Klímaváltozás cikkek
Van amit jobb lenne a földben hagyni
Ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértékét a még elviselhető két Celsius-fokos tartományban tarthassuk, nem szabad kibányásznunk a Föld fosszilis energiahordozó-készleteinek jelentős részét.
Túl vagyunk minden idők legmelegebb évén?
Miközben a perui Limában folyik a kibocsátáscsökkentést szabályozó egyezmény és a 2015-ös párizsi Klímacsúcs előkészítése, az ENSZ bejelentette: nagyon úgy néz ki, hogy 2014 lesz a meteorológiai mérések történetének legmelegebb esztendeje.
Klímastratégia: Túl késő, túl kevés?
Vajúdtak a hegyek, és negyven százalékot szültek: ennyivel kell csökkenteniük az Európai Unió tagállamainak az üvegházgázok emisszióját. Szakértők szerint a döntés nem elegendő az elszabaduló klímaváltozás hatásainak fékezésére, főleg az IPCC végső jelentésének ismeretében, amely szerint az évszázad végéig teljesen fel kell számolni az emberiség üvegházgáz-emisszióját.
Támadják a tudósok a Wall Street Journalt
Továbbra is az olajlobbit támogatja és a megújuló energiahordozókat támadja a Wall Street Journal. Egy új alkalmazás azonban lehetővé teszi, hogy a tudósok gyorsan beszóljanak a helytelen állításokat publikáló sajtóorgánumoknak.
Hollywodd blöffje lenne a klímaváltozás?
Barbra Streisand beszólt a szenátornak, aki a "hollywoodi elitet" és a dívát hibáztatta azért, hogy egy összeesküvés jegyében elhitették a közvéleménnyel, a klímaváltozás létezik.
Gyors ütemben tűnnek el a kínai gleccserek
Gyorsuló ütemben veszítenek területükből a kínai gleccserek, s a folyamat hosszú távon a kelet-ázsiai ország folyóira is hatással lehet. Az elmúlt ötven éven csaknem húsz százalékkal kisebbek lettek a jégárak az Altájban, a Himalájában és a Pamírban.
Naponta harmincezer hektár erdőt irtanak ki
Az erdőirtás fékezi az emissziócsökkentést, így a klímapolitika egyik legnagyobb kerékkötője. A Föld erdőségeit továbbra is több okból tizedelik, köztük van a bányászat, az olajpálma-ültetvények és az élelmiszernövény-termesztés.
A kevesebb sem kényelmetlen
A fenntarthatósággal egyes kritikák szerint a „kényelmetlenség kora” jönne el. De kutatások alapján az átlagfogyasztásunk 30%-ával is jó körülmények közt élhetnénk. A jelenlegi rendszerünk azonban nem ismeri a kevesebb kategóriát, ezen azonban változtatni kell. De az emberek csak akkor lesznek elkötelezettek a fenntarthatóság mellett, ha mellé felvesszük a társadalmi egyenlőség és igazságosság témáját is.
Cégek és kormányok büntetésével fékezik az erdőirtást
A hatalmas olajpálma-ültetvények nélkül nem létezne sem a kozmetikai ipar, sem az alapvető élelmiszereink. Létesítésükhöz azonban megyényi nagyságú esőerdőket irtanak ki Délkelet-Ázsiában. Egy világszervezet megtisztítaná a multik beszállítói hálózatait az ilyen ügyletektől.
Senki sem akarja bepiszkolni a kezét
A Limában jelenleg is zajló ENSZ Klímacsúcs résztvevőivel tegnap osztották meg a tárgyalásra bocsájtandó részletes vitairat vázlatát, amely a résztvevő WWF delegáció szerint súlyos hiányosságokat tartalmaz. Pedig a probléma egyre sürgetőbb.
Úgy néz ki ez az év lesz a legmelegebb
Általában már november végén napvilágot látnak az elmúlt év globális hőmérsékletével kapcsolatos elemzések és találgatások. Vajon a legutóbbi év erősíti-e a melegedő tendenciát? Globálisan a legmelegebbnek ígérkezik az idei év, és a hazai adatsorokból is hasonló következtetésre lehet jutni.
A klímaváltozás nagy kihívás, de nagy lehetőség is
Az IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület) újabb jelentése ismét megkongatta a vészharangot a klímaváltozás kapcsán, de a jelenség komoly lehetőségeket is hordoz magában az inováció és a partneri együttműködések területén.
Idén is megkaptuk a magunkét az időjárástól
Hirtelen áradások, párás hőség, elrohadó termés és most ónos eső. Idén sem kényeztetett minket az időjárás, habár jelentősen javult a helyzet tavalyhoz képest, amikor az évszázad árvizével kellett megküzdenünk. Azonban nem minket sújt igazán az égi áldás: a szegény országokat nyomorba taszíthatja egy környezeti katasztrófa.
Ambiciózus célokat vár az EU a klímaváltozás megfékezésére
Az Európai Unió várakozásai szerint a perui Limában december 1. és 12. között megrendezésre kerülő konferencia előkészíti az utat a jövő évben, Párizsban megkötendő, kötelező érvényű új globális éghajlat-változási egyezményhez. Az EU felhívja a feleket, hogy 2015 márciusának végéig tegyenek javaslatot az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos ambiciózus célkitűzésekre.
A világűrbe exportálnánk az üvegházhatást
Olyan anyagot kísérleteztek ki a Stanford University kutatói, mely a házak tetejére helyezve egyenesen az űrbe lövellné a városi forróságot. Ezzel a légkondicionálás igénye is csökkenne, s rengeteg energiafogyasztást és üvegházgáz-emissziót lehetne megtakarítani.
Juhász Árpád: felszínes korunk televíziózása
Az ország egyetlen tévés-geológusa rámutatott, a kereskedelmi televíziók alaptermészetüktől fogva képtelenek az azt megérdemlő terjedelemben és mélységben foglalkozni korunk ökológiai kihívásaival.
"Hálásnak kell lennünk a klímaváltozásnak"
A nemzetközi hírű tudományfilozófus parazitához és rákos daganathoz hasonlította a társadalomtól és a bioszférától önmagát önkényesen leválasztó üzleti szektort. A túlélés feltétele az újra egységben való gondolkodás és cselekvés, hangsúlyozta videóinterjújában László Ervin a Piac & Profit Fenntarthatósági Csúcsán.
Visszafordíthatatlan a felmelegedés! Vagy mégsem?
50 százalékos azonnali kibocsátás-csökkentéssel lehetne elérni, hogy a globális felmelegedés ne érje el a 2 Celsius fokot, amit tudományos körökben az irreverzibilitás határaként emlegetnek. Ez viszont szinte lehetetlen.
Teljesen le kell állnunk a fosszilis energiaforrásokkal
Az már nem kérdés, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza, már csak abban kell egyetértésre jutnunk, hogyan parancsolhatnák megálljt a felmelegedésnek. Egy biztos: azonnal lépnünk kell.
Láng István: "Nem vitatkozni, cselekedni kell"
A klímaváltozás természetes biológiai folyamat, de az nem vitatható, hogy a modern korban tapasztalt légköri felmelegedés emberi okokra vezethető vissza, szögezte le Láng István akadémikus a Fenntarthatósági Csúcs konferencián.
Túl késő, túl kevés?
Megjelent a novemberi Piac & Profit, az innovatív üzletemberek magazinja. Ez a lapszám a fenntartható fejlődés kérdésére koncentrál: szó van a klímaváltozásról és annak hatásáról, a nyugati társadalmak előtt álló kihívásokról, a megtérülő etikáról. Az elméleti cikkek mellett bemutatunk egy vállalkozást, amely a zöld körforgásra épül és olyat is, amelyik a társdalom, profit és környezet hármas érdekét tartja szem előtt üzleti modelljében. Tájékozódjon szórakozva a Piac & Profitból!
A klímaváltozás globális mértékű, de nemzeti szinten kell lépni
A klímaváltozás igazából globális szinten értelmezhető, ugyanakkor az arra adandó válaszok ma még – ha nemzetközi egyeztetések keretein belül is - jórészt nemzeti szintű intézkedésekben jelentkeznek.
Van még idő megmenteni a klímát – de nem sok
Legalább a felével csökkenteni kellene 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy kordában tarthassuk a globális felmelegedés okozta klímaváltozás hatásait. – figyelmeztet az ENSZ jelentésének zárófejezete.
Keményebb lehet a tél – vagy mégsem
Az északi-sarki jégmezők olvadása miatt keményebbek lettek a telek Európa és Ázsia egyes régióiban. Ugyanakkor a kontinens egészére ebben az évszázadban enyhébb hónapokat jósolnak a klímakutatók.
Emissziócsökkentés: magasra tette a lécet az EU
Megállapodásra jutottak péntek hajnalba nyúló megbeszéléseiken az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról Eszerint 2030-ra 40 százalékkal csökkentik az emisszió az 1990-es szinthez képest.
Valami tényleg nincs rendben az időjárással
Az idei szeptember az eddigi legmelegebb volt globálisan a feljegyzések kezdete, 1880 óta. Magyarországon is magasabb volt az átlaghőmérséklet, mindez azonban rekordmennyiségű csapadékkal párosult. Ez nem az egyetlen anomália volt az idei évben.
Jól keresnek a szennyezők az emissziós kvótákon
2020-ra megduplázódhat az ÜHG-kibocsátási engedélyek száma Európában, állítja a Sandbag lobbiszervezet. A kvóta-túlkínálat már most is túl alacsonyan tartja a karbonárfolyamot.
DiCaprio bort iszik és vizet prédikál?
Az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében a klímapolitika mellett szállt síkra, ugyanakkor magánemberként luxuséletvitel jellemzi és magánrepülőgépeken utazik évente akár két tucatszor is.
Nem melegszik a tengerfenék
Nem növekedett az óceánok mélyének átlaghőmérséklete 2005 óta a NASA tanulmánya szerint. Az 1995 méternél mélyebb vízrétegben szinte semmiféle hőmérsékleti változás nem történt az elmúlt évtizedben.
Jönnek a katasztrófakötvények
A Chicago Mercantile Exchange égisze alatt 13 országból kötöttek a felek 50 szerződést a jövőbeli időjárási kockázatok fedezésére. A származtatott ügyletek és a kötvények új fajtái a klímaváltozás káros hatásainak anyagi terhétől óvják meg az érintetteket.
A vadállatok fele elpusztult, mi meg csak nézünk...
A WWF kétévente készíti el az Élő Bolygó Jelentést (Living Planet Report), melyben a földi élet állapotáról számol be. Az idei jelentés legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a gerinces fajok populációi a felére zsugorodtak az elmúlt 40 évben. A vadon élő állatok eltűnése rávilágít arra, hogy azonnali cselekvésre van szükség a bolygó fenntartható jövőjéhez.
Változatos étrenddel a klímaváltozás ellen?
Az ételek környezetvédelmi hatásait is számításba kell venni az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Az egészségesebb étrend felé való elmozdulás azonban csak egy a számos tennivaló közül ahhoz, hogy elkerüljük a veszélyes éghajlatváltozást.
Bukhatja a tengerpartokat Spanyolország
Akár egy negyvenméteres sávot is elveszíthet tengerpartjából egyes szakaszokon Spanyolország az éghajlatváltozás miatt 2050-re, mert az emelkedő tengerszint súlyosan erodálja a turisták által is kedvelt földközi-tengeri partokat.
Félsiker az erdőirtás ellen
Megtörtént az első jelentős előrelépés a New York-i klímacsúcson: több mint harminc ország egyezett meg az erdőirtások korlátozásáról. Ugyanakkor az egyezmény csak félsikernek tekinthető, mert az egyik legnagyobb fakitermelő ország, Brazília nem írta alá az egyezményt, ami egyébként sem kötelező érvényű.
Vészjósló rekordot döntöttünk meg augusztusban
Augusztusban ismét megdőlt a globális melegrekord, ezzel folytatódott az idei havi rekordok sora. Az óceánok felszíne még soha, semmilyen hónapban nem volt ilyen meleg a mérések kezdete óta.
Botswanában is biztonságosabb élni, mint nálunk
Szaúd-Arábia, Katar, Málta az éllovas azon a listán, amely a természeti katasztrófák szerint rangsorolja az országokat. Magyarország a lista közepén helyezkedik el, elsősorban az egyre pusztítóbb árvizek és esőzések miatt, de még így is megelőzzük Hollandiát és Japánt.
Csúcsra járatjuk az emissziót
Nem sikerült visszafognunk az emissziónkat: erről tanúskodnak a legfrissebb adatok, amelyek szerint tavaly rekordmagasságba emelkedett a légköri szén-dioxid szintje a kibocsátásunk pedig még sosem volt ilyen magas.
A bőrünkön érezzük a klímaváltozást!
A klímaváltozás nem jövőbeli esemény. Nem csak a gyerekek és unokák ügye. Már javában zajló folyamat. De ha védekezünk ellene és csökkentjük légszennyezésünk, ennek költsége javarészt csak az évszázad második felében kezd megtérülni, vélik a közgazdászok és a természettudósok.
Melyik országban él a legtöbb klímaszkeptikus?
Az amerikaiak 60 százaléka alapvetően fikciónak, hazugságnak tartja a globális felmelegedésről szóló tudományos elméletet, illetve túlzottnak találják a klímaváltozást övező félelmeket egy kutatás szerint.
Globális felmelegedés: kaptunk egy kis haladékot
Az elmúlt 15 évben a globális felmelegedés üteme jelentősen lelassult a korábbi évtizedekhez képest, miközben a levegő szén-dioxid-tartalma folyamatosan nőtt. Még egy évtizedig tarthat a globális felmelegedés lassulása, azt követően újra gyors hőmérséklet-emelkedésre lehet számítani.
Bibliai méretű aszály pusztít Kínában
Az ország éléskamrájának is nevezett észak-kínai síkságon és az északi Liaoning tartományban hat évtizede nem látott aszály pusztít. A szárazság a kontinensnyi méretű ország egyharmadát érinti.
Úszó ökovárosok lehetnek az emberiség menedékei
A Vincent Callebaut tervezőiroda biotechnológiai ökovárosokat tervezett, arra az eshetőségre, amikor az éghajlatváltozások, a globális felmelegedés, a tengerszint emelkedése már elviselhetetlen problémát jelent az emberiség számára.
Tényleg az ember a felelős a gleccserek eltűnéséért
Egyre inkább az ember felelős a gleccserek zsugorodásáért: az elmúlt 160 évben a gleccserek tömegvesztésének 25–35 százaléka emberi tevékenység környezetkárosító hatásának számlájára írható.
A sivatagok növekedése erősítheti az Al-kaidát
Az éghajlatváltozás egyre súlyosbodó következményei a lakosságra s a víz- és élelmiszer-ellátás biztonságára nézve mind nagyobb katonai és nemzetbiztonsági kockázatokat jelentenek – jelentette ki a CNA Corporation hadügyi tanácsadó bizottsága.
Pusztítja a klímát a frigó divat
Világszerte az élelmiszerhűtés felelős az áramfogyasztás 15 százalékáért. A mirelit termékek, főleg a kínai gombóckák divatja felerősítette a hűtőszekrények és fagyasztók iránti keresletet a Föld legnépesebb országában. Ez nem kis terhelést jelent a környezetre és bolygónk légkörére.
Ez az időjárás tényleg szokatlan
Az elmúlt több mint 110 évben mostanáig mindössze kétszer volt ilyen csapadékos, de ugyanakkor meleg a július. Az OMSZ előzetes adatai alapján a júliusi országos csapadékösszeg 113 milliméter volt, amely a sokéves átlag csaknem kétszerese.
Nem is biztos, hogy eltűnik Banglades
A Himalájából érkező folyók haladnak végig Bangladesen. Tengeri deltájuknál a mezőgazdasági termelés éltetői. Jelenlétük áldás és átok egyszerre. Hordalékuk viszont megmenthetik a tengerszint-növekedés által fenyegetett országot.
Árvízvédelem: mi a titka a hollandoknak?
Hollandia a tengerszint alatt fekszik. Több évtizedes munkával és módszeres állami befektetési politikával azonban sikerült olyannyira árvízbiztossá tenni az országot, amennyire a körülményekhez képest lehetséges.