Elméletben idén, több részletben kellett volna közölnie aktuális riportját a az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének(IPCC) azonban a jelentés már 2012 végén kiszivárgott a világhálón. Az egy klímaszkeptikus blogger által napvilágra hozott jelentés rámutat, hogy a globális felmegedés klímaváltozás fékezésére, illetve feltartóztatására tett kísérletek többnyire sikertelenek maradtak.
A jelentés főbb pontjai amelyek miatt fájhat a fejünk a jövőben: a globális átlaghőmérséklet emelkedése, a tengerszint várható emelkedése, a gleccserek és a sarkvidékek jégtakarójának olvadása, illetve a klímaváltozás miatt fellépő időjárási extremitások: szárazságok, gyakoribb és erősebb viharok, illetve rendkívüli hőhullámok fellépése.
Nem volt komoly előrelépés a klímaharcban
Az IPCC szerint a Föld átlaghőmérséklete az évszázad végéig 0,2 – 4,8 Celsius fokkal emelkedhet, attól függően, hogy milyen ütemben sikerül visszafognunk az üvegházhatású gázok kibocsátását. A nemrégiben lezajlott dohai klímakonferencián – ahol meghosszabbították a Kyoto-i Jegyzőkönyv hatályát 2020-ig, - valamint az ENSZ hivatalos közleménye szerint is, a 2 Celsius fokos, illetve az alatti átlaghőmérséklet emelkedés még műszakilag és gazdaságilag is reális 2050-ig.
A légköri szén-dioxid mennyisége 2012-ben már meghaladta a 400 ppm-es értéket, azaz a Föld légkörében hozzávetőlegesen 800 ezer éve nem volt ilyen sok üvegházhatású gáz. Az IPCC szerint a légköri szén-dioxid arányának növekedése egészen a múlt század ötvenes éveiig visszavezethető, így a jelentés szerint az emberiség felelőssége a klímaváltozásban „majdnem biztos”. Ugyanakkor még mindig sokan vitatják a globális felmelegedés tényét. Václav Klaus cseh elnök például kategorikusan tagadta, hogy jelenleg is zajlana a klímaváltozás.
Ezzel szemben Juhász Árpád geológus a Piac&Profit által szervezett harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson úgy fogalmazott, hogy „semmi kétsége sincs” afelől, hogy nagyon komoly felmelegedés zajlik. A konferencia részletes összefoglalóját itt olvashatja!
Katasztrofális lehet a tengerszint-emelkedés
A növekvő hőmérséklet miatt a Föld felszíni jégkészletei csökkennek. Az IPCC jelentése szerint a tengerszint 1993 óta évi 2,7-3,7 millimétert emelkedett. Ilyen ütemben az évszázad végére a szervezet kutatásai alapján 29 illetve 89 centiméter közé teszi a tengerszint emelkedését.
A világ 26 vezető gleccserkutatójának többsége azonban mégis úgy véli, hogy a jégtakarók olvadásának mértéke és súlyossága jóval meghaladhatja az előzetes becsléseket. A szakértők korábbi becslése alapján a jégolvadás ebben az évszázadban valószínűleg 29 centiméterrel növelheti az átlagos globális tengerszintet.
A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmányukban a kutatók esélyt adtak további, jelentősebb emelkedésnek is. Figyelembe véve az olyan tényezőket is, mint a tengervizek hőmérsékletének emelkedése okozta termális expanzió és a hegyi gleccserekből származó vízmennyiség, a globális tengerszint-emelkedés mértéke a század végéig jóval meghaladhatja az akár egy métert is - mutattak rá.
"Vizsgálatunk szerint a globális tengerszint-emelkedéshez való hozzájárulás tekintetében a jégtakarók jelentik a legnagyobb bizonytalanságot" - húzta alá a tanulmányt vezető Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem professzora. Mint hozzátette, az eredmények alapján a gleccserkutatók öt százalékos esélyt látnak arra, hogy 2100-ig egy méterrel vagy még többel növekszik a globális tengerszint. A szakember szerint egy ilyen mértékű emelkedésnek rendkívül súlyos következményei lehetnek, például az, hogy 187 millió embert kell kitelepíteni az otthonából.
Ez az érték rendkívül alábecsült – részint a jelenlegi lakosságszámmal számol, részint nem veszi figyelembe azokat a területeket, amelyek a megemelkedett tengerszint miatt ugyan még nem kerülnek víz alá, de veszélyeztetett övezetté válnak. Ezek közé tartozik Hollandia mellett az Európai Unió csaknem teljes északi partvidéke (kivéve Norvégiát) az Egyesült Államok keleti partvidéke, Banglades, a sűrűn lakott folyamdelták, mint a Niger, a Nílus, vagy a Gangesz és a Brahmaputra torkolatában fekvő Banglades. Csak az említett térségekben jelenleg mintegy félmilliárd ember él.
Ötven év múlva már tavasszal is lehet kánikula
Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa szerint amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, az "hőhullámos" napnak számít. Ezek számának jövőben várható tendenciájára az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján adnak becsléseket, illetve ezek együttes alkalmazásával reprezentálják a bizonytalanságot. A két modell szerint a "hőhullámos" napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog. Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak – a természetes változékonyság – továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad – emelte ki.
Mindeközben viszont a melegedéssel nemcsak a nyarak, de a többi évszak átlaghőmérséklete is emelkedni fog, különösen az évszázad végi 2071-2100 időszakra, amikor a hőhullámok valószínűsíthetően már nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak – mondta Krüzselyi Ilona.
Nagy Andrea, az OMSZ éghajlati osztályának másik munkatársa szintén még augusztusban azt közölte: hőségperiódusok régebben is voltak, de az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk. Az OMSZ klimatológiai adatbázisában tárolt idősorokon végzett elemzések szerint a nyári középhőmérséklet emelkedett a leginkább a múlt század eleje óta, s ez a gyakoribb "hőhullámokban" is megnyilvánul. A múlt század elejétől tekintve évente átlagosan 5 nappal több "hőhullámos napot" tapasztalunk Magyarországon.
A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.
