2 helyett 4 fok lehet a felmelegedés

A fejlődő országok évek óta a fejlettekre mutogatnak, mondván azok eleget szennyeztek már, hadd jöjjenek most ők. A legújabb adatok szerint azonban radikálisabb kibocsátás-csökkentésre van szükség, mint amiről a kiotói egyezmény szólt.

A klímatanácskozás dohai fordulóján már arról beszéltek a szakemberek: 4 Celsius fokos felmelegedés várható, nem 2 Celsius fok, amit az üvegház-csökkentés mérséklésének céljaként tűzött ki a kiotói egyezmény. Tehát a tervezettnél nagyobb emisszió-visszafogás szükséges, ha meg akarjuk fékezni az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait. A vártnál drasztikusabb felmelegedésről szóló feltételezést egyébként az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének(IPCC) kiszivárgott jelentése is igazolja.

Obama: nyolc mondat

2012 volt a legmelegebb év az Egyesült Államok történetében, s a hőség számos más országban rekordokat döntött. Az aszályból eredő károk 1 %-kal csökkentették az amerikai GDP-t tavaly. A Sandy hurrikán újabb fél 0,5 %-ot nyesett le az össztermékből.

A washingtoni beiktatási ünnepségen tartott beszédében Obama elnök a klímapolitika rendezését jelölte meg második mandátuma központi feladataként. „Készek vagyunk válaszolni a klímaváltozás fenyegetésére annak tudatában, hogy ha nem tennénk, azzal gyermekeinket és a jövő generációit árulnánk el”, hangsúlyozta. Beszédében nyolc mondatot szentelt a témának, ami tulajdonképpen több, mint amit választási kampánya egész ideje alatt foglalkozott vele. Novemberben, választási győzelmének estéjén végül mégiscsak emlegetni kezdte a „melegedő bolygó romboló erejét”.

Kvótázni kezdett Kína
Kvótázni kezdett Kína Az európai, új-zélandi, dél-koreai és kaliforniai emissziókereskedelem mellett Kína is elindította a próbakereskedést. A projekt öt kínai nagyvárost, két tartományt és annak ipari szennyezőit öleli fel. A rendszer 2015-ben válik országos méretűvé. Okulva Európa példájából, ahol az emissziós kvóták árfolyama 80 %-kal esett vissza a 2008-as szinthez képest, Kína központilag szabja meg a minimális alapárfolyamot.
Második elnöksége első heteiben Obama világossá tette: készen áll megkerülni a -klímavédelmi törvényt 2010-ben fel nem karoló- kongresszust, hogy a Környezetvédelmi Hatóság (EPA) és saját hatáskörében cselekedjen (úgynevezett executive action útján). Ezt elsősorban a széntüzelésű erőművek légszennyezésére vonatkozó előírások szigorításával tehetik meg. A Natural Resources Defense Council adatai szerint további 25 százalékkal csökkenthető még a régi típusú erőművek légszennyezése.

Obama 2008-as hatalomra kerülése óta 10 százalékkal esett vissza az Egyesült Államok emissziója, ez azonban elsősorban a gazdasági válság miatti visszaesésnek tudható be, mintsem tudatos klímapolitikának.

Oroszország csapkodott

A 190 ország részvételével tavaly Dohában tartott klímacsúcson az utolsó pillanatban ugyan sikerült meghosszabbítani a 2012-ig tartó kiotói vállalásokat 2020-ig, de az 1997-ben szövegezett jegyzőkönyv nem vonatkozik Kínára és Indiára, az USA pedig sosem ratifikálta. Ezért a világ légszennyezésének alig 15 százalékát regulázza, állítja a Reuters.

India és Kína azt akarja, hogy a gazdag országok agresszívabb emisszió-csökkentéseket eszközöljenek. Többségük 18 százalékos mérséklést vállalt az évtized végére az 1990-es szinthez képest. A tudósok úgy vélik, az egyre valószínűbb 4 Celsius fokos melegedés miatt most már 25-40 százalékátról lenne célszerű beszélni. Az EU-ban zöld aktivisták évek óta az unió 30 százalékos mérséklése mellett kampányolnak.

Az orosz klímatárgyaló, Oleg Samanov megpróbálta megakadályozni a kiotói egyezmény hatályának kitolását, de mivel az ülést levezető elnök ignorálta gesztusait, jobb híján országa névtábláját csapkodta az asztalához mérgében. A Kremlin azóta bejelentette: megtagadja a kiotói elvekhez való engedelmességet. Fehéroroszország, Ukrajna és Kazahsztán hasonló lépéssel fenyegetőzött, mivel a szerződés a 2008-2010-es szinthez képest írja elő emisszió-csökkentésüket, amikor a válság jegyében visszaesett ipari termelésük. Ez pedig fékező erőként hat azokban az években, amikor jobban teljesít iparuk.

Koromtalanítás
Évente 6 millió ember haláláért tehető felelőssé az iparilag elmaradt országok kunyhóiból, a fazékkal történő főzésből és tüzeléses fűtésből eredő koromszennyezés, mely légúti megbetegedéseket okoz. 2012 februárja óta 20 ország (köztük Anglia, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Jordánia, Olaszország) csatlakozott az Egyesült Államok által életre hívott Klíma és Tiszta Levegő Kezdeményezéshez, melynek célja a levegő HFC-gáz-, metán- és korom-tartalmának csökkentése.
A metán főként a rothadó szeméthegyekből árad ki és a széndioxidnál hússzor nagyobb üvegházhatással bír. A korom azért is kártékony, mert a sarki köröket elérve rászáll a jégtakarókra, ahol fényt magába szívó fekete felülete tovább gyorsítja a jégsapkák olvadását.
Eddig évi 13 millió dolláros keretet tudtak összeadni a programnak. A tagországok azt kívánják elérni, hogy az említett anyagok légköri koncentrációjának csökkentésével 2050-re 0,5 Celsius fokkal mérsékeljék a globális hőmérséklet-emelkedést. Ha ezt sikerül megvalósítani, évente 30 millió tonna gabona nem venne veszendőbe, amit most az aszályok követelnek magukénak, jelentette a Reuters.
Vízháborúk évszázada?

Az éghajlatváltozás egyik legdrámaibb hatása az időjárási szélsőségek, az aszályok és árvizek miatt fellépő ivóvízhiány. A világ számos területén súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat. A vízkérdés nem ismer határokat - írta korábban a Piac&Profit. Sok szó esik a föld fontosságáról, de a víz az, ami nélkül nincs termőföld. Öntözésre megy el a globális vízkészlet 70-80 százaléka. A globális felmelegedés elérte a magaslatok gleccsereit és rajtuk keresztül a folyók eredetét; elnyújtja a száraz időszakokat, ami megsemmisítő hatással van a földek termésére. A Föld legnagyobb folyói közül minden tizedik időszakosan kiapad, és nem éri el óceántorkolatát – Tigris, Eufrátesz, Jordán, Colorado -, vizük az élelmiszerboltok polcain köt ki gyümölcs, zöldség, hús formájában. Globálisan elegendő édesvizünk van, de az ellátottság és a népsűrűség nem egyenletes: Kína és India bolygónk lakosságának harmadát adja, de a vízkészletnek csak a 10 százalékával rendelkezik. A vízért folyó küzdelem túlnőhet az olajért folyó versenyen. A vízhez való hozzáférés egyre inkább hatalmi eszköz lesz.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo