Izrael tanult a vízhiányból

Izrael 2009-ben volt hét éven át tartó vízválsága mélypontján, de a vízsótlanító üzemekkel megoldotta a problémát. Egy gyakorlatilag végtelen erőforrást, a tengervizet hozta be a vízhálózatba.

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hat évvel ezelőtt Izraelben a kerttulajdonosok éppúgy műgyeppel váltották fel a füvet és szárazságtűrőbb, ágas-bogas növényekkel a leveles(ebb) fajokat, mint a 4 éve tartó aszállyal küzdő amerikaiak most Kaliforniában. (Ott mostanra vannak részek, ahol a lakók hetente csak egyszer zuhanyoz(hat)nak és az e célra használt vizet sem engedik le a lefolyón, hanem öntözésre használják.)

Az izraeli hatóságok akkor azt kérték a polgároktól, hogy 2 perccel rövidítsék meg zuhanyozásukat. A slaggal történő kocsimosást pedig egyenesen betiltották. A túl sok vizet fogyasztók a köbméter alapján olyan tarifasávba estek, ahol drágább a víz ára - ez tulajdonképpen adóként funkcionált. És a pazarlástól elrettentő eszközként.

Tel Aviv alatt néhány kilométerre található a Sorek vízsótlanító telep, egyike Izrael 5 hasonló üzemének.

Az sem segített, hogy Izrael lakosságának nagy része a sivatagos déli régióban él - a vízhálózat javarészt a Galileai-tóból vonta el a vizet északon. Uri Schor, a kormány Vízhivatalának szóvivője a The New York Times-nak azt nyilatkozta, hat éve Izrael közel járt ahhoz a kritikus ponthoz, amikor előfordulhat, hogy olyannyira nincs elegendő víz a víztárolókban, hogy egyes épületekben egyszerűen nem folyik víz a csapból. A hétéves vízhiány 2005-ben kezdődött és 2008-2009 fordulóján tetőzött. (A vízhiány egyike annak az 5 globális problémának, amivel 2050-re szembe kell majd néznünk.)

Szennyvíz-újrahasznosítás
Izrael 86 %
Spanyolország 17 %
USA 1 %
Ez adta meg a lökést, hogy nagy beruházások kezdődjenek vízsótlanító üzemek létesítésére. Négyet fel is építettek (az ötödik idén, 2015-ben kerül átadásra), melyekből ma Izrael már szomszédait (pl. Jordánia) is ellátja - persze kereskedelmi alapon. Így történhetett meg az az fordulat, hogy vízhiánnyal küzdő országból vízexportőr lett Izrael.

A négy üzem évi 492 milliárd liter ivóvizet termel. A Sorek üzem Tel Aviv közelében állítólag a legnagyobb kapacitású vízsótlanító telep a világon, évente 151,4 milliárd liter víz jön ki belőle, ami Izrael nyolcmilliós lakosságának közel 16-17%-át képes ellátni.

Izrael teljes -tehát lakossági, mezőgazdasági és ipari- vízfogyasztásának mintegy 50%-át sótlanított tengervízből elégítik ki. (Az ország évente 1987 milliárd liter vizet fogyaszt, ebből 1237 milliárd litert ivóvízként.) Az aszályok idején pedig zavartalanul működik a vízhálózat. A kerti növényeket is nyugodtan lehet locsolni.

A vízsótlanítás (fordított ozmózis révén) persze energiaigényes és drága eljárás -következésképp a víz fogyasztói ár is felment. Az állam jelenleg köbméterenként 58 dollárcentért (162 forintért) vásárolja a Sorekből kijövő vizet. 

A fogyasztók átnevelése is fontos része volt a programnak. A Vízhivatal képviselői kvázi házaló ügynökökként járták a lakásokat és ingyen helyeztek üzembe új, víztakarékos csapfejeket és zuhanyrózsákat (melyek levegőt juttatnak a kifolyó zuhatagba). Az erőfeszítéseknek meg lett az eredménye: átlagosan 18%-kal csökkent a háztartások vízfogyasztása.

A The New York Times szerint a másik terület, ahol Izrael példásan reformálta meg pazarló szokásait, a mezőgazdaság. Az ország élen jár a szennyvíz tisztításában és újrafelhasználásában: a keletkező szennyvíz 86%-át kezelik ily módon, az így kapott mennyiséget a mezőgazdaságba áramoltatják. Ez lefedi az agrárium teljes vízigényének 55%-át.

A kaliforniai San Diego közelében lévő Carlsbadban is az Israeli Desalination Enterprises (IDE) építi a vízsótlanító üzemet. De a cég dolgozott már Chilében, Indiában, Olaszországban és Ausztráliában is.

Nem mindenkinek tetszik
A The New York Times elemző cikke szerint vannak kritikusai is a "vízforradalomnak":
  • Egyesek úgy vélik, a sótlanított víz mennyiségének növekedése a vízfogyasztásban felér a vízrendszer privatizációjával (a telepek 25 év múlva szállnak vissza állami tulajdonba). 
  • Vannak, akik szerint a szennyvíztisztítás mindössze arra jó az államnak, hogy kétszer adja el ugyanazt a vizet. 
  • Az arabok azért panaszkodnak, hogy túl drágán kapják a vizet. 
  • Eközben Izrael azt hangsúlyozza, hogy többet szolgáltat nekik, mint amennyit a hatályos békemegállapodások megkövetelnek. 
  • A zöldek azt nehezményezik, hogy a sótlanításba fektetett pénzek elvonták az állami támogatást a vízkészletek tisztításától és megőrzésétől (azok tisztaságát ugyanis jócskán rontotta az ipari szennyezés). 
  • Ökológusok attól félnek, hogy a tengervíz beszippantása kedvezőtlen hatással lehet a tengeri élővilágra, amennyiben a turbinák beszippantják a tengeri élőlények petéit, lárváit. Arra azonban éveket kell várni, mire vizsgálatokból kiderül, ez így történt-e.

Véleményvezér

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.
Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo