Meg tudjuk változtatni a világunkat! – címmel tartott előadást és indított beszélgetést László Ervin professzor a Piac&Profit, a Budapest Klub és a BKIK közös rendezvényén. Nem csak tudjuk, de meg is kell tennünk– kezdte felvezetőjében Demcsák Mária, a Piac&Profit alapító főszerkesztője. Mint mondta, mind érezzük, hogy valami nincs rendben az életünkben és a tudatunkban. Azt kell tudatosítani, hogy mi magunk vagyunk a változás. A világ amúgy is folyamatos átalakulásban van, de irányítanunk kell, hogy ezek olyan irányba menjenek, amerre szeretnénk. Dakó Andrea az esemény főtámogatója, a Magnet nevében kifejtette, azért érezték fontosnak, hogy jelen legyenek itt, mert bankjuk épp a 2008-ban kezdődő pénzügyi és bizalmi válság kapcsán jött létre. A kis magyar bank tulajdonosai elgondolkodtak, hogy tudnak hozzájárulni a saját tevékenységükben ahhoz a jövőhöz, amilyet szeretnének. A cél, a bizalom és partnerség, ügyfelek jobb bevonása, átlátható működés. A tulajdonosok és az alkalmazottak együtt alakították ki a stratégiát, ahogy a kereskedelmi bank közösségi bankká alakult. A mai nap is inspiráció a gondolatiságnak, ennek a rezgésnek a fenntartásához.
Ami úgy tűnt, jövő, kezd jelen lenni – kezdte előadását László Ervin professzor. A változások elkezdődtek, már a jelenünk része. Bár mindannyian tudjuk, hogy egy bolygón élünk, nem vesszük figyelembe. Úgy viselkedünk, mintha végtelen erőforrás állna rendelkezésre, pedig egy bolygón minden mindenre hat. Amit teszünk a környezettel, vagy akár egy másik társadalommal, az ránk is hat.
Az egész bioszféra elképzelhető egy komplex rendszerként, melyben a fajok kölcsönhatásban vannak. A fa él a föld energiájából, halála után azt gazdagítja. Az elmúlt 4 milliárd évben ez a körforgás hulladék nélkül működött. Mindaddig, amíg meg nem jelent az emberiség, az új tényező, amely kiválasztotta magát ebből a rendszerből.
Az ember nem csak a genetikai kódja, ösztönei alapján működik, mint a többi élőlény, hanem az egyének és az egyének összekapcsolódása által keletkezett, kulturális információt teremtett emellett. Az értékek, elképzelések, tudat most már éppen annyira meghatározza a cselekvést. Ez a rendszer sokkal összetettebb, sokkal kényesebb. Az emberiségnek megvan a fantasztikus szabadsága, hogy túlmenjen a genetikailag előre programozott viselkedésen. Ha ezzel jót tud tenni, fejleszteni tudja a rendszert, egyre magasabb szinteket, komplexebb rendszert létrehozni. De ha téved, rövid távon cselekszik, megvan a veszélye, hogy az egész rendszer meghal, mert az egyensúly felbomlik. Ha a genetika tévútra téved, akkor az adott faj kihal. Ezzel szemben az emberiség a kulturális információval úgy is tévedhet, hogy nem ismeri fel saját érdekeit, tudását a környezet ellenében használja fel. Mindez a rendszerben zavaró tényezőként jelenik meg. Elég nagy zavaró tényezőként, mivel az emberek sokan vannak, használják a technikát, így az egész rendszert veszélyeztetik. Saját magunk alatt ássuk a gödröt, megváltoztatjuk a körülményeket és nem ismerjük a következményeit. Úgy tűnt, a szemetünket vég nélkül a levegőbe és a vizekbe önthetjük, és az eltűnik. Azonban helyi szinten már számtalanszor látszott a környezet túlhasználásából adódó pusztulás. Most ugyanez történik globálisan. Átlépjük azokat a határokat, amelyekben ez a természeti rendszer még működni tud. A Római Klub jelentésében már a hetvenes években ezekről a határokról beszéltünk, amelyeket most elértünk. Máris túl vagyunk a víz és olaj kihasználás csúcspontján. Még sok van belőlük, de a „business as usual” nem mehet tovább.
A társadalom lehetősége
A társadalomnak nem kell kipusztulnia, mert szemben a genetikával, ennek a kódjait meg tudjuk változtatni. Az egyén halandó, de a társadalom nem, mert lévén kulturálisan kódolt, csak az akaratán múlik, hogy megváltoztassa magát. Miért akarná? Mert felismeri, hogy szüksége van rá. Az emberiség előnye az a tudatosság, hogy elvileg képesek vagyunk előre látni a következményeit annak, amit most teszünk. Az ember tudata hatalmas felelősség is.
Az emberiség történelmi kritikus helyzetben van. Sok más faj is volt ilyenben, azok vagy megváltoztak, vagy meghaltak. Az emberiség esetében eddig ilyesmi csak helyi közösségekkel történt meg, akik vagy túléltek, vagy nem, most viszont ez a globális krízispont a világ összes emberét érinti. A következő években ki fog derülni, hogy mennyire vagyunk képesek fenntartani 7 milliárd embert a Földön. Ha nem vagyunk rá képesek, az mindenki számára érezhető következményekkel jár majd, mivel annyira össze vagyunk kapcsolódva, hogy egyes csoportok esetleges kipusztulása mindenki számára jelentős hatást okozna.
Korábban a tudósok úgy tartották, hogy egymással minden ok-okozati összefüggésben van, mint a biliárdgolyók: az egyik meglöki a másikat. Az új világnézet szerint a hatások állandóak, a fejlődés közös, nincs evolúció, csak koevolúció, közös változás, közös hatás. Az új gondolkodás, a „holos” épít a korábbi technikákra, a „logos”-ra is, a korábbi tudásokat és a teljesség szemléletet összefogja egy összetett képpé – vagyis a következő lépés egy holisztikus kultúra kialakulása lenne, ami tudatosítja az összefüggéseket.
Szükség lenne egy új identitás kialakulására is. Mindenkinek van személyes identitása, de aki csak ezzel dolgozik, az aszociális. A közösséghez kötődés is az identitásunk része. Emellett egy teljes faji identitásra és egy bioszferikus, „Gaia” identitásra lenne szükség. Hogy tudatosítsuk, hogy földi emberként is egy közösség tagjai vagyunk. Egyelőre kevés embernek van ilyen, de elég erősen nő a számuk. Azt még nem tudjuk, hogy elég gyorsan-e. Az új tudat, hogy az emberiség része vagyok, ennek a fenntartásához, túléléséhez kell hozzájárulnom. Az új etika, hogy a saját és kis közösségem érdekei mellett az emberiségért is felelős vagyok.
Új gondolat a menedzsmentben
Mindemellett új menedzsment filozófiára is szükség van. Az üzleti világnak hatalmas felelőssége van, lényeges tényezője az emberiség fenntartásának. Ha a berögződött úton megy tovább az üzlet, ez nehéz lesz. Milton Friedman – sajnos még mindig nem teljesen elavult gondolata szerint az üzlet egyetlen felelőssége a saját és a részvényesek profitjának fenntartása. Ez mára megdőlt. A mai stakeholder elmélet szerint a világ minden embere stakeholder (vagyis érintett, akire a cég tevékenysége hatással van), akikért felelős az üzlet. Az effajta gondolkodásra való áttérés elsődleges motivációja a profit lehet. Ha egy cég ezzel a filozófiával több profitot tud termelni, akkor váltani fog. A következő lépés: ha az új gondolkodásnak nem csak instrumentális értéke van, hanem önmagában való is. Ha elfogadottá válik, hogy egy vállalkozásnak szerepe az értékteremtés, ez alapvető kötelezettséggé és céllá válik. Vagyis nem csak ezzel akar profitot termelni, hanem a profitot akarja felhasználni arra, hogy megfeleljen ennek a célnak. Ez bár kicsi különbségnek tűnik, de nagyon fontos. A végeredmény pedig, hogy lehet jót tenni és jól működni egyszerre.
A vállalkozás is nyitott rendszer, ami energiát és információt használ, feldolgozza a további működéséhez. Ha több vállalkozás van egy területen, a fennmaradáshoz többet kell tenni az önfenntartásnál. A működés alapja a cross katalitikus ciklus, amelyben a vállalkozás munkásságának eredménye egyúttal input valaki más számára (ez szemben van az önnfenntartó ciklussal), vagyis az egyik szereplő katalizálja a másikat. Ez végül visszacsatolódik a kiindulóponthoz, de másokon át ad lehetőséget önmagad fenntartására.
Most a világ egy nemzedéken belül meg fog változni. A mai generáció kezében van a döntés, hogy milyen lesz a változás. Ez izgalmas is, nagyszerű és irigylésre méltó is. Nyissuk ki a szemünket és ezt is lássuk meg. A lényeg a gondolkodásmód megváltozása, hogy tudjuk, mi magunk mit tudunk tenni az emberiség ügyéért. Szombaton előad az ENSZ-ben 450 fiatal filantrópnak – valamennyien milliárdosok – akiket azért hoztak össze, hogy együtt gondolkodjanak, hogy mit tesznek a pénzükkel. Őket megszólítani azért is nagyon fontos, mert ez az első generáció a történelemben, amely eldöntheti, hogy ő lesz-e az utolsó – hangsúlyozta László Ervin.
