Az Európai Bizottság a 2014–2020 közötti időszakban 3,2 milliárd eurót szeretne elkülöníteni az új LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai cselekvési program számára. A javasolt program átláthatóbb és rugalmasabb, mint a korábbi, ráadásul elődjéhez képest lényegesen nagyobb költségvetésből gazdálkodik, ami az eredményességét is fokozhatja.

A szakértők legóvatosabb becslései szerint az északi féltekén felolvadó permafrost annyi üvegházgázt juttat hamarosan a légkörbe évente, ami megfelel a jelenlegi ÜHG-összkibocsátás 15 százalékának. Az alaposabb jövőszimulációk azonban 35 százalékot is elképzelhetőnek tartanak.

Az északi félteke mintegy negyedét permafrost, vagyis állandó jelleggel fagyott talaj borítja. Alaszka és az orosz tundra az emberi civilizáció előtt megkötött karbont rejt magában - fagyott formában. Ahogy tovább növekszik bolygónk légkörének hőmérséklete, az úgynevezett permafrost is megolvad, és a széndioxidnál huszonötször(!) erősebb üvegházgázt ereszt ki magából. Metánt.

Egy Celsius-fokban és télikabátban, sálban, sapkában dideregtek a diákok egy brit iskolában, mert az igazgató fontosnak tartotta, hogy a tanintézet hozzájáruljon a környezetvédelemhez.

A december 9-ig tartó, közel 200 országot összeterelő ENSZ csúcstalálkozótól senki sem vár globális, törvényileg kötelező érvényű megállapodást, megfigyelők szerint az legfeljebb csak 2014-2015-re jöhet össze, a borúlátóbbak 2018-2020-ra jósolnak megállapodást. Az éghajlatváltozás káros hatásainak leginkább kitett afrikai és ázsiai szegény országok megsegítésére létrehozott klímaalap finanszírozásának kérdésében azonban valószínűleg dűlőre jutnak a felek.

Az éghajlatváltozásból eredő természeti jelenségeket, az ökoszisztéma folyamatainak változásait, valamint ezek életvitelünkre gyakorolt hatását tekintették át rangos szakértők a Piac és Profit II. Fenntarthatósági Csúcsán.

Világszerte egyre többen ismerik fel a globális felmelegedés jelentette veszélyt és igyekeznek tenni a káros hatások csökkentése érdekében. Vannak ugyanakkor olyanok, akiknek hasznot jelent, hogy az Északi sarkon már nincs mindig összefüggő jégtakaró.

Klímatológusok a Nature című szakfolyóiratban közzétett tanulmánya szerint már ebben az évszázadban a várt 2 Celsius fokos melegedésnél nagyobb lesz a hőmérséklet változása Földünk egyes pontjain.  

A klímaváltozás lehetséges hatásaival már számos kutató foglalkozott, mi most egy ábrát mutatunk be, melyen kontinensekre bontva láthatjuk a legfontosabb változásokat. Kattintson a nagyobb méretért!

Az európaiak több mint kétharmada rendkívül súlyos problémának tartja az éghajlatváltozást, és csaknem 80 százalékuk gondolja úgy, hogy az ellene való fellépés segítheti a gazdaság fellendülését és a munkahelyteremtést. Ugyanakkor a megkérdezettek alig több mint fele számolt be arról, hogy az elmúlt hat hónap során maga is tett valamit az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében, derül ki az Eurobarométer október 7-én közzétett felméréséből.

Nem ez az első alkalom, hogy Földünkön az éghajlat gyorsan megváltozik - derített fényt rá egy friss kutatás, amely a korábbi százezer helyett az elmúlt nyolcszázezer év éghajlatát vizsgálta.

A Föld ózonrétegének elvékonyodása miatt kialakult kockázatok csökkentéséhez keres partnereket a Napsugárzás Védelmi Tudományos Egyesület. A veszélyek tudatosítása és a változáshoz való alkalmazkodás elengedhetetlen a betegségek elkerüléséhez.

Egyre kevesebb közfigyelem irányul a globális felmelegedés kérdésére, így kevesebben aggódnak az éghajlat megváltozása miatt világszerte, mint korábban - derül ki a Nielsen 2011-es Sustainable Efforts & Environmental Concerns jelentéséből. A kétévente elkészített kutatás során 51 országban 25 ezer internetező felnőtt véleményét kérték ki, amely szerint sokan tartanak a felmelegedéstől, de kevesebben, mint a lég-, víz- és egyéb szennyezéstől.

A klímaváltozás várható hatásait hozza kézzel fogható közelségbe egy készülő novelláskötet, amelyben olyan neves szerzők írásait olvashatja majd a közönség, mint a kanadai Margaret Atwood vagy a brit David Mitchell.

Tízből közel hét amerikai hiszi, hogy egyes tudósok meghamisíthatták az éghajlat felmelegedésére utaló adatokat - derül ki egy friss felmérésből. Az Egyesült Államokban sokan vélik úgy, hogy a veszélyeket eltúlozzák, és nem szükséges azonnali választ adni a problémára.

Újraírják a 2007-ben elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával. Láng István akadémikus elmagyarázta, miért.  "A négy évvel ezelőtt elfogadott verzió bizony egy kicsit elavult. Szerencsére nem vette elő senki a fiókból. Valójában csak azért készült el gyorsan, hogy Brüsszelben kipipálhassák, hogy a magyarok is megcsinálták. Az új stratégiát valóban most dolgozzák ki", mondja az akadémikus.

Bár a kormányzat  még nem erősítette meg, a Greenpeace üdvözli, hogy Magyarország a régióból elsőnek kiállt az EU magasabb klímavédelmi célkitűzése mellett.

Az utóbbi egy évszázadban az 1946-os, az 1950-es és a 2007-es nyáron mérték a legmagasabb hőmérsékletet a magyarországi nagyvárosok megfigyelőállomásain. A rekordot 2007-ben Kecskeméten mérték: 41,7 Celsius fokot.

Az éghajlati adatok 19. század végén megkezdődött hivatalos feljegyzése óta a tavalyi bizonyult az eddig mért két legforróbb év egyikének világszerte - derült ki egy friss jelentésből.

Greenpeace aktivisták - köztük a két hét grönlandi börtönből hazatért Major Dávid - szerda délelőtt a Lánchíd mellett a Dunán egy hatalmas, stilizált jégtáblát úsztattak lefelé, amelyen klímamenekültek csimpaszkodtak és egy „Ne jegeljétek a klímavédelmet, 30%-os kibocsátás-csökkentést most!" transzparenst tartottak.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Közép-magyarországi Zöld Kör (KMZK) a budapesti Füvészkertben rendezte meg Klímaőrjárat című 4 fordulós, országos vetélkedőjének záró megmérettetését és díjkiosztóját. Az elmúlt év decemberében indított programban 163, 10-14 éves diákokból álló csapat vett részt, melyből most 12 csoport versenghet az első helyért. 

Egyes tudósok szerint az evolúció megtanított minket arra, hogy féljünk a kígyóktól vagy a bandákba verődött ellenségektől, de arra nem kondicionált minket, hogy az előrelátással felfogható jövőbeli veszélyhelyzeteket mérlegeljük. Ahhoz túl szűklátókörű az emberek többsége, tartják a szakemberek.

Befejeződött a washingtoni kormány által elrendelt vizsgálat, mely az amerikai Óceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA)  tudósainak részvételét elemezte a globális felmelegedésről szóló adatok kezelésében. Az ellenőrök nem találtak bizonyítékot arra, hogy a szakemberek manipulálták volna kutatási és mérési adataikat.

Egyre gyakoribbak az azonnali beavatkozást igénylő ipari és időjárási katasztrófahelyzetek, amelyek jelentős vagyoni, infrastrukturális és ökológia károkat okoznak. A megelőzés és az elhárítás hatékonyabbá tételére a kormány kibővítené a katasztrófavédelmi törvényt, lényegesen szigorítva a gazdasági szereplők felelősségét és kötelezettségeit is.

Nem elég, hogy Ausztrália keleti részén decemberben és januárban viharok és áradások tomboltak, február a futótűz hónapja lett. A földrésznyi ország nyugati, melegebb klímájú részében pusztított az emberi eredetű tűz. 60 ház égett le és további 32 sérült meg.

Károly walesi herceg is felszólalt az Európai Parlamentben rendezett klímavédelmi csúcstalálkozón. A királyi fenség szerint a rulett vakmerő játékát játszuk a bolygónkkal. Barroso bizottsági elnök szerint a hercegi beszéd a kevésébé fogékony publikumhoz is utat találhat, és az energiahatékonyság ügye az, ami a nagy európai célok közül a leginkább veszélyben van.

A hőmérséklet az Antarktikán 3 Celsius fokkal melegedett az elmúlt 50 évben. Korunkban tíz évente átlagosan 2,5 centiméterrel növekszik a tengerszint. A tudóstársadalom sokáig abban a hitben élt, hogy Grönland az északi sarkkörön és az Antarktisz a déli pólusnál évezredek vagy évszázadok alatt fogja elveszteni jégtakaróját. De az elmúlt két évtizedben nyert kutatási adatok már ebben az évszázadban legalább 18 centiméteres tengerszint-emelkedés várható, állítja az ENSZ Klímatanácsa (IPCC). A többi "forgatókönyv" jóval drasztikusabb változásokat jósol és visszafordíthatatlan olvadásról beszél.

A korallszigetek állapotát vizsgálva kimutatták, hogy az Atlanti-óceán áramlatai jócskán megváltoztak az elmúlt 40 évben. Biokémikusok és óceanológusok lehetségesnek tartják, hogy ez is szerepet játszik a zordabb telek és a szárazabb nyarak kialakulásában.

Klimatológusok újraszemezgetik a történelem nagy eseményeit: igyekeznek rájönni az ökológiai folyamatok és a társadalmi, politikai, civilizációs történések kapcsolatára. A múlt példáiból talán elleshetjük, milyen óvintézkedéseket kell tennünk a jövőben.

Véget ért a Klíma Klub által szervezett III. Magyarországi Klímacsúcs, ahol a tudományos élet meghatározó szereplői a klímaváltozás társadalmi, gazdasági, környezeti aspektusai mellett felhívták a figyelmet a döntéshozók felelősségére,  a közös cselekvés fontosságára. 

A klímaváltozás következtében gleccserei kétharmadát veszítheti el Európa a század végéig, és ezzel a gleccserolvadástól leginkább veszélyeztetett egyik kontinens lenne - az amerikai Nature Geoscience szakfolyóirat szerint.

A III. Magyarországi Klímacsúcs 2011 január 19-én kezdődik a Klíma Klub szervezésében Szentendrén, a Regionális Környezetvédelmi Központban. Az esemény a soros magyar EU elnökség hivatalos rendezvénye.

A felmelegedést és a hidegrekordokat megdöntő zimankót nem igazán hozzuk összefüggésbe, tudósok mégis állítják: az olvadó sarkköri jégtakaró okozza az időjárási körülmények hagyományos alakulásának, viselkedésének felborulását.

A World Meteorological Organization előzetes összesítése szerint nagyon valószínű, hogy 2010 a három legmelegebb év egyikeként íródik be a meteorológiai mérések történetébe, a 2000-es évek pedig a legmelegebb évtizedként.

Az idei esztendő első kilenc hónapjában már dupla annyian haltak meg természeti katasztrófákban, mint tavaly egész évben, jelentette ki az Oxfam jótékonysági szervezet. A Cancúni Klímacsúcs nyitására időzített statisztikát jelzésértékűnek szánta a humanitárius szervezet: a klímaváltozást komolyan kell venni. Emberéletekről van szó.

A 18 éves győztes, Farkas Máté Lajos szerint is annyira komor jövő elé nézünk, mint ahogy az esszépályázatra beérkező több mint 200 pályaműben a fiatalok többsége látta: Kihaló városok, születésszabályozás, műanyag ételek, nap nélküli égbolt és számos katasztrófa várhat reánk már 2020-ban. A borús jövőképen a diákok tisztában vannak azzal is, mindenkinek tennie kell valamit annak érdekében, hogy a riasztó következményeket elkerülhessük.

Bár a világ vezetői belátták, hogy csak közösen lehet fellépni a globális problémákkal szemben, a végrehajtásba továbbra is sok hiba csúszik - jelentette ki az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcson Faragó Tibor, a Szent István Egyetem tanára.

A modern agrárium történetének harmadik legerősebb globális búzatermését könyvelhettük el idén. De a klímaváltozás által létrejövő szélsőséges időjárási viszonyok miatt az elkövetkező években kiszámíthatatlanabb lesz a búzatermés. A szárazság és az árvizek idén is jócskán beleszóltak a termésmennyiség alakulásába Oroszországtól Pakisztánon át Magyarországig.

Egy brit fejlesztésű komputerjáték lehetővé teszi a játékosok számára, hogy egyedül mentsék meg a Földet az éghajlatváltozás káros következményeitől. Szimulációval sajátíthatjuk el az ökológiailag felelős magatartást. Az ehhez hasonló játékok terjedése arra utal, hogy a populáris kultúrába is benyomultak a világ jelenének akkut problémái és jövőjének nagy kérdései, melyek többé nem absztrakt, hétköznapi élettől idegen témák.

Egy ENSZ-tanulmány szerint a következő évtizedekben a jelenlegi többszörösére nőhetnek a természeti katasztrófák nyomán keletkezett globális károk, ha az emberiség nem kezd el hatékonyabban védekezni.

Friss közvélemény-kutatás eredményei szerint az amerikaiak közel harmada állítja, hogy nincs egyértelmű bizonyíték az éghajlatváltozás bekövetkezésére. A jelenségre bizonyítékot látóknak is csak harmada véli úgy, hogy a felmelegedés az emberi tevékenység eredménye.

A természetes táplálékláncot nemcsak az borítja fel, hogy az üvegházgázokkal erősen szennyezett légkör nagyobb terhelést ró az óceánokra, amivel elsavasítja őket és így nem tudnak kellő alapanyagot biztosítani a meszes páncélú élőlények vázképzéséhez. Az oxigénhiány miatt immár ország-nagyságú területeken keletkeznek "halálzónák", ahol nem képesek megélni a tengeri állatfajták. Összterületük Németországéval  vetekszik. A fenti okok miatt bűzlő óceán ennek tetejébe még meg is zavarja a fiatal vízi élőlények érzékelését, eligazodó képességét, amivel kiszolgáltatottá válnak a nagy ragadozóhalak támadásának, derült ki egy új tanulmányból. Újabb veszély leselkedik a tengeri tápláléklánc egyensúlyára?

Magyarország a soros elnökség idején és azon túl is kiemelt figyelmet kíván fordítani a klímapolitikai intézkedéseknek, hiszen csak ezen lépések meghozatalával garantálható a fenntartható fejlődés biztosítása, a jövő nemzedékeinek élhető környezete - közölte Kovács Tamás Iván európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Kovács Pál energetikai helyettes államtitkár, amikor a magyar uniós elnökség klímapolitikai céljairól tárgyaltak Budapesten Connie Hedegaard klímapolitikáért felelős uniós biztossal.

Anglia nem tesz eleget kötelezettségeinek, hogy felkészüljön az éghajlatváltozás ártalmainak kezelésére, állapította meg két független kormány-tanácsadó testület Londonban. A szigetországban sem a háztartások, sem a magánszféra nem áll készen a veszélyek kezelésére.

Szakértők felbecsülték a korallszigetek által nyújtott előnyök pénzbeli mértékét.  De a 172 milliárd dolláros éves "bevétel" veszélybe került, sőt kiadássá és költséggé válhat, amennyiben az eddigi tempóban pusztulnak tovább a korallzátonyok az óceánok savasodása miatt, melynek kiváltó oka a tengerek túlzott CO2-elnyelése, vagyis civilizációnk légszennyezése.

A Jeges-tengerben még kockázatosabb az olajkitermelés, mint a Mexikói-öbölben. A hidegebb és viharosabb vizekben nehezebb megfékezni az olajszennyezést. Az állatvilágra nézve is nagyobbak lehetnek az ökológiai károk, hiszen itt van a világ leggazdagabb halraja és a legtöbb fajt tartalmazó vadon élő állatvilág.

Az emberiség az idei évre vonatkozóan némileg kevesebb, mint kilenc hónap alatt feléli a teljes évre rendelkezésre álló ökológiai erőforrások és szolgáltatások „költségvetését", a kaliforniai székhelyű, kutató szervezet, a Global Footprint Network kutatásai alapján.

A világ legészakibb fekvésű gleccseréből a múlt héten közel 260 négyzetkilométer nagyságú jégmező tört le, mely akkora, mint fővárosunk fele. Az esemény egybeesik a globális felmelegedés, mint természettudományos koncepció megszületésének 35. évfordulójával.