Az ENSZ Turisztikai Hivatala összehasonlította az éves turistaérkezéseket a helyi lakosság létszámával, így egy „turisták száma lakosonként” mutatót kapott. Ez az arány egy fontos adat ahhoz, hogy megértsük a turisztikai nyomás intenzitását egy adott úti cél esetében.

A mikroállamok és a kis területek uralják a listát, Andorrában átlagosan több mint 52 turista jut minden egyes lakosra évente, Makaón pedig 24.

Málta például évente 3,56 millió látogatót fogad, ami több mint hatszorosa lakossága számának.

A felmérés nem tartalmazza a Vatikánt, a világ legkisebb szuverén nemzetét, amelynek körülbelül 800 lakosa van, de évente több mint 6 millió látogatót fogadhat – ami nagyjából 7500 turistát jelent lakosonként.

Kisállamok vezetik a rangsort

Andorra vezeti a listát, több mint 52 turistával lakosonként évente, ezt követi Makaó 24 látogatóval. Ezeknek a kisállamoknak kicsi a lakossága, de nagy a vonzerejük. Andorra síközpontjai, Makaónak pedig a kaszinói bonyolítanak nagy forgalmat.

A szigetek gazdasága a látogatóktól függ

Olyan helyeken, mint a Turks- és Caicos-szigetek, Aruba és a Brit Virgin-szigetek, egyenként több mint 10 turista jut minden helyi lakosra. Gazdaságuk a vendéglátásra, a hajóutakra és a luxusutazásra támaszkodik. Ez a függőség azonban azt jelenti, hogy a globális sokkok – mint például a világjárványok vagy a hurrikánok – túlméretezett hatásokkal járnak.

Turisztikai nyomás a nagyobb nemzetekre

Még a közepes méretű országokban is, mint Ausztria és Görögország, az egy lakosra jutó turisták aránya meghaladja a 3-at. A nagy népességű országok közül kiemelkedik Albánia, 11,29 millió látogatóval. Ők állnak az első helyen ebben a kategóriában az egy lakosra jutó turisták arányát vizsgálva.