Klímaszkeptikus természetfotósból lett elkötelezett klíma-aktivistává James Balog, aki 2007 óta Grönlandon, Izlandon, Alaszkában és Montanában időzített pillanatképekkel dokumentálta a világ gleccsereinek egyre vészesebb mértékű olvadásának fázisait. A National Geographic sztárfényképészéről szóló Chasing Ice című dokumentumfilmet a 12. Transylvania Filmfesztiválon láttuk, az EcoTIFF programban.

A hangzatos tervek ellenére sem sikerült csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást 2012-ben, az emisszió kétharmadát adó energetikai szektor minden eddiginél több üvegházgázt bocsátott ki a légkörbe. Pedig a klímaváltozás hatásait egyre inkább a bőrünkön érezzük, alig néhány napos esőzés okozta a Dunán levonuló történelmi méretű árvizet.

Ez az árvíz más, mint a többi, nem a hóolvadás, hanem az alig egy hónap alatt lehulló rengeteg csapadék okozta. Habár ekkora vízállás eddig viszonylag ritkán fordult elő, a klímaváltozás következtében a jövőben fel kell készülnünk, hogy gyakrabban fenyegethetnek minket a kiáradt folyók. A szakemberek évek óta hangoztatják, hogy vissza kell adni a folyóknak a természetes árterek legalább egy részét. Ez a megoldás több tízezer hektárt érintene, de más lehetőség nemigen maradt.

Még mindig igényelhetik a gazdálkodók a díjtámogatott biztosítást, de már csak a jövő hét elejéig. A tapasztalatok szerint a magyar gazdálkodók jelentős része nem él ezzel a lehetőséggel, pedig az időjárás évente százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést okoz az ágazatnak. A magyar termőterületeknek mégis csak alig felére kötnek biztosítást.

A globális felmelegedés komoly hatással van a bortermelésre, ahol mindennél fontosabb a napsütés és a szőlők növekedéséhez megfelelő hőmérséklet. Termelők a szőlők cukortartalmának növekedéséről és a savtartalom csökkenéséről számoltak be.

Globális mumussá változott a globális felmelegedés. Ha egy tornádó lecsap egy amerikai városra, vagy jég veri el az alföldi szőlőket, máris a klímaváltozást okoljuk az időjárási anomáliák miatt. Pedig a történelmünk során volt melegebb időszak is az elmúlt harminc évnél. Azonban ha az egyes viharokat vagy aszályokat nem közvetlenül a klímaváltozás okozza is, a gyakoriságukat drámaian megnöveli.

Napokon belül kritikus értéket ér el az északi félteke jó része felett a légkör szén-dioxid tartalma amerikai kutatók előrejelzése szerint. Utoljára több mint kétmillió éve volt ilyen magas a légköri szén-dioxid szintje, a klímaváltozás következményei katasztrofálisak lesznek.

A „carbon capture & storage” (CCS) néven ismert technológia használói eddig a szárazföldi lehetőségekre koncentráltak. A gyárkéményekből kiáradó füstöt föld alatti üregekbe pumpálták, rengeteg energiaráfordítással. Újabban a tenger alatti üregeket is kezdik felhasználni e célra. A jelek szerint veszélyes következményekkel.

A korábbi félelmeket megcáfolva tudósok úgy látják, a Föld tüdejének számító amazonasi esőerdő sokkal ellenállóbb a klímaváltozással szemben, mint gondolták. A széndioxid ugyanis afféle ”trágyaként” is szolgál, amit a levegőn keresztül vesznek fel a fák.

Kutatóknak sikerült százalékos arányban meghatározniuk, hogy az emberi tevékenység milyen arányban felel a globális vegetációban bekövetkezett változásokért.

El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kutatókat, és a válasz viszonylag egyszerű: ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor nem.

A valóban szokatlanul hideg és csapadékos tavasz, a hosszabban kitartó tél nem a következő jégkorszak előhírnöke, bár jelenleg a Nap viszonylag gyengébb aktivitása figyelhető meg, ami elméletileg a Föld klímájának lehűléséhez is vezethetne. A klímaváltozás miatt tapasztalható hideg tavasz azonban már most komoly károkat okozott a mezőgazdaságban és a turizmusban, a továbbiakban pedig árvíz és belvíz egyaránt sújt majd minket. Kutatók figyelmeztetnek: fel kell készülnünk arra, hogy az ilyen szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek a világon és a Kárpát-medencében.

A tengeri olajfúrások engedélyezéséért felelős amerikai belügyminiszter, Ken Salazar kijelentette, a Shell addig nem kap engedélyt alaszkai fúrásai folytatására, amíg be nem bizonyítja, hogy képes kezelni a sarkköri viszonyokat. Az amerikai Geológiai Kutatóintézet számításai szerint a világ fel nem tárt földgáz-készleteinek 30 százaléka, a kőolaj-mennyiség 15 százaléka az Északi-sarkon rejlik.

Ha a világ országai radikális kibocsátás-csökkentési célokat tűznének ki, akkor sem állna meg a tengerszint emelkedése, állítják egybehangzóan a klímatudósok. A változás a Föld lakosságának 10 százalékát érinti.

A fejlődő országok évek óta a fejlettekre mutogatnak, mondván azok eleget szennyeztek már, hadd jöjjenek most ők. A legújabb adatok szerint azonban radikálisabb kibocsátás-csökkentésre van szükség, mint amiről a kiotói egyezmény szólt.

2010-ben már közel sem érdekelte annyira a klímaváltozás kérdése az amerikai közvéleményt, mint 2008-ban, Obama megválasztásakor. A 2012-es esztendő hurrikánjai és aszályai miatt azonban újra hinni kezdtek abban, a klímaváltozás igenis valóság, derül ki egy új közvélemény kutatásból.

A maláriát és gombás megbetegedéseket okozó mikroorganizmusok meglepően jobban alkalmazkodnak a hőmérséklet-változásokhoz, mint az állatok, amelyek sejtjei táplálják őket, derült ki egy új tudományos kutatásból.

Olcsón méri Magyarország a légszennyezést? Az energiafogyasztás megsarcolásában a középmezőny végébe tartozik hazánk, derül ki az OECD adataiból. Míg nálunk 47 dollárnyi pluszkiadást jelent a gazdasági szereplőknek az ÜHG-emisszió, Svájcban világrekord összegbe: 141 dollárba.

Az erős szélfúvással kísért hőség katasztrofális hatású volt 2012 nyarán: futótüzeket gerjesztett. Tudósok szerint fel kell készülni rá, hogy ez lesz a nyári rutin. Sajnos a kártevőknek is kedvez a melegedő éghajlat.

Négyezer méteres mélységben is befolyásolja az életet a klímaváltozás: a mélytengerek oxigénhiányát eredményezi az északi sarkvidéki jég nyári, nagy tömegben való olvadása. z oxigénhiányért azok az algák felelősek, amelyek a jég alsó oldalán élnek. Olvadáskor ezek az algák rövid idő alatt lesüllyednek a több ezer méteres mélységbe - közölték a bremerhaveni Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatói a Science című amerikai szaklapban.

Az emberi eredetű klímaváltozás következtében melegedő vízhőmérséklet az oka, hogy a Balti-tengeren olyan baktériumok terjedtek el 2012-ben, melyek bélgyulladást okoznak az emberi szervezetben. Alaposan meg kell ezentúl gondolnunk, melyik tengerhez menjünk nyaralni?

Elképesztő mennyiségű gázt, Magyarország éves fogyasztásának tízszeresét égetik el a kőolaj-kitermelők világszerte. A fáklyázás óriási környezeti károkat okoz, de még mindig jobb, mint ha a gázt egyszerűen a légkörbe engednék. A technológia ugyan rendelkezésre áll a probléma megoldásához, az akarat és a jogszabályok betartatása azonban sok esetben hiányzik.

Sandy hurrikán utáni illúzióvesztés Davosban: a Világgazdasági Fórum előkelőségei számba vették világunk jövőjének rizikófaktorait. Első ízben került az összesítésben prominens helyre a szélsőséges időjárás. De félnek az antibiotikum-rezisztens baktériumoktól is.

Jelenleg 10 olyan globális megatrend figyelhető meg, amely szakemberek szerint jelentős hatással van a vállalatok mindennapjaira és növekedési lehetőségeire – a KPMG 2012-ben nyilvánosságra hozott kutatási eredményei szerint.

Rendkívüli hőség sújtja Ausztráliát, ahol a meleg mellett még az óriási bozóttüzekkel is meg kell küzdenie a lakosoknak. A meteorológusoknak át is kell alakítaniuk a táblázataik színskáláját, hogy a hőséget egyáltalán jelölni tudják.

Több, egymástól független kutatás is rácáfol a korábbi jelentésekre, így a klímaváltozás erre az évszázadra – és a következő évtizedekre várható hatásai várhatóan drasztikusabbak lesznek, mint vártuk.

Az apja után az 5. Rotschild báró címre várományos Nat két éve – egyik nagybátyja öngyilkossága és egy unokabátyja herointúladagolása után – döntött úgy, hogy a kínai széntüzelésű erőművek ellátásából fogja gyarapítani a családi vagyont.

Az elmúlt hetekben Amerika-szerte több tucatnyi egyetem diákja fordult azzal a tanintézményéhez: adják el a fosszilis energiákból élő vállalatokban szerzett részvényeiket. Eddig elutasításban részesült követelésük.

A pénzügyi és diplomáciai élet központja, az egyik legismertebb világváros felkészületlenül néz szembe a klímaváltozás miatt erősödő hurrikánokkal és árvizekkel. 2030-ig 2 milliárd dollárt kellene költetni árvízvédelmi fejlesztésekre, de kicsi az esélye, hogy a recesszió idején össze tudnak hozni ekkor beruházást.

A nemzetközi klímapolitikai tárgyalások dohai fordulójának legfőbb érdeme az, hogy számos fejlett ország új kibocsátás-csökkentési vállalásával folytatható marad a Kiotói Jegyzőkönyv, valamint a jövő évtől megerősített mandátummal haladhat egy új átfogó megállapodás előkészítése.

A népességnövekedés a víz és az élelem miatti konfliktusokhoz vezet, főként a Közel-Keleten és Afrikában - állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által hétfőn nyilvánosságra hozott Global Trends 2030 című tanulmányának a legrosszabb esettel számoló forgatókönyve. A pesszimista szcenárió szerint a stabilitás hiánya hozzájárulhat a világgazdaság összeomlásához.

Megkezdődött a katari Dohában hétfőn a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.

Láng István akadémikus videó előadása nyitotta meg az immár harmadik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs találkozót. 2010 novemberében széles körű társadalmi párbeszéddel indult ez a konferenciasorozat, amellyel a Piac & Profitnak nem titkoltan az volt a célja, hogy a globális, nagy találkozók sorába beillessze a nemzeti párbeszédet, tudatosítva, hogy minden országnak és minden embernek, nekünk magyaroknak is van mit tennünk a globális és helyi negatív folyamatok feltartóztatása és a trendek megváltoztatása érdekében. A második találkozó a cselekvésre, az egyén felelősségére fókuszált, idén az üzleti szektor felelőssége áll a középpontban.

A válasz egyszerű: nem sok jót. Pontosabban: csupa rosszat. Romney ugyan sok republikánussal ellentétben elismeri az éghajlatváltozás tényét, de klímapolitikája aligha lenne hatékony.

Az ausztrál kormány úgy döntött, lemond az önálló karbonadóról, és inkább az EU emissziókereskedelemi rendszerébe (ETS) kapcsolja be a kibocsátási engedélyeket vásárlására kötelezett ausztrál cégeket.

A társadalomtudatos vásárlást elősegítő Fair Trade címke után jön az ökotudatos befektetést fémjelző Zöld kötvény, állítja a Fairtrade and Rainforest Alliance. A "célközönséget" természetesen a nyugdíjalapok és más befektetési intézmények alkotják.

Október 11-én a koppenhágai Dán Királyi Színházban több mint 1000 meghívott jelenlétében hirdette ki Arnold Schwarzenegger a Sustainia Díj 2012-es győztesét, a 6000 kenyai, Malawi-i, zambiai és dél-szudáni családnak megoldást nyújtó Indigo Pay-As-You-Go Solar technológiát.

Nem lehet a klímacélok feláldozása nélkül globális szinten nemet mondani a nukleáris energiára, ugyanakkor tisztában kell lenni az atomenergia költségeivel és hazánk energiafüggőségéből fakadó speciális helyzetével – hangzott el az atomenergia és a megújuló energiaforrások, valamint az energiahatékonyság kilátásairól tartott konferencián.

A bioetanolra vonatkozó új uniós szabályok 5 %-ra csökkentik az agrártermények arányát az üzemanyagkeverékben. A légitársaságok közben egyre több bioüzemanyagot vennének, ha lenne mit.

A következő 18 évben 100 millió emberéletet követelhet a klímaváltozás, derül ki abból a jelentésből, melyet 20 fejlődő ország kormánya rendelt meg. A globális GDP 3,2 százaléka is az éghajlatváltozás áldozatává válhat 2030-ra.

Egyre több cég gondolja úgy, hogy a klímaváltozás fenyegetést jelent az üzlet számára. A Szén-dioxid-kibocsátás Közzétételi Projekt (CDP) jelentése szerint a vállalatok tisztában vannak a kockázattal, de nem tesznek eleget annak érdekében, hogy csökkentsék károsanyag-kibocsátásukat.

A CBRE bejelentette, hogy egymillió dolláros alapot hozott létre a kereskedelmi ingatlanpiac előremutató fenntarthatósági kutatásainak és innovációinak támogatására. Magyar pályázatok jelentkezését is várja a világ vezető ingatlan-tanácsadója.

 

 

Az elnyelt széndioxidtól megváltozik az óceánok pH-értéke. A módosult életkörülmények pedig felborítják a tengeri élővilág táplálékláncát. Megdöbbentő felfedezésre jutottak óceanológusok: 300 millió éve nem volt ilyen gyors az óceánok savasodása, mint korunkban.

Elégedetlen a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács a nyári Rio+20 világkonferenciával, mivel az olyan fontos gazdasági problémákra sem adott választ mint a zöld adó reformja, vagy a természetre káros támogatások ügye - fejtette ki a tanács titkára, Bartus Gábor csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

Elérkeztünk a kritikus ponthoz, az emberek gondolkodásának tömegesen és gyorsan kellene megváltoznia ahhoz, hogy elkerüljük a visszafordíthatatlan változásokat. László Ervin professzor szerint a holisztikus gondolkodásnak az üzleti életbe és a személyes identitásba való beépülése lenne a megoldás. A világhírű professzor a Piac&Profit által szervezett beszélgetésen a hallgatók kérdéseire is válaszolt.

A társadalmi feszültségek, a gazdasági válság és a klímaváltozás fenyegető veszélye kétségbeejtő, de egyben esélyt ad életvitelünk gyökeres megváltoztatására is. László Ervin szeptemberi előadásán Ön is vitába szállhat a hazánk egyik legnagyobb élő gondolkodójával.