Klímaváltozás cikkek
Forrón startolt az idei év
Több mint egy évszázada nem volt olyan meleg a január, mint az idén, legalábbis a Föld legnagyobb részén. Nálunk a hónap végéig kemény fagyok csikorogtak, de a február már szokatlanul enyhén köszöntött be és menetrendszerűen megújult a belvízveszély a sok csapadék miatt.
Gond lehet ebből az időjárásból
A klímaváltozás miatt egyre kiszámíthatatlanabbá válik időjárásunk, így fel kell készülni a váratlanul érkező ár- és belvizekre. A szokásosnál enyhébb és csapadékosabb február még nem okoz gondot a mezőgazdaságban, de ha nem javul az idő, akkor gond lesz.
Tovább fogy a magyar, aki marad, hőhullámok gyötrik
2051-ig a lakosság 30 százalékot is meghaladó csökkenése valószínűsíthető, viszont az elöregedéssel növekszik a klímaváltozás hatásai által veszélyeztetettek száma - ez derült ki többek között az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének eredményeiből, amely azt vizsgálata, hogyan hat majd hazánkra a klímaváltozás.
2016: határtalan kihívások
Mi sem mutatja jobban, hogy milyen kihívások előtt áll a világ, mint a minden év elején a davosi Világgazdasági Csúcson felmerülő témák. Idén a mintegy 2500 döntéshozó – politikusok és vezető üzletemberek – négy fő globális kihívásról tanácskozott. A világgazdasági növekedésről és az alacsony nyersanyagárakról, a klímaváltozásról, a migrációról – és ennek kapcsán a biztonság kérdéséről –, valamint a negyedik ipari forradalomról és a hatására a társadalomban végbemenő változásokról. Hosszabb távon a világnak számos társadalmi és gazdasági kihívásra kell megtalálnia a választ.
Megszabják, mennyit szennyezhet egy repülő
Várhatóan az évtized végére elkészül egy olyan átfogó szabályozás, amely megszabja, hogy mennyi lehet egy repülőgép szén-dioxid kibocsátása. A már üzemben lévő gépeknek 2028-ig kell megfelelnie a szabványnak.
Levegőben futó biciklik csökkenthetik a dugót
A vasúti sínek fölé építene bicikliutakat Londonban a sztárépítész Norman Foster. És még az is lehet, hogy a 220 kilométeres SkyCycle tényleg megvalósul.
Elhallgatják a klímakockázatokat a cégek
Szigorúbb jelentéstételi szabályokat irányozott elő a fosszilis szektor szereplőinek 2010 óta az amerikai tőzsdefelügyelet. A részvényesek és a közvélemény felé kötelesek beszámolni az iparágukat érintő kockázatokról, mint amilyen a klímaváltozás. De a hatóság máig nem igazán tartatja be velük az új követelményeket.
Több ezer éve nem volt ilyen forróság
Az utóbbi 30 év nyarai voltak valószínűleg a legforróbbak az elmúlt több mint két évezredben – állapították meg tudósok egy újonnan megjelent tanulmányban, amelyben történelmi dokumentumok és fák évgyűrűi alapján rekonstruálták az elmúlt csaknem 2100 év hőmérsékletét.
Mit kezdenek a magyar gazdák a klímaváltozással?
Az egyre gyakoribb időjárási rendellenességek hatására csökkenő termésmennyiségek világszinten és Magyarországon is kihívás elé állítják a gazdákat. A változó körülmények új növényi kultúrák, új vetésszerkezet, új művelési technológiák alkalmazását teszik szükségessé - véli a K&H agrárszakértője.
Tengerszint: mindig magasabbra?
A klímaváltozás hatásait vizsgáló korábbi kutatások alábecsülték azt, miként járul hozzá a melegedő óceánok és tengerek vízének térfogat-növekedése a tengerszint emelkedéséhez - derítették ki német kutatók. A valóságban kétszer olyan erős volt ez a hatás a korábban feltételezettnél.
Tévedés ne essék: mi okozzuk a melegrekordokat
Szakemberek új számításai szerint csupán 0,01 százalék az esélye annak, hogy az elmúlt évek globális melegrekordjai az éghajlat természetes változékonyságának következményei. Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül egyáltalán nem történhetett volna meg, hogy az elmúlt 150 év 15 legmelegebb évéből 13 2000-2014 között következik be.
Beszólt DiCapriónak a kanadai miniszterelnök
A filmsztár a cégeket hibáztatta, mert pénzéhségüktől hajtva előidézték a klímaváltozást és tagadják annak létét. Justin Trudeau a befuccsolt kanadai olajhomok-mezők munkanélküli munkásainak védelmében kritizálta DiCapriót.
Tudtuk, de nem sejtettük: tavaly volt az igazi rekord
2015 volt a legmelegebb év a Földön az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta. A föld- és tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 14,79 Celsius-fok volt, 0,9 Celsius-fokkal magasabb a 20. századi átlagnál. A tavalyi volt immár a negyedik rekorddöntögető év a 21. században.
Súlyosabb gond a migrációnál a klímaváltozás
Nem a migráció a világot legjobban fenyegető kockázati tényező 2016-ban. Ugyan valószínűségben vezet, de súlyosságban sok más megelőzi.
A földművelés miatt van meleg
Egyre több a bizonyíték, hogy a hétezer évvel ezelőtt elkezdett földművelés és állattenyésztés valószínűleg késleltette az éghajlat természetes, globális lehűlését és szerepet játszhatott abban, hogy ma viszonylag meleg a klíma - állapította meg egy amerikai kutatás.
Ezért marad el a jégkorszak
Az üvegházhatású gázok ember általi kibocsátása legkevesebb 50 ezer évvel késlelteti a következő jégkorszak beköszöntét, pedig most kellene bekövetkeznie - állapították meg németországi kutatók.
Melegszik a Föld: itt a bizonyíték
A klímaváltozás jele lehet a szúnyogirtó fogaspontyok (Gambusia holbrooki) megjelenése a természetes tavakban, folyókban, legutóbb a Zagyva szolnoki szakaszán találtak példányokat.
Forró évünk volt
Az előzetes adatok szerint összességében az elmúlt év időjárása is erősíti a melegedés tendenciáját. A magyarországi hőmérsékletemelkedés pedig még a globális értéket is meghaladta - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.
2016 év madara egy láthatatlan tyúk
Ez az arasznyi, tyúkszerű megjelenésű, valójában azonban a hatalmas darvakkal és túzokokkal rokonságban álló faj a haris, az üde rétek rejtett életmódot folytató madara. A 2016-os védelmi évnek köszönhetően élőhelyeinek, a klímaváltozás által Magyarországon a legveszélyeztetettebbek közé tartozó nedves kaszálóknak a megőrzésére tudnak koncentrálni a szakemberek.
Elfogyhat a kávé – és ez a legkisebb baj
A fogyasztók hamarosan érezni fogják, hogy az éghajlatváltozás kíméletlen hatásai nem csak az időjárásban mutatkoznak meg, hanem a szupermarketek polcain is az egyes termékek (mint például a kávé vagy a narancs) elérhetőségének és árának megváltozásában is - mondja a WWF jelentése. Egyes termelő országok számár drámai következményekkel jár majd a változás.
Szuperszennyező évünk volt
2015 tavaszi hónapjaiban a légkör üvegházgáz-koncentrációjának havi átlaga meghaladta a 400 ppm-t, amire nem volt még példa az emberiség történetében.
Zseniális húzással mentik meg a Földet
A korábbi évekkel ellentétben látványos egyetértéssel ért véget az ENSZ évente megrendezett nemzetközi klímatanácskozása Párizsban. Az új megállapodást december 12-én 19 óra 27 perckor fogadták el az 1992. évi ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében részes államok kormányzati delegációi. A döntést szokatlan lelkesedés fogadta: csúcstalálkozókon ritkán látni hurrázó politikusokat, állva ünneplő delegációkat, egymás nyakába boruló szakértőket, az eredményhez szívből gratuláló újságírókat.
A nagy meleg elintézte a zöldségeket
Idén mintegy 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be a termelők, mintegy 500 ezer tonnával kevesebbet a 2014. évi rekordnál, a terméskiesés oka főként a szélsőséges időjárás, a fagy, a nagy meleg és a kevés csapadék volt - mondták a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) vezetői.
Idén is meleg volt, de 2016 brutális lesz
A brit meteorológiai szolgálat friss globális hőmérséklet-előrejelzése szerint "nagyon valószínű", hogy 2016 még 2015-nél is melegebb lesz. A globális felmelegedés és az El Nino jelenség hatása miatt 2015-nek már az év vége előtt megelőlegezték a rendszeres mérések kezdete óta tapasztalt legmelegebb év címét.
Párizsi klímacsúcs: megváltó számok
Nagy nehezen elkészült a párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás végleges formája. A dokumentumban a Föld országai úgy határoztak, hogy a kibocsátásukat olyan mértékben csökkentik, hogy a felmelegedés ne haladja meg globálisan a két Celsius fokot, de törekednek arra, hogy ez a határérték 1,5 Celsius fok legyen. Ehhez 2020-ig hozzáigazítják a most tett vállalásaikat.
Izrael tanult a vízhiányból
Izrael 2009-ben volt hét éven át tartó vízválsága mélypontján, de a vízsótlanító üzemekkel megoldotta a problémát. Egy gyakorlatilag végtelen erőforrást, a tengervizet hozta be a vízhálózatba.
Az új célokkal fenntartható lesz a fejlődés?
Az ENSZ tagállamai ez év szeptemberében új együttműködési programot fogadtak el, amely magában foglalja a következő másfél évtizedben elérendő fenntartható fejlődési célokat. Az alapvető szociális, környezeti és gazdasági problémák megoldására irányuló közös célkitűzések mellett a program minden ország számára feladatokat határoz meg, de majd csak a végrehajtás folyamatában derülhet ki, hogy a célok elérése érdekében tett nemzetközi és nemzeti szintű intézkedések valóban közelebb visznek-e a fenntartható fejlődéshez. Dr. Faragó Tibor egyetemi tanár írása.
Párizs: a kis himalájai királyság mindenkit lekörözött
Bhután érkezett a "legnagyratörőbb vállalásokkal" az ENSZ hétfőn megkezdődött párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójára: a himalájai királyság, amelynek majdnem háromnegyedét erdők borítják, többek között további területek újrafásításával kíván hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz - derült ki a csúcson részt vevő országok felajánlásainak (INDC) elemzéséből.
Baljós árnyak a klímacsúcs felett
Éppen a klímacsúcsra időzítették a republikánusok az Obama-adminisztráció emissziócsökkentési terveinek megfúrását. Az elnök megvétózhatja a határozatot, de még ellenfeleinek még van egy dobása.
A szennyező cégeket segítő politikusokat támadja a milliárdos
A milliárdos üzletember és volt New York-i polgármester Michael Bloomberg 10 millió dollárt költött egy hirdetési kampányra, mely azokat a tagállami főügyészeket marasztalja el, akik beperelték az Obama-adminisztrációt az erőművek emissziócsökkentési rendeletei miatt.
A világ polgárai klímaegyezményt akarnak
A Föld lakosságának átlagosan 54%-a tartja fontos problémának a klímaváltozást és 78% szeretné, ha érvényesülne az éghajlatvédelmi politika. De éppen a legnagyobb szennyezőknek számító társadalmakban nagyobb mértékű a globális felmelegedés iránti érdektelenség. Az is kiderült, hogy az aszályok miatt aggódnak a leginkább az emberek.
Váratlan komplikáció: 2000 óta többet füstöl Kína, mint ahogy bevallotta
Nehezíteni fogja a klímacsúcson az egyezkedést az a tény, melyre csak hetekkel a konferencia előtt derült fény: Kína évente 17%-kal több szenet éget, mint ahogy a statisztikák eddig mutatták.
Az ősz is hozta a meleget – idén tényleg rekord lesz
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az idei ősz is melegebb volt a szokásosnál, s mostanáig az egész év az időjárást tekintve a legmelegebbek között van. A 2015-ös magyarországi időjárás a tavalyihoz hasonlóan várhatóan globálisan is rekord meleg lesz - derül ki a meteorológiai szolgálat elemzéséből.
"Bocs, hogy elkaptak minket!" - plakátgerillák a klímacsúcson
Meghekkelt hirdetésekkel tiltakozik 82 művész Párizs-szerte a klímacsúcs ellen. A Brandalism csoport a reklámiparnak a túlzott fogyasztásban és így a klímaváltozásban játszott szerepére kívánja felhívni ezzel a figyelmet és arra, hogy ideje lenne a civileknek saját kezükbe venni a klíma diskurzust.
Mást akar John Kerry és Francois Hollande a párizsi klímacsúcstól
Törvényileg kötelező vagy önkéntes emissziócsökkentés? Az előbbit akarta a koppenhágai klímacsúcs is, de csak az utóbbi lett belőle. Obamáék klímavédelmet akarnak, de nem jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési célokat. A dolog hátterében egy politikai és jogi trükk áll.
Még egy esély a civilizáció megmentésére?
Ma kezdődött Párizsban a klímacsúcs, azaz az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 21. Konferenciája. A klímacsúcson a világ összes országa részt vesz, és több mint 150 állam-, illetve kormányfő lesz jelen. A kéthetes konferencia fő feladata, hogy számot vessen a 2015 során a világ államaiból beérkező kibocsátás-csökkentési vállalásokkal, és megállapodjon ezek betartásának ellenőrzésében és későbbi felülvizsgálatában.
Párizs: az utolsó utáni pillanat
Ez az utolsó utáni pillanat, amikor, ha meg nem is állíthatjuk, de legalább még lelassíthatjuk a klímaváltozást. November 30-án a világ vezetői nem csak arról kezdenek el tanácskozni, hogy ki mennyivel csökkentse üvegházgáz kibocsátását, a tét sokkal több, maga az általunk ismert emberi civilizáció.
Milyen célokat kergetnek a párizsi klímacsúcson?
A párizsi klímacsúcs előtt áttekintjük a főbb adatokat a kibocsátáscsökkentési célokról és az emissziónövekedés lehetséges szcenárióiról. A zárómegállapodás tervezete 55 oldalas, és 1490 pontot tartalmaz.
Párizsi klímacsúcs előtt: alapkérdésekben sincs konszenzus
A jelenlegi kalkulációk szerint az egyes országok emissziócsökkentési ígéreteivel 2,7 Celsius-foknál lehetne megfékezni a globális felmelegedést az évszázad végére. Már ha az államok tartják magukat vállalásaikhoz. Jövő héten kezdődik a párizsi klímacsúcs.
Ismét rekordot döntünk
Bár azt hittük, hogy a tavalyi év volt a rekorder, de a jelek szerint még lehet fokozni a felmelegedést: az idei ugyanis minden eddigi rekordot megdönt. Az emelkedő hőmérsékletek hatására gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek súlyosan érintik a világ élelmiszer termelését – és új, minden eddiginél nagyobb menekülthullámot indíthatnak el.
Áder János: a klímaváltozás politikai, társadalmi konfliktusokat okoz
A klímaváltozásnak gazdasági és társadalmi hatása egyaránt van - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán.
Párizs: van okunk a bizakodásra
Több tényező is optimizmusra ad okot az ENSZ párizsi klímakonferenciája előtt Áder János köztársasági elnök értékelése szerint.
Miért nem értjük?
Nagyon hiányzik a politikusok, a világ vezető hatalmai és az egyes ember gondolkodásmódjából a rendszerszerű megközelítés. Nem látjuk egyben meg a folyamatokat, nem kezeljük egymáshoz tartozónak a fenntartható fejlődés ellenében globálisan zajló természeti, társadalmi, emberi, gazdasági történéseket, bajokat. Még mindig hisszük, hogy a katasztrófák elhárításával minden marad a régiben. Pedig már soha semmi nem lesz olyan, mint régen. Piac & Profit alapító főszerkesztője, Demcsák Mária jegyzete.
Tíz centi, és ennyi
Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot – állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel.
László Ervin: a megbocsátás nem meghunyászkodást jelent
Van egy jól ismert francia mondás, amelyet jó lenne, ha nemcsak a franciák, de konfliktusok dúlta világunk minden népe megszívlelne: “Tout comprendre c’est tout pardonner”, azaz mindent megérteni annyit tesz, mint mindent megbocsátani. Mert a megértés nem más, mint megbocsátás – írta László Ervin. A világhírű tudományfilozófus, az ENSZ egykori kutatási igazgatója, a Budapest Klub alapítójának írását változtatás nélkül közöljük.
Az új célokkal fenntartható lesz a fejlődés?
Az ENSZ tagállamai ez év szeptemberében új együttműködési programot fogadtak el, amely magában foglalja a következő másfél évtizedben elérendő fenntartható fejlődési célokat. A célkitűzések dicsérendőek, de még sokat kell tennünk azért, hogy el is érjük ezeket – hangoztatták szakértők a Piac&Profit által hatodik alkalommal rendezett Fenntarthatósági Csúcs keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Szakítani kell a növekedési alapú modellel
Nem növekedhetünk a végtelenségig, elérkezünk a lehetőségeink határaihoz, de még megválaszthatjuk, hogy saját döntésünk lesz, hogy szakítunk az eddigi gyakorlattal, vagy egy apokaliptikus katasztrófában összeomlik az emberi civilizáció – mondta Hajnal Klára egyetemi docens a Piac&Profit által rendezett Fenntarthatósági Csúcson.
A trend is negatív, de van annál rosszabb is
Nem a trendszerű éghajlatváltozás, hanem a kiugró szélsőségek okoznak majd rövidtávon gondot – mondta Dr. Mika János meteorológus, egyetemi tanár, az MTA doktora a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.