Obama: nyolc mondat
2012 volt a legmelegebb év az Egyesült Államok történetében, s a hőség számos más országban rekordokat döntött. Az aszályból eredő károk 1 %-kal csökkentették az amerikai GDP-t tavaly. A Sandy hurrikán újabb fél 0,5 %-ot nyesett le az össztermékből.
A washingtoni beiktatási ünnepségen tartott beszédében Obama elnök a klímapolitika rendezését jelölte meg második mandátuma központi feladataként. „Készek vagyunk válaszolni a klímaváltozás fenyegetésére annak tudatában, hogy ha nem tennénk, azzal gyermekeinket és a jövő generációit árulnánk el”, hangsúlyozta. Beszédében nyolc mondatot szentelt a témának, ami tulajdonképpen több, mint amit választási kampánya egész ideje alatt foglalkozott vele. Novemberben, választási győzelmének estéjén végül mégiscsak emlegetni kezdte a „melegedő bolygó romboló erejét”.
Obama 2008-as hatalomra kerülése óta 10 százalékkal esett vissza az Egyesült Államok emissziója, ez azonban elsősorban a gazdasági válság miatti visszaesésnek tudható be, mintsem tudatos klímapolitikának.
Oroszország csapkodott
A 190 ország részvételével tavaly Dohában tartott klímacsúcson az utolsó pillanatban ugyan sikerült meghosszabbítani a 2012-ig tartó kiotói vállalásokat 2020-ig, de az 1997-ben szövegezett jegyzőkönyv nem vonatkozik Kínára és Indiára, az USA pedig sosem ratifikálta. Ezért a világ légszennyezésének alig 15 százalékát regulázza, állítja a Reuters.
India és Kína azt akarja, hogy a gazdag országok agresszívabb emisszió-csökkentéseket eszközöljenek. Többségük 18 százalékos mérséklést vállalt az évtized végére az 1990-es szinthez képest. A tudósok úgy vélik, az egyre valószínűbb 4 Celsius fokos melegedés miatt most már 25-40 százalékátról lenne célszerű beszélni. Az EU-ban zöld aktivisták évek óta az unió 30 százalékos mérséklése mellett kampányolnak.
Az orosz klímatárgyaló, Oleg Samanov megpróbálta megakadályozni a kiotói egyezmény hatályának kitolását, de mivel az ülést levezető elnök ignorálta gesztusait, jobb híján országa névtábláját csapkodta az asztalához mérgében. A Kremlin azóta bejelentette: megtagadja a kiotói elvekhez való engedelmességet. Fehéroroszország, Ukrajna és Kazahsztán hasonló lépéssel fenyegetőzött, mivel a szerződés a 2008-2010-es szinthez képest írja elő emisszió-csökkentésüket, amikor a válság jegyében visszaesett ipari termelésük. Ez pedig fékező erőként hat azokban az években, amikor jobban teljesít iparuk.
Az éghajlatváltozás egyik legdrámaibb hatása az időjárási szélsőségek, az aszályok és árvizek miatt fellépő ivóvízhiány. A világ számos területén súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat. A vízkérdés nem ismer határokat - írta korábban a Piac&Profit. Sok szó esik a föld fontosságáról, de a víz az, ami nélkül nincs termőföld. Öntözésre megy el a globális vízkészlet 70-80 százaléka. A globális felmelegedés elérte a magaslatok gleccsereit és rajtuk keresztül a folyók eredetét; elnyújtja a száraz időszakokat, ami megsemmisítő hatással van a földek termésére. A Föld legnagyobb folyói közül minden tizedik időszakosan kiapad, és nem éri el óceántorkolatát – Tigris, Eufrátesz, Jordán, Colorado -, vizük az élelmiszerboltok polcain köt ki gyümölcs, zöldség, hús formájában. Globálisan elegendő édesvizünk van, de az ellátottság és a népsűrűség nem egyenletes: Kína és India bolygónk lakosságának harmadát adja, de a vízkészletnek csak a 10 százalékával rendelkezik. A vízért folyó küzdelem túlnőhet az olajért folyó versenyen. A vízhez való hozzáférés egyre inkább hatalmi eszköz lesz.
