Nem lehet a klímacélok feláldozása nélkül globális szinten nemet mondani a nukleáris energiára, ugyanakkor tisztában kell lenni az atomenergia költségeivel és hazánk energiafüggőségéből fakadó speciális helyzetével – hangzott el az atomenergia és a megújuló energiaforrások, valamint az energiahatékonyság kilátásairól tartott konferencián.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
„Két fő hullámban történt a nukleáris erőművek indítása a világban, a hatvanas és a hetvenes években, azóta mind a reaktorok számában, mind az összes nukleáris kapacitást tekintve inkább szinten tartásról – bizonyos mértékű stagnálásról beszélhetünk” - mondta Mycle Schneider nemzetközi energetikai szaktanácsadó, az Ökopolisz Alapítvány által szervezett „A jövő energiarendszere” című konferencián.
A szakember szerint a fukusimai katasztrófa, illetve annak az energiapolitikára gyakorolt utóhatásai azonban jelentősen csökkenteni fogja a világban található nukleáris reaktorok számát, többek között Japánban és Németországban is. A hat nagy nukleáris energiatermelő ország (USA, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország, Németország és Japán) közül legalább kettőben Mycle Schneider szerint visszaszorul, vagy teljesen kiszorul a nukleáris energia.
A szakértő előadásában rámutatott, hogy a világ (kereskedelmi) nukleáris energiatermelése (mintegy 2500 TW) az 1994-es év óta csökken, a reaktorok átlagéletkora 27 év, ami szükségessé teszi a jelenleg üzemelő blokkok leállítását, megújítását, így a világ nukleáris kapacitásában további csökkenésre számíthatunk. Ezt támasztja alá véleménye szerint az is, hogy az ötvenes évek óta – mióta az atomkorszak megkezdődött – 2005-ben volt a legalacsonyabb az építés alatt álló reaktorok száma és a visszaesést az sem ellensúlyozza, hogy a tervezett atomerőművek száma 2010-2012-ben jelentősen megemelkedett: elsősorban a Kína(26 reaktor) Oroszország(10 reaktor) és India(7 reaktor) által építtetett, vagy tervezett erőműveknek köszönhetően.
A kilowattot nem lehet megenni
„A kilowattot nem lehet megenni, egy barrell olaj mellé nem lehet odaállni és meríteni belőle, a fogyasztók nem elsősorban energiát vásárolnak, hanem magát a szolgáltatást” – emelte ki Mycle Schneider. A szakember szerint elsősorban az energetikában ezért szemléletváltásra van szükség: a fogyasztókban is tudatosulnia kell, hogy milyen áron jutnak hozzá a szolgáltatásokhoz. Példaként hozta fel, hogy hazájában, Franciaországban is bárki hozzájuthat a fűtéshez, vagy az elektromos áramhoz, de joga senkinek sincs az energiára. „Európa egyik legfejlettebb államában, Franciaországban például hárommillió ember fázik minden télen, mert egyszerűen nincs pénzük arra, hogy befizessék a fűtésért járó díjat” – mondta a szakértő, aki szerint ez a legfontosabb pont, amin a jövő energiarendszereinek kialakításakor változtatni kell.
Nem is csoda, hogy viszonylag kevés erőmű épül: ugyanis a magánbefektetők nem szívesen finanszírozzák az új nukleáris létesítményeket. Ma, egyetlen energetikai vállalat sem engedheti meg magának jelentős állami segítség nélkül egy új nukleáris energiatermelő egység felépítését és az állami szerepvállalás ellenére sem sikerül sem a tervezett konstrukciós időn, sem a költségterveken belül maradni, nem is beszélve a biztonsági kérdésekről. Részben a fukusimai katasztrófának, részben a nukleáris energiával szembeni befektetői ellenérzéseknek köszönhetően Mycle Schneider szerint a nukleáris energia szerepe a világban jelentősen visszaesik a következő húsz évben, míg a földgáz és a megújuló energiaforrások szerepe jelentősen nőni fog.
A félmegoldások ideje lejárt
Változunk, de vajon elég gyorsan?
Ezt a kérdést tette fel korunk egyik legnagyobb élő, magyar gondolkodója, László Ervin a Piac&Profit által szervezett előadásán.
„A kényelmes félmegoldások ideje lejárt” – idézte Winston Churchill híres beszédét Varró László a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) gáz- szén és villamos áram divíziójának vezetője, aki szerint pillanatnyilag a klímaváltozás kapcsán rendkívül aktuálissá válnak a nagy brit politikus sorai. „Jelenleg mintha lekerült volna a politikai palettáról a klímaváltozás, pedig a légköri folyamatok nem állnak meg, bizonyíték erre az észak-amerikai szárazság, illetve a sarkvidéki jégmezők olvadása” – mondta a szakember, aki szerint azonban minden nappal egyre távolabb jutunk attól, hogy végre szakíthassunk a fosszilis energiahordozókkal. „Egyedül a szén alapú villamos energia termelés többet nőtt Kínában, mint amennyi az Európai Unió összes fotovoltaikus termelése volt tavaly” – tette hozzá.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a következő 25 évben a világ villamos energia termelése jelentősen nőni fog: becslései szerint 15 ezer TW/h kapacitásbővülésre számíthatunk. Véleménye szerint ahhoz, hogy egy ilyen méretű kapacitásbővítés ne járjon együtt a széndioxid kibocsátás csökkentésével, akkor nem lehet csak megújuló energiára alapozni, számításba kell venni mind a repesztéses gáztermelés növekedését, valamint a nukleáris energiatermelés növelését is.
Nem lesz olajhiány?
Hallgatói kérdésre Varró László elmondta: jelenleg az olaj és a földgáz nem tűnik úgy, hogy kifogyna. „Bőven van fosszilis energiaforrásunk ahhoz, hogy Vénusszá változtassuk ezt a bolygót” - emelte ki. Véleménye szerint még az is elképzelhető, hogy az elkövetkező években- évtizedekben kőolajbőség alakuljon ki a világban, ahogy a villamos energia termeléséből mindinkább kiszorul ez az energiahordozó. Ugyanakkor hozzátette, hogy nem tud elképzelni olyan lehetőséget, hogy a belátható jövőben az elektromos gépjárművek versenyképesek legyenek a fosszilis üzemanyag- alapú járművekkel szemben.
„Technikailag talán lehetséges, hogy csak megújuló energiaforrások segítségével egyszerűen nem tudjuk kellő mértékben csökkenteni a kibocsátásunkat, ezért minden, a nukleáris energia használatának korlátozására vonatkozó kezdeményezés nagyon rossz hír mindenkinek, aki szeretne ezen a bolygón élni” – mondta.
Megfizetik az árát
A megújuló energiaforrások szerepének növekedését emelte ki a német energiamixben Charlotte Loreck a német Öko-Institut energetikai szakértője. Véleménye szerint a német politika döntése (az atomerőművek bezárásáról) a fukusimai atomkatasztrófa után kissé meglepőnek hathatott a piaci szereplőknek, mivel a korábbi német energiapolitikai elképzelésekben még komoly szerepet kapott az atomenergia.
A német környezetvédelmi minisztérium előrejelzése szerint az atomenergia 2022-es kivezetése után 2050-re az ország energiafogyasztását (jelenleg 602 TW/h) nyolcvan százalékban megújuló energiaforrásokból fedezik majd. Ugyanakkor véleménye szerint a jelenlegi 25,45 eurocent/kWh energiaár valószínűleg nőni fog ám nem a megújuló energiaforrások bevezetése miatt.
Építsünk-e új atomerőművet?
„Magyarország számos területen, így az energiapolitika terén is éppen szabadságharcot vív, de hosszú távon nem lehet eltekinteni a globális trendektől, külső kényszerektől” - mondta Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés Bizottságának elnöke. „Kevés a belső energiaforrás, ezért erősen befolyásol minket erős importfüggőségünk, illetve hazánk az Unió részeként a dekarbonizációs útitervnek megfelelően csökkentené üvegházhatású gáz kibocsátását” – emelte ki a képviselő, aki szerint ebből a kettősségből fakadóan nem kerülhető meg a hazai nukleáris bővítés kérdése.
Jávor Benedek szerint a magyar energiapolitika az elmúlt években elsősorban az ellátási útvonalak (elsősorban a gázszállítás tekintetében) diverzifikálására koncentrált. A következő lehetséges energiapolitikai eszközként a klímavédelmi és az ellátás-biztonsági célok eléréséhez az energiahatékonyság növelését és az energia források diverzifikálását emelte még ki a képviselő. „A magyar energiapolitika egyik legfontosabb kihívása a hosszú távú kihívásokra adott válaszok hiánya” – vélte a képviselő, aki üdvözölte a nemrégiben elfogadott energiastratégiát, ám hiányolta a stratégiai célok eléréshez szükséges lépéseket. Komoly energiapolitikai gondként jellemezte a magyar szabályozás kiszámíthatatlanságát, példaként említette a gáz- és a villamos energiatörvény módosítását, illetve a METÁR csúszását. Jávor Benedek szerint a megújuló energiaszektorban pontosan emiatt kiugróan nagy a bizonytalanság, ami a tervezett befektetések csúszásához vezet, a hosszú és bizonytalan engedélyezési eljárások mellett.
Jávor Benedek kiemelte, hogy társadalmi párbeszédet tartana fontosnak a nukleáris energia kérdésében Magyarországon. Véleménye szerint jelenleg ellentmondó felmérések vannak a nukleáris energia támogatottságáról, mind a paksi blokkok élettartam hosszabbítása, mind tervezett bővítésével kapcsolatban. Elmondta: a beruházási költség az atomerőmű bővítése kapcsán óvatos becslések szerint a GDP 10 százalékára rúgna, amelyet a jelenlegi finanszírozási környezetben csak rendkívüli nehézségek árán engedhetne meg magának az ország. Véleménye szerint a paksi bővítés kivitelezése megkérdőjelezi a megújuló energiaforrások (állami ösztönzőkkel támogatott) telepítését.
Már a cégek is érzik a klímaváltozást
Egyre több cég gondolja úgy, hogy a klímaváltozás fenyegetést jelent az üzlet számára. A szén-dioxid-kibocsátás Közzétételi Projekt (CDP) jelentése szerint a vállalatok tisztában vannak a kockázattal, de nem tesznek eleget annak érdekében, hogy csökkentsék károsanyag-kibocsátásukat. A jelentés szerint az olyan extrém időjárási jelenségek hatására, mint a szárazság és az árvizek, a vállalatok egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy a klímaváltozás kockázatot jelent a számukra. Több, mint egyharmaduk (37%) látja a klímaváltozás fizikai veszélyeit valós és jelenlévő problémának. Két évvel ezelőtt ez a szám 10% volt.
