Klímaváltozás cikkek
E-mail-botrány: csellel szerzett infókat a klimatológus
A vízügyek nemzetközi hírű szakértője, Peter Gleick, akivel a Piac és Profit februári számában közöltünk exkluzív interjút, a héten bevallotta: e-mailben másnak adta ki magát, hogy hozzáférjen klímaszkeptikusok munkájáról szóló benső, bizalmas információkhoz, melyben az ő munkáját is kritizálták. A botrány megrengetni látszik az eddig feddhetetlen Gleick reputációját.
Több természeti katasztrófára számíthatunk idén?
A tavalyi évben mindenből kijutott: jöttek a közlekedést megbénító hóviharok, emberáldozatot követelő tornádók, településeket elmosó árvizek, éhínséget okozó aszályok. 2012 sem lesz jobb, vallják elemzők. A légkör emelkedő üvegházgáz-koncentrációja, a melegedő óceánok egyre több nagy horderejű, pusztító természeti jelenséget okoznak.
Megállapodás a megállapodásról
Történelmet írt a csaknem 190 részt vevő tagállam a 17. ENSZ Klímakonferencián az elnöklő Maite Nkoana-Mashabane, Dél-Afrika külügyminisztere szerint. A december közepén lezárult durbani tanácskozás képe valójában nem ennyire rózsás, leginkább csak arról született megállapodás, hogy majd lesz megállapodás.
Magyar irányítású program az EU-ban
Magyar irányítással indult az Európai Unió egyik új, a klímaváltozáshoz kötődő projektje, amelyet a héten mutattak be Brüsszelben, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) helyi hivatalában.
Önvédelem a jövőért
Megjelent a Piac&Profit februári száma, benne többek között részletes összeállítással az öngondoskodás szükségességéről és lehetőségeiről, a kkv-kat érintő legfontosabb idei változásokról. Interjút készítettünk Peter Gleick nemzetközi hírű szakértővel a klímaváltozás várható hatásairól, és közgazdászokat, valamint cégvezetőket kérdeztünk 2012-es várakozásaikról.
Akaratlanul késleltetjük az újabb jégkorszakot
Az emberi szén-dioxid-kibocsátás miatt később köszönt be a következő jégkorszak - idézte kutatók megállapítását a BBC hírportálja. Az előző jégkorszak körülbelül 11,5 ezer évvel ezelőtt ért véget, azt azonban nem tudni pontosan, hogy mikor számíthat az emberiség a következőre.
Éghajlatváltozás: Afrika jobban bírja
Az afrikai trópusi erdők úgy tűnik, jobban alkalmazkodnak a jövőbeni éghajlatváltozáshoz, mint az Amazonas, vagy más vidékek esőerdei - jelentette ki egy nemzetközi tudományos konferencia résztvevői.
Klímavédelem: világosra festik az utakat és a háztetőket
Megállíthatatlanul koncentrálódik a lakosság a nagyvárosokban. Nem vagyunk messze tőle, hogy az emberiség fele hamarosan hatalmas metropoliszokban fog lakjon. Márpedig a folyók és tengerek partjain fekvő városok erősen ki lesznek téve az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges éghajlati események szeszélyének.
Több pénz éghajlat-politikára
Az Európai Bizottság a 2014–2020 közötti időszakban 3,2 milliárd eurót szeretne elkülöníteni az új LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai cselekvési program számára. A javasolt program átláthatóbb és rugalmasabb, mint a korábbi, ráadásul elődjéhez képest lényegesen nagyobb költségvetésből gazdálkodik, ami az eredményességét is fokozhatja.
A metán miatt meglódulhat a klímaváltozás
A szakértők legóvatosabb becslései szerint az északi féltekén felolvadó permafrost annyi üvegházgázt juttat hamarosan a légkörbe évente, ami megfelel a jelenlegi ÜHG-összkibocsátás 15 százalékának. Az alaposabb jövőszimulációk azonban 35 százalékot is elképzelhetőnek tartanak.
Rémes jövőkép: megállíthatatlan a globális felmelegedés?
Az északi félteke mintegy negyedét permafrost, vagyis állandó jelleggel fagyott talaj borítja. Alaszka és az orosz tundra az emberi civilizáció előtt megkötött karbont rejt magában - fagyott formában. Ahogy tovább növekszik bolygónk légkörének hőmérséklete, az úgynevezett permafrost is megolvad, és a széndioxidnál huszonötször(!) erősebb üvegházgázt ereszt ki magából. Metánt.
A klímaváltozás miatt nincs fűtés az iskolában
Egy Celsius-fokban és télikabátban, sálban, sapkában dideregtek a diákok egy brit iskolában, mert az igazgató fontosnak tartotta, hogy a tanintézet hozzájáruljon a környezetvédelemhez.
Nem várnak sokat a klímacsúcstól
A december 9-ig tartó, közel 200 országot összeterelő ENSZ csúcstalálkozótól senki sem vár globális, törvényileg kötelező érvényű megállapodást, megfigyelők szerint az legfeljebb csak 2014-2015-re jöhet össze, a borúlátóbbak 2018-2020-ra jósolnak megállapodást. Az éghajlatváltozás káros hatásainak leginkább kitett afrikai és ázsiai szegény országok megsegítésére létrehozott klímaalap finanszírozásának kérdésében azonban valószínűleg dűlőre jutnak a felek.
Nincs több időnk!
Az éghajlatváltozásból eredő természeti jelenségeket, az ökoszisztéma folyamatainak változásait, valamint ezek életvitelünkre gyakorolt hatását tekintették át rangos szakértők a Piac és Profit II. Fenntarthatósági Csúcsán.
Van, akinek jó a globális felmelegedés
Világszerte egyre többen ismerik fel a globális felmelegedés jelentette veszélyt és igyekeznek tenni a káros hatások csökkentése érdekében. Vannak ugyanakkor olyanok, akiknek hasznot jelent, hogy az Északi sarkon már nincs mindig összefüggő jégtakaró.
Gyorsul a globális felmelegedés
Klímatológusok a Nature című szakfolyóiratban közzétett tanulmánya szerint már ebben az évszázadban a várt 2 Celsius fokos melegedésnél nagyobb lesz a hőmérséklet változása Földünk egyes pontjain.
Milyen világban fogunk élni 2050-ben?
A klímaváltozás lehetséges hatásaival már számos kutató foglalkozott, mi most egy ábrát mutatunk be, melyen kontinensekre bontva láthatjuk a legfontosabb változásokat. Kattintson a nagyobb méretért!
Egyre többen aggódnak, de nem tesznek semmit
Az európaiak több mint kétharmada rendkívül súlyos problémának tartja az éghajlatváltozást, és csaknem 80 százalékuk gondolja úgy, hogy az ellene való fellépés segítheti a gazdaság fellendülését és a munkahelyteremtést. Ugyanakkor a megkérdezettek alig több mint fele számolt be arról, hogy az elmúlt hat hónap során maga is tett valamit az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében, derül ki az Eurobarométer október 7-én közzétett felméréséből.
Régen is gyorsan váltzott az éghajlat
Nem ez az első alkalom, hogy Földünkön az éghajlat gyorsan megváltozik - derített fényt rá egy friss kutatás, amely a korábbi százezer helyett az elmúlt nyolcszázezer év éghajlatát vizsgálta.
Nemzetközi Ózonnap Magyarországon
A Föld ózonrétegének elvékonyodása miatt kialakult kockázatok csökkentéséhez keres partnereket a Napsugárzás Védelmi Tudományos Egyesület. A veszélyek tudatosítása és a változáshoz való alkalmazkodás elengedhetetlen a betegségek elkerüléséhez.
Egyre kevesebben veszik komolyan a klímaváltozást
Egyre kevesebb közfigyelem irányul a globális felmelegedés kérdésére, így kevesebben aggódnak az éghajlat megváltozása miatt világszerte, mint korábban - derül ki a Nielsen 2011-es Sustainable Efforts & Environmental Concerns jelentéséből. A kétévente elkészített kutatás során 51 országban 25 ezer internetező felnőtt véleményét kérték ki, amely szerint sokan tartanak a felmelegedéstől, de kevesebben, mint a lég-, víz- és egyéb szennyezéstől.
A klímaváltozásról, kicsit másképp
A klímaváltozás várható hatásait hozza kézzel fogható közelségbe egy készülő novelláskötet, amelyben olyan neves szerzők írásait olvashatja majd a közönség, mint a kanadai Margaret Atwood vagy a brit David Mitchell.
"Szerintem meghamisították a globális felmelegedést"
Tízből közel hét amerikai hiszi, hogy egyes tudósok meghamisíthatták az éghajlat felmelegedésére utaló adatokat - derül ki egy friss felmérésből. Az Egyesült Államokban sokan vélik úgy, hogy a veszélyeket eltúlozzák, és nem szükséges azonnali választ adni a problémára.
Lesz-e valaha klímatörvényünk?
Újraírják a 2007-ben elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával. Láng István akadémikus elmagyarázta, miért. "A négy évvel ezelőtt elfogadott verzió bizony egy kicsit elavult. Szerencsére nem vette elő senki a fiókból. Valójában csak azért készült el gyorsan, hogy Brüsszelben kipipálhassák, hogy a magyarok is megcsinálták. Az új stratégiát valóban most dolgozzák ki", mondja az akadémikus.
Magyarország a régió élharcosa
Bár a kormányzat még nem erősítette meg, a Greenpeace üdvözli, hogy Magyarország a régióból elsőnek kiállt az EU magasabb klímavédelmi célkitűzése mellett.
Kánikula: a 2007-es kecskeméti rekordtól még messze vagyunk
Az utóbbi egy évszázadban az 1946-os, az 1950-es és a 2007-es nyáron mérték a legmagasabb hőmérsékletet a magyarországi nagyvárosok megfigyelőállomásain. A rekordot 2007-ben Kecskeméten mérték: 41,7 Celsius fokot.
Most ugyan zuhog az eső, de tavalyi volt a legforróbb nyár
Az éghajlati adatok 19. század végén megkezdődött hivatalos feljegyzése óta a tavalyi bizonyult az eddig mért két legforróbb év egyikének világszerte - derült ki egy friss jelentésből.
Jégtábla úszott a Dunán
Greenpeace aktivisták - köztük a két hét grönlandi börtönből hazatért Major Dávid - szerda délelőtt a Lánchíd mellett a Dunán egy hatalmas, stilizált jégtáblát úsztattak lefelé, amelyen klímamenekültek csimpaszkodtak és egy „Ne jegeljétek a klímavédelmet, 30%-os kibocsátás-csökkentést most!" transzparenst tartottak.
Klímaőrjáratoztak a magyar diákok
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Közép-magyarországi Zöld Kör (KMZK) a budapesti Füvészkertben rendezte meg Klímaőrjárat című 4 fordulós, országos vetélkedőjének záró megmérettetését és díjkiosztóját. Az elmúlt év decemberében indított programban 163, 10-14 éves diákokból álló csapat vett részt, melyből most 12 csoport versenghet az első helyért.
Fittyet hányunk a jövőnkre?
Egyes tudósok szerint az evolúció megtanított minket arra, hogy féljünk a kígyóktól vagy a bandákba verődött ellenségektől, de arra nem kondicionált minket, hogy az előrelátással felfogható jövőbeli veszélyhelyzeteket mérlegeljük. Ahhoz túl szűklátókörű az emberek többsége, tartják a szakemberek.
Nem manipuláltak: ismét felmentették a klimatológusokat
Befejeződött a washingtoni kormány által elrendelt vizsgálat, mely az amerikai Óceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) tudósainak részvételét elemezte a globális felmelegedésről szóló adatok kezelésében. Az ellenőrök nem találtak bizonyítékot arra, hogy a szakemberek manipulálták volna kutatási és mérési adataikat.
Katasztrófavédelem: van, amire fel sem tudunk készülni
Egyre gyakoribbak az azonnali beavatkozást igénylő ipari és időjárási katasztrófahelyzetek, amelyek jelentős vagyoni, infrastrukturális és ökológia károkat okoznak. A megelőzés és az elhárítás hatékonyabbá tételére a kormány kibővítené a katasztrófavédelmi törvényt, lényegesen szigorítva a gazdasági szereplők felelősségét és kötelezettségeit is.
Klímaváltozás miatt erősödnek az erdőtüzek
Nem elég, hogy Ausztrália keleti részén decemberben és januárban viharok és áradások tomboltak, február a futótűz hónapja lett. A földrésznyi ország nyugati, melegebb klímájú részében pusztított az emberi eredetű tűz. 60 ház égett le és további 32 sérült meg.
Károly herceg: "rulettet játszunk"
Károly walesi herceg is felszólalt az Európai Parlamentben rendezett klímavédelmi csúcstalálkozón. A királyi fenség szerint a rulett vakmerő játékát játszuk a bolygónkkal. Barroso bizottsági elnök szerint a hercegi beszéd a kevésébé fogékony publikumhoz is utat találhat, és az energiahatékonyság ügye az, ami a nagy európai célok közül a leginkább veszélyben van.
60 métert is emelkedhet a tengerszint?!
A hőmérséklet az Antarktikán 3 Celsius fokkal melegedett az elmúlt 50 évben. Korunkban tíz évente átlagosan 2,5 centiméterrel növekszik a tengerszint. A tudóstársadalom sokáig abban a hitben élt, hogy Grönland az északi sarkkörön és az Antarktisz a déli pólusnál évezredek vagy évszázadok alatt fogja elveszteni jégtakaróját. De az elmúlt két évtizedben nyert kutatási adatok már ebben az évszázadban legalább 18 centiméteres tengerszint-emelkedés várható, állítja az ENSZ Klímatanácsa (IPCC). A többi "forgatókönyv" jóval drasztikusabb változásokat jósol és visszafordíthatatlan olvadásról beszél.
Átalakult tengeráramlatok: ezért hidegebbek a telek?
A korallszigetek állapotát vizsgálva kimutatták, hogy az Atlanti-óceán áramlatai jócskán megváltoztak az elmúlt 40 évben. Biokémikusok és óceanológusok lehetségesnek tartják, hogy ez is szerepet játszik a zordabb telek és a szárazabb nyarak kialakulásában.
Éghajlatváltozás okozta a Római Birodalom vesztét?
Klimatológusok újraszemezgetik a történelem nagy eseményeit: igyekeznek rájönni az ökológiai folyamatok és a társadalmi, politikai, civilizációs történések kapcsolatára. A múlt példáiból talán elleshetjük, milyen óvintézkedéseket kell tennünk a jövőben.
Őszinteséggel a környezeti problémák ellen
Véget ért a Klíma Klub által szervezett III. Magyarországi Klímacsúcs, ahol a tudományos élet meghatározó szereplői a klímaváltozás társadalmi, gazdasági, környezeti aspektusai mellett felhívták a figyelmet a döntéshozók felelősségére, a közös cselekvés fontosságára.
Búcsút inthetünk a gleccserek kétharmadának?
A klímaváltozás következtében gleccserei kétharmadát veszítheti el Európa a század végéig, és ezzel a gleccserolvadástól leginkább veszélyeztetett egyik kontinens lenne - az amerikai Nature Geoscience szakfolyóirat szerint.
Ismét a klímaváltozásról tanácskoznak Magyarországon
A III. Magyarországi Klímacsúcs 2011 január 19-én kezdődik a Klíma Klub szervezésében Szentendrén, a Regionális Környezetvédelmi Központban. Az esemény a soros magyar EU elnökség hivatalos rendezvénye.
A globális felmelegedés miatt hidegebbek a telek!
A felmelegedést és a hidegrekordokat megdöntő zimankót nem igazán hozzuk összefüggésbe, tudósok mégis állítják: az olvadó sarkköri jégtakaró okozza az időjárási körülmények hagyományos alakulásának, viselkedésének felborulását.
Forró évek: a helyzet egyre fokozódik
A World Meteorological Organization előzetes összesítése szerint nagyon valószínű, hogy 2010 a három legmelegebb év egyikeként íródik be a meteorológiai mérések történetébe, a 2000-es évek pedig a legmelegebb évtizedként.
Növekvő ”klímahalálesetek”: 21 000 halott
Az idei esztendő első kilenc hónapjában már dupla annyian haltak meg természeti katasztrófákban, mint tavaly egész évben, jelentette ki az Oxfam jótékonysági szervezet. A Cancúni Klímacsúcs nyitására időzített statisztikát jelzésértékűnek szánta a humanitárius szervezet: a klímaváltozást komolyan kell venni. Emberéletekről van szó.
Elrettentő: nagyon pesszimista a fiatalok jövőképe
A 18 éves győztes, Farkas Máté Lajos szerint is annyira komor jövő elé nézünk, mint ahogy az esszépályázatra beérkező több mint 200 pályaműben a fiatalok többsége látta: Kihaló városok, születésszabályozás, műanyag ételek, nap nélküli égbolt és számos katasztrófa várhat reánk már 2020-ban. A borús jövőképen a diákok tisztában vannak azzal is, mindenkinek tennie kell valamit annak érdekében, hogy a riasztó következményeket elkerülhessük.
A nagy összefogástól a kiábrándulásig...
Bár a világ vezetői belátták, hogy csak közösen lehet fellépni a globális problémákkal szemben, a végrehajtásba továbbra is sok hiba csúszik - jelentette ki az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcson Faragó Tibor, a Szent István Egyetem tanára.
Búzatermés-rekord jön, de 60 százalékkal drágulhat a kenyér
A modern agrárium történetének harmadik legerősebb globális búzatermését könyvelhettük el idén. De a klímaváltozás által létrejövő szélsőséges időjárási viszonyok miatt az elkövetkező években kiszámíthatatlanabb lesz a búzatermés. A szárazság és az árvizek idén is jócskán beleszóltak a termésmennyiség alakulásába Oroszországtól Pakisztánon át Magyarországig.
Stratégiai játékkal dönthetünk a Föld sorsáról...
Egy brit fejlesztésű komputerjáték lehetővé teszi a játékosok számára, hogy egyedül mentsék meg a Földet az éghajlatváltozás káros következményeitől. Szimulációval sajátíthatjuk el az ökológiailag felelős magatartást. Az ehhez hasonló játékok terjedése arra utal, hogy a populáris kultúrába is benyomultak a világ jelenének akkut problémái és jövőjének nagy kérdései, melyek többé nem absztrakt, hétköznapi élettől idegen témák.
Óriáskatasztrófák jönnek: nem takarítani, védekezni kell!
Egy ENSZ-tanulmány szerint a következő évtizedekben a jelenlegi többszörösére nőhetnek a természeti katasztrófák nyomán keletkezett globális károk, ha az emberiség nem kezd el hatékonyabban védekezni.