés, ami a banánfa levelét támadja meg, és akár a termés 80 százalékát is elpusztíthatja. A kárt valójában a gomba által kibocsátott toxikus anyagok okozzák.
A svéd klímaaktivista lány és a tüntetők felforgatták Londont
Április 15 óta folynak a demonstrációk Londonban. Már 1130-ra rúg azon tüntetők száma, akiket letartóztattak, mert akadályozták a járműforgalmat. Emma Thompson és a Nobel Békedíjra jelölt 16 éves Greta Thunberg is beszédet tartott a tüntetésen. Az ellenzéki pártok vezetői leültek a svéd kiskorú aktivistával beszélgetni, az eszmecserére szintén meghívott Theresa May nem is válaszolt a megkeresésre. A tüntetők a londoni tőzsdét is körülzárták.
A klímaváltozás is a gazdagoknak kedvez
Az éghajlatváltozás gazdagabbá tette a legtöbb káros-anyagot kibocsátó, fejlett országot, szegényebbé az Egyenlítő közelében fekvőket. Norvégia nyert, Nigéria veszített.
Digitalizációs kényszer, munkaerőhiány, aszály, Brexit
Idén is sok a megbeszélni valója a magyar gazdaság erős, fejlődőképes vállalatai vezetőinek, a negyedik Cégvezetők Csúcstalálkozóján. A tempó felgyorsult, a fejlesztési iramot csak más gondolkodásmóddal lehet követni. A váratlan szabályozóváltozások, a globális katarzisok, a természeti károk, és a munkaerőhiány nehezebbé teszik a jövőre felkészülést. 2019 kihívásaira adnak közös választ a Cégvezető Csúcstalálkozóján, május 9-én, Budapesten.
Brazília Trumpja bányászattal gyorsítja az esőerdők irtását
A populista Jair Bolsonarót a farmerek szavazatai juttatták az elnöki posztra Brazíliában és már kampányában felszólalt a környezetvédelmi bírságok ellen, amiért azok anyagilag romlásba döntik a gazdákat. Egy új testülettel megfékezi a bírságok kiszabását, sőt új bányák létesítésével felgyorsítja a Föld tüdejének számító Amazonas-esőerdő irtását is.
A globális felmelegedéssel az allergiások járnak a legrosszabbul
A globális felmelegedéssel nemcsak a pollenkoncentráció és a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is – derült ki egy évtizedes jelentőségű kutatásból, amely először vizsgálta a klímaváltozás hatásait a pollenszezonra és -koncentrációra.
Kihalóban a korallok: nem fogják többé megkötni a szén-dioxidot
Csökken a korallbébik száma az ausztráliai Nagy-korallzátonyon. Az óceánok felmelegedése miatt hamarosan búcsút mondhatunk a koralloknak. Ezzel elveszítjük a Föld egyik fontos szén-dioxid-megkötő kapacitását.
Kanada mindenkit beelőz
Kanada melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé – állapította meg egy friss kutatás. A szövetségi kormány klímajelentése arra figyelmeztet, hogy az ország sok részében a változások már nyilvánvalóak, és előre láthatóan egyre intenzívebbé válnak, a felmelegedés sok hatása pedig valószínűleg visszafordíthatatlan.
Magyarországot is elérik a szúnyogokkal terjedő betegségek
Romániában, Boszniában, Macedóniában már jelen vannak a vírusokat terjesztő szúnyogok. A felmelegedés miatt egyre északabbra húzódik két fertőző szúnyogfajta élőhelye. 2050-re újabb félmilliárd ember lehet kitéve a csípéseiknek, melyekkel olyan betegségeket kaphatunk el, mint a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a sárgaláz. A szúnyogok szinte mindenütt megélnek, sekély vízbe és autógumiba is petéznek.
Senki sem ússza már meg a természeti katasztrófákat
Tavaly is újabb időjárási rekordok dőltek a klímaváltozás miatt. Gyorsabban emelkedett a tengerszint, és gyorsabban melegedtek az óceánok, mint eddig valaha. Mintegy 62 millió embert életébe szólt bele valamilyen szélsőséges időjárási esemény.
Rejtély, hogy miért nő a metánkoncentráció a levegőben
Húsz éve stagnálni kezdett a légkör metánkoncentrációja, de az utóbbi években újra meglódult. Nyugtalanító, hogy a szakemberek nem biztosak benne, mi a változás oka. Az sem jó hír, hogy a metánkoncentráció növekedését nem kalkulálták bele a párizsi klímaegyezménybe. Ha nem sikerül ezt a trendet megállítani, akkor képtelenség lesz 2 Celsius-foknál megfékezni a globális felmelegedést.
Most már tényleg véget vetne az erdőirtásnak a pálmaolajkereskedő
Már 2010-ben vállalták a nagy élelmiszeripari és kozmetikai márkák, hogy kiiktatják az erdőirtó beszállítókat az ellátási láncukból, de műholdak híján ezt képtelenség volt kivitelezni. A Wilmar International 2019-ben végére végre-valahára megvalósítja az erdők műholdas monitorozását és zéró toleranciát ígér az égetéssel erdőket irtó, majd helyükön olajpálmafákat termesztő alvállalkozók ellen.
Nyílt levél a vállalatvezetőknek
Miközben gyerekek tízezrei - iskola helyett - tüntetnek szerte a világban az éghajlatváltozás megállításáért, addig felelősnek nem nevezhető vállalatvezetők, folytatólagosan elkövetett emberiség elleni bűntettet hajtanak végre ellenük.
Eltűnhetnek a nagy felhők a légszennyezésünk miatt, melegházzá válhat a Föld
A Föld felületének 70 százalékát felhők árnyékolják be, természetes takarót nyújtva a napfény ellen. Már 2016-ban arról írtak tudósok 1983 óta gyűjtött műholdas adatokat elemezve, hogy a klímaváltozás megváltoztatja a felhők keletkezésének folyamatát. Egy új számítógépes szuperszimuláció szerint ha tovább növekszik az emberiség üvegházgáz-kibocsátása. az óceánok fölötti nagy felhők eltűnhetnek.
Szigeteléssel nemcsak a rezsit csökkentjük, hanem a klímát is védjük
A legnagyobb mértékben energiafelhasználásunk mérséklésével csökkenthetjük karbonlábnyomunkat. Egy családi ház leszigetelésével több mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat, vagyis több üvegházhatású gáztól mentjük meg a Föld légkörét, mint amivel marhahúsfogyasztásunk és teljes internethasználatunk szén-dioxid-kibocsátása minden évben megterheli azt.
Fiatalok kontra Fehér Ház: egy veszteség, egy félgyőzelem a klímaperekben
Minden bizonnyal az évszázad egyik nagy jogi meccse, hogy a bíróságok helyt adnak-e világszerte a kiskorúak kereseteinek, és rákényszerítik-e a kormányokat arra, hogy élhető környezetet hagyjanak hátra a jövő generációk számára. Egyelőre egy elutasító és egy helyt adó ítélet született Amerikában. Három másik országban már klímavédelemre kötelezte a bíróság a kormányokat.
A klímaváltozást érezzük, az összeesküvéseket meg szeretjük
A klímaváltozást a bőrünkön érezzük, és aggódunk az emberiség sorsa miatt, az összeesküvés-elméletek pedig mindig érdekesek – derült ki a Filter.hu látogatói által indított legnépszerűbb gyűjtőoldalakat böngészve.
Rovarapokalipszis: az ő pusztulásuk a mi végzetünk
Évi 2,5 százalékkal csökkent a rovarok létszáma a Földön, vagyis kétszer gyorsabban, mint a gerinceseké és nyolcszor gyorsabban, mint az emlősöké. Néhány évtizeden belül a rovarfajok 40 százaléka is eltűnhet, ha nem lassul a jelenlegi kihalás. Már nemcsak a mezőgazdasági termelés alá vont területeken figyelhető meg a tömeges pusztulás. A tanulság világos: jelentősen vissza kellene fogni a rovarirtó szerek repülőgépekről történő permetezését. Környezetbarátabb módon kell termesztenünk élelmiszernövényeinket.
Az öt legfontosabb 2019-es zöld építészeti trend
A klímaváltozás az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb környezeti-társadalmi kérdésévé vált, így 2019-ben is létfontosságú kihívások állnak az emberiség előtt. Az építőiparnak kiemelt felelőssége van a kérdésben, hiszen a természetet jelentősen terheli az épített környezet, ráadásul a világ széndioxid-kibocsátásának 23 százaléka ebből az iparágból származik. A Paulinyi-Reith & Partners szakemberei összegyűjtötték az idei év legfontosabb környezettudatos építészeti trendjeit, melyek az építőipar oldaláról támogathatják a klímaváltozás elleni küzdelmet.
Ne várjunk a politikusokra, mi is sokat tehetünk a klímaváltozás ellen
Fogyasztóként mindennap a pénztárcánkkal „szavazunk” egy zöldebb világ mellett vagy éppen ellene. Minden vásárlásunknak, tranzakciónknak, beszerzésünknek van karbonvonzata, ideje hát klímatudatosan élni és fogyasztani. Erre adott ötleteket az CEU-n Ürge-Vorsatz Diána professzor és Nagy Réka, az Ökoanyu blog írója, számos könyv szerzője.
Az állatok és növények is szenvednek a klímaváltozástól
Egyre több szélsőséges kilengésre, extrém csapadékmennyiségre és hosszan elhúzódó aszályos időszakokra kell felkészülnie az agráriumnak. A növénytermesztőknek nemcsak a genetika, hanem az alkalmazott technológia és az időjárás figyelembevétele, az állattenyésztőknek pedig elsősorban a takarmányozás újragondolása jelentheti a kulcsot ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni tudjon – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.
Globális lehűlést okozhatott Amerika gyarmatosítása?
Rájöttek, miért hűlt le jelentősen a Föld éghajlata az 1600-as években, amit a déli-sarki jégminták is alátámasztottak. Az európai telepesek betegségeket hoztak a bennszülöttekre, melyek ellen immunrendszerük nem tudott védekezni. Kihalt az emberiség 10 százaléka, összeomlott a kontinens agráriuma. Az ültetvények helyén fejlődő növényzet fotoszintézissel elég szén-dioxidot szívott el a levegőből, hogy lehűljön a légkör.
Ahol olyan meleg van, hogy januárban megfőnek a barackok a fán
Újfent extrém időjárást produkált a klímaváltozás a világ számos régiójában. Ausztráliában melegrekordok dőltek meg, a hatóságok arra kérték a polgárokat, hogy maradjanak otthon. A gyümölcs húsa pedig szó szerint megfőtt a fák ágain. Eközben az USA és Kanada határán olyan hideg volt, hogy befagyott a Niagara vízesés.
Sorsunk az Északi-sarktól függ
A Jeges-tenger ma már tele van műanyagszeméttel. Jégtakarói olvadnak és ebben az évszázadban végleg eltűnnek. Ez messzemenő következményekkel lesz nemcsak a tengerszintre, hanem a halállományra, a globális csapadékosságra és végső soron
élelmiszerellátásunkra. Létünk kerül veszélybe, ha nem óvjuk meg a Jeges-tengert.
Nem a környezetvédelem öli meg a GDP-növekedést, hanem a környezetrombolás
A méhek általi beporzásnak köszönhető az élelmiszerek közel 75 százaléka. Az ökoszisztémák óriási szolgáltatásokat nyújtanak nekünk, lehetővé teszik földi létünk. Ha nem valósítjuk meg a zöld gazdaság környezetkímélő működését, óriási veszteségek érhetnek, s az emberiség léte is veszélybe kerül, írja véleménycikkében Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ-hez tartozó Biológiai Sokféleség Egyezmény szervezetének főtitkára.
Ítéletidő: ezért hidegebb a tél az USA-ban, mint a Déli-Sarkon
Január 20 után olyan hideghullám áramlott az USA középnyugati részébe, amire évek óta nem volt példa. A zordabb amerikai telek összefüggésben lehetnek az Északi-sark felmelegedésével. Európába is ezért érkezett hideg levegő. Az idióta Donald Trump persze arra használta az alkalmat, hogy a Twitteren figurázza ki a globális felmelegedés tudományát.
Klímaváltozás: nézzük a jó oldalát?
A klímaváltozás jelenti az üzemanyagot a biológiai evolúciónak, de ez pörgette fel az emberi civilizáció fejlődésének sebességét is. A jégkorszak végén lezajlott globális felmelegedésnek köszönhetjük háziállatainkat, a gabonaféléket és a neolitikus forradalomnak nevezett áttérést a mezőgazdaságra, a letelepedett életmódra – hívta fel a figyelmet Kopátsy Sándor, a Piac & Profit alapítója és szerkesztőbizottsági tagja.
Kecskékkel az erdőtüzek ellen: fűnyírásra is jók
Egy kaliforniai város a GoFundMe tömegfinanszírozó platformon keresztül gyűjt pénzt egy kecskenyájra: a négylábúakkal lelegeltetik a bokrokat és az aljnövényzetet, megnehezítve ezzel a bozóttüzek terjedését. Még a Google is kecskékkel nyírja le a székháza előtti gyepet Kaliforniában.
Óriási pénzeket kezelő alapok követelik a fosszilis vállalatok zöldülését
Közel 32 ezer milliárd dollárt kezelnek azok az alapok, melyek követelik a fosszilis iparágakban működő óriáscégektől, hogy többet tegyenek a klímaváltozás megfékezéséért, mint amire eddig képesek voltak.
Egy dologtól tényleg retteg a davosi elit
Teljesen mindegy, hogy a világvállalatok felsővezetése mit gondol a klímaváltozásról és annak emberi eredetéről, mert a szélsőséges időjárástól mindenképpen sérül a céges ellátási lánc, és a fennakadások megnyirbálják a profitot. 2019 nagy üzleti kockázata lesz a klímaváltozás.
Ürge-Vorsatz Diána: minden baj oka a túlfogyasztás
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, az IPCC kiadta új jelentését, mely arról szól, hogyan fékezhetjük meg a globális felmelegedést 1,5 Celsius-foknál. A Nobel-békedíjas testület kibocsátásmérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnökével, dr. Ürge-Vorsatz Diánával beszélgettünk.
Százszor nagyobb légszennyezést okoz az emberiség, mint a vulkánok
A kibocsátás mennyisége attól függ, hogy csak békésen pöfékel-e néha egy-két füstfelhőcskét magából a vulkán, vagy akár fel is kell a szunnyadásából, és kitör. Vannak nagy aktív vulkánok a világban, és időnként látványos körülmények között tör fel belőlük a láva és az üvegházgázok.
Klímaegyezmény: mi zajlott a színfalak mögött?
A globális emissziócsökkentési politikát a konkrétumok szintjére lehozni hivatott Katowice-i Klímacsúcson akadt néhány huzavona és összezördülés, de az amerikai delegáció konstruktívnak mutatkozott, attól függetlenül, hogy Trump az egyezmény elleni retorikát hangoztat hazai pályán a választói előtt. Összefoglaljuk a párizsi klímaegyezmény újonnan elfogadott játékszabályait.
Ér még valamit a párizsi klímaegyezmény?
Nem kötelező érvényű, önkéntes vállalásokat tartalmaz, és még azokat sem tartják be a tagországok. Mi történt zárt ajtók mögött a katowice-i klímacsúcson decemberben? Elfogadták az emissziócsökkentésre vonatkozó konkrét szabályrendszert. De az egész klímapolitika nemzetállamonként méri az üvegházgáz-kibocsátást, holott egy-egy nemzet fogyasztásának számottevő hányada külföldi termelésből és behozott termékekből ered.
Lakhatatlan városok, tömeges elvándorlás: ezt hozza a klímaváltozás
Városok válnak lakhatatlanná 2050-re, és tömegek kényszerülnek majd elhagyni lakhelyüket. Szakértők szerint a mai állapotokhoz képest teljesen másfajta termelési, munkaerő-piaci és demográfiai viszonyok lesznek meghatározóak.
Évi egymillió ember hal meg, ha nem tartjuk be a párizsi klímaegyezményt
Egyre nehezebben bírjuk a gyakrabban és erősebben jelentkező nyári hőséget: az idősek korosztály körében növekszik a kánikulák idején az elhalálozások száma, és egyre kevesebbet tudunk szabadtéren dolgozni. A melegebb klíma miatt pedig északabbra hatolnak a szúnyogokkal és szennyezett vízzel terjedő trópusi betegségek. 2000 óta óriásit romlott a helyzet az éghajlatváltozás egészségünkre gyakorolt negatív hatásait illetően.
A demokraták és a klímaváltozás is keresztbe tesznek Trump fosszilis terveinek
Az olajkutakat, az olajvezetékeket és az atomerőműveket is időről időre megrongálják, s működésüket nehezítik a viharok, hurrikánok, aszályok és árvizek. Az amerikai törvényhozás alsó házának számító képviselőházban többséget szerző demokraták belendültek, és januárban felülvizsgálják Trump profosszilis energiapolitikáját.
Autóink miatt nőtt a légszennyezés, 2030-ra katasztrófa lehet ebből
Három évig stagnált, majd a 2017-es emelkedés után 2018-ban ismét nőtt a globális üvegházgáz-kibocsátás. Meglepő módon ezért nem a gyáripar, hanem a közlekedés meglódulása okolható. Hiába terjednek az elektromos autók, egyre többen vásárolnak benzines járműveket és egyre nagyobb távokat tesznek meg velük. Európában csökkent a kibocsátás, de itt is kisebb mértékben, mint az előző években.
Kétszer gyorsabban melegszik az Északi-sark: végleg elolvad a jég
Kétszer gyorsabban melegszik a légkör az Északi-sarkon, mint bolygónk többi részén. Tizenkét éve nem volt ilyen kicsi az Északi-sarkon található jégtakaró, mint 2017-ben és évre-évre sem lassul a visszahúzódása. Amerikai tudósok most már biztosak abban, hogy végleg búcsút mondhatunk az északi-sarki jégnek. És ez nemcsak a jegesmedvéknek rossz hír, hanem nekünk is.
Kihíztuk a Földet
A globális népességnövekedés megállíthatatlan, csak az ökológiai erőforrások gondosabb ápolása és hatékonyabb felhasználása biztosíthatja az emberi életet – vélekedtek előadók a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson. Vajon képesek vagyunk megfelelni és korszerű válaszokat adni a kihívásoknak?
Már azok a gleccserek is olvadnak, amiknek nem lenne szabad
Először észlelték jelentős mértékű olvadás jeleit az eddig stabilnak vélt kelet-antarktiszi gleccserek egy részénél - közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Ha a jelenség nem változik, át kell számolni a tengerszintre vonatkozó előrejelzéseket.