A legnagyobb olajvállalatok némelyikénél az aktivista részvényesek már elfogadtatták a közgyűlésen azt, hogy a cégvezetés köteles klímaügyi szakértővel konzultálni a cégstratégiáról és tájékoztatni a részvényeseket a klímaváltozás üzletvitelre vonatkozó kockázatairól.
A londoni székhelyű Carbon Disclosure Project -immáron röviden csak CDP- a multinacionális cégek körében terjedő bejelentési-tájékoztatási (disclosure) kultúra erősödésére gyúr évek óta.
Legújabb jelentésében azt összegzi, milyen klímakockázatokat és üzleti lehetőségeket azonosított 6937 nagyvállalat, beleértve az 500 legnagyobb piaci kapitalizációval bíró óriáscéget, melyek közül 366 szolgáltatott adatok közvetlenül a CDP-nek.
- A cégek 80 százaléka már látja, hogy a klímaváltozás káros hatással van az üzleti tevékenységére.
- 1000 milliárd dollárnyi bevételük kerül veszélybe a klímaváltozás miatt.
- 250 milliárd dollárnyi vagyontárgy értékét kell amortizálni az éghajlat-változásnak köszönhetően. Ezek az úgynevezett stranded asset-ek, vagyis főleg olyan természeti erőforrások, amiket már nem lehet kiaknázni és pénzzé váltani, mert megváltoztak az ökológiai körülmények, a kitermelési költségek vagy a törvényi előírások.
- Szinte bizonyosra veszik, hogy 500 milliárd dollárral növekedhet a működési költségük, ez elsősorban a változó szabályozási környezettel kapcsolatos kiadásokat és jogi költségeket jelent (például környezetszennyezési bírságok, kibocsátási kvóták vásárlása, aktivisták perei stb.).
- A klímakockázatok káros hatásai az üzleti tevékenységre már 5 éven belül jelentkezni fognak.
Zöld extraprofit
Ugyanakkor a klímabiznisz -növekvő igény a megújuló energiák és az elektromos járművek iránt, infrastrukturális beruházások kivitelezése vagy kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségek, ahogy a pénzintézetek egyre inkább az alacsony karbontartalmú cégeket favorizálják- 2100 milliárd dolláros forgalmat generálhatnak ugyanezeknek a cégeknek. Ennek nagy részét a „nagyon valószínű” vagy „tulajdonképpen bizonyos” kategóriába sorolják elemzőik.
A fenntartható üzleti lehetőségekbe történő befektetés hétszeresen megtérülhet, vagyis miután behozta a költségét, hatszoros hozamot nyújthat. Ez azt jelenti, hogy az említett 2100 milliárd dolláros üzleti lehetőség először 311 milliárd dollárnyi kiadást feltételez.
A 2100 milliárd dollárnyi realizálható bevétel a következőképpen oszlik meg: bankszektor (1200 mrd.), építőipar (338 mrd.), szolgáltatószektor (149 mrd.), olajipar (141 mrd.), élelmiszeripar és mezőgazdaság (106 mrd.)
A bankok zöldülése 1200 milliárd dollárnyi bevétellel kecsegtet, ha meg tudják valósítani az alacsony emissziójú működést.
A felmérés szerint a fosszilis-intenzív iparágakban tevékenykedő cégek is úgy tartják, hogy az alacsony karbontartalmú működési pályára való átállás több lehetőséggel jár, mint amennyi kockázattal. Érdekesség, hogy a legnagyobb olajipari cégeknek csak fele állt elő adatokkal a klímakockázatokról és a releváns üzleti lehetőségekről.
A nagy vesztes: energiaszolgáltatók
A CDP összesítése szerint az energiaszektor szereplői indulnak nehéz helyzetből, illetve ígérkeznek veszteseknek. A fosszilis erőforrásokból élő -széntüzelésű vagy földgáz-üzemű erőműveket működtető- szolgáltatóknál akkorák az infrastrukturális átállás és korszerűsítés költségei, hogy azok nagy valószínűséggel meghaladják a realizálható üzleti lehetőségek volumenét.
(CDP)
