A 2011 júniusában végrehajtott közvélemény-kutatás megállapította, hogy az európai lakosság ma jobban aggódik az éghajlatváltozás miatt, mint 2009-ben, és jobban, mint a gazdasági helyzet miatt. A felmérés egy másik megállapítása szerint a huszonhét tagállamban sokan számítanak arra, hogy az Európai Unió az évszázad közepére „éghajlatbarát”, kevés szén-dioxidot kibocsátó társadalommá válik.

Amikor a felmérés készítői arra kérték a válaszadókat, hogy osztályozzák egy 1-től 10-ig terjedő skálán az éghajlatváltozás mint probléma súlyosságát úgy, hogy a nagyobb pontszám súlyosabb problémát jelent, akkor az átlagos pontszám 7,4-re adódott; ugyanez az érték 2009-ben 7,1 volt. A megkérdezettek szerint az éghajlatváltozás a második legsúlyosabb probléma, amellyel a világnak ma szembe kell néznie – ennél előbbre csak a szegénységet, az éhínségeket és az ivóvízhiányt sorolták (ez a három kérdés a felmérésben egyetlen kérdéskörként szerepelt). Minden ötödik válaszadó véli úgy, hogy a legsúlyosabb probléma az éghajlatváltozás. A felmérésben részt vevők 51 százaléka szerint az éghajlatváltozás vagy a legsúlyosabb, vagy az egyik legsúlyosabb kérdés (2009-ben ugyanez a szám 47 százalék volt), miközben a gazdasági helyzetről ugyanezt csak 45 százalékuk gondolja. (Egy tavalyi közvélemény-kutatás eredményei szerint az amerikaiak közel harmada állítja, hogy nincs egyértelmű bizonyíték az éghajlatváltozás bekövetkezésére.)

- Reményteli hír, hogy a felmérés szerint Európa polgárai látják, a gazdaság problémái mellett másfajta kihívásokkal is meg kell küzdenünk. És az európaiak többsége elvárja a politikusoktól és az üzleti élet vezetőitől, hogy az éghajlatváltozás kérdésével már ma foglalkozzanak – hangsúlyozta Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa. Szerinte figyelemre méltó, hogy a közvélemény ma jobban aggódik az éghajlatváltozás miatt, mint akkor, amikor folyamatban voltak a koppenhágai éghajlat-változási konferencia előkészületei.

A zöld adókat támogatja az európaiak többsége

A válaszadók 78 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiahatékonyság javítása fellendítheti az EU gazdaságát és a foglalkoztatást – ugyanezen a véleményen 2009-ben az akkor megkérdezetteknek csak 63 százaléka volt. Az állítást helyeslők aránya egyetlen tagállamban sem volt kisebb kétharmadnál. (Éghajlatváltozás okozta a Római Birodalom vesztét?)

A megkérdezettek 68 százaléka támogatja azt az ötletet, hogy az adók jobban függjenek az energiafelhasználástól. Egy ilyen irányú változtatás minden tagállamban élvezte a válaszadók többségének támogatását.

A közvélemény várakozásai szerint Európa 2050-re „éghajlatbarát” társadalommá növi ki magát – ez megegyezik azzal a jövőképpel, amelyet a Bizottság ez év tavaszán az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és versenyképes gazdaság megvalósítása érdekében összeállított stratégiai dokumentumában felvázolt. Tíz válaszadóból csaknem kilenc várja azt, hogy 2050-ben Európa több olyan energiát fog felhasználni, amelyet megújuló energiaforrásból állítottak elő, 87 százalék azt, hogy javul Európa energiafelhasználási hatékonysága, és 73 százalék azt, hogy a gépkocsik meghajtása hatékonyabb lesz a mainál.

A megkérdezettek úgy látják, hogy az éghajlatváltozással elsősorban a tagállami kormányoknak, az EU-nak és az üzleti élet szereplőinek kell foglalkozniuk. Meglepő azonban, hogy csak 21 százalékuk látja úgy, hogy saját magán is van felelősség, miközben további 23 százalék úgy véli, hogy valamennyi szereplőnek, köztük saját magának is, együttesen kell viselnie a felelősséget.