Klímaváltozás cikkek


A július már tuti rekorder - esőben

A július már tuti rekorder - esőben 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatainak jelenlegi feldolgozottsága alapján az idei július valószínűleg bekerül az 1901 óta vezetett statisztikában az öt legcsapadékosabb július közé. Országos átlagban csaknem kétszer, helyenként háromszor annyi eső esett, mint egy átlagos júliusban.
Ez az év is bekerül a legmelegebbek közé

Ez az év is bekerül a legmelegebbek közé 

Április és május után júniusban is megdőlt a globális melegrekord, ezzel összességében egy nagyon meleg 2014-es évre van kilátás. A hőmérők az Antarktisz kivételével minden kontinensen rekordhőmérsékleteket regisztráltak.
Korlátozná a buszok és teherautók kibocsátását az EU

Korlátozná a buszok és teherautók kibocsátását az EU 

Hasonlóan a személygépkocsik már elfogadott kibocsátási határértékeihez, a buszok és a tehergépjárművek szén-dioxid és más szennyező anyag kibocsátásának is határt húzna az Európai Bizottság.
Országok költöznének el a klímaváltozás miatt

Országok költöznének el a klímaváltozás miatt 

A tengerszint-emelkedés korában nem kisebb a tét: a hullámsírban az enyészeté lesz, vagy megmarad üdülőparadicsomnak a Maldív-szigetek? Az ország átlagos magassága mindössze négy méter a tengerszint felett.
Országnyi városokban araszolunk

Országnyi városokban araszolunk 

2030-ra Franciaország, Németország és Spanyolország összterületével megegyező lesz a világ nagyvárosainak kiterjedése - összesen 1,5 millió négyzetkilométert borít majd nagyváros.
Toplistás lett az idei tavasz

Toplistás lett az idei tavasz 

A tavaszi középhőmérséklet több mint másfél fokkal meghaladta az átlagos értéket, ezzel az Országos Meteorológiai Szolgálat 1901-től rögzített adatbázisában a tíz legmelegebb tavasz közé került az idei.
Nagyvárosok is befolyásolják a globális klímát

Nagyvárosok is befolyásolják a globális klímát 

A metropoliszok energiaigénye és közlekedése a fosszilis energiák olyan mértékű égetését teszik szükségessé, hogy az jelentősen tovább melegíti a városok légkörét. Nyaranta a felmelegedett flaszterből áradó hő után állandó lakótársunk lesz az "energiahőség", mely az erőművekből ered. Ennek hatása azonban több ezer kilométeres távolságban is érzékelhető.
Két jó hír, két nap alatt

Két jó hír, két nap alatt 

Újabb remény a bolygónk klímájának? Egymásra licitál az Egyesült Államok és Kína az emisszió visszafogásában. Barack Obama harminc százalékos csökkentést irányzott elő a szénerőműveknek a 2005-ös értékhez képest, míg Kína a következő öt éves tervben felső határt és kemény szankciókat irányzott elő a szén-dioxid kibocsátásra.
A hitelképességre is hat a klímaváltozás

A hitelképességre is hat a klímaváltozás 

Napjainkban, amikor minden a világ szinte összes nemzetgazdasága eladósodott állapotban van és államkötvényekből vagy IMF-hittelekből finanszírozza költségvetési deficitjét, újabb kedvezőtlen tényezővel kell számolniuk. A klímaváltozásból eredő károkkal és kockázatokkal.
Klímaváltozás: kifutunk az időből

Klímaváltozás: kifutunk az időből 

Immár rendszeresen átlépi a lélektani határnak tekintett 400 ppm-es értéket a Föld északi féltekéjén a szén-dioxid koncentráció. Sürgős lépéseket kell tennünk, mert kifutunk az időből.

Katasztrófákban már verjük a múlt századot 

Európában, az elmúlt években a természeti katasztrófák rohamosan növekvő tendenciát mutatnak. A természeti csapásokban alig egy évtized alatt máris leköröztük a 20. századot.

Most már hivatalos: megállíthatatlan a sarkköri jégolvadás 

A NASA tudósai szerint a Déli sarkkör nyugati jégrétegének olvadása elérte azt a szintet, ahol már visszafordíthatatlan a folyamat. Olyan sebességű itt az olvadás, ami a világon sehol másutt nem tapasztalható. A tengerszint-emelkedés is nagyobb lesz, mint eddig gondolták.

Még nem késő cselekedni, de kemény lépések kellenek! 

Még meg lehet állítani a melegedést a tudósok által veszélyesnek ítélt 2 fok alatt, és ehhez sokféle technológia és egyéb mérsékléssel kapcsolatos cselekvési lehetőség áll rendelkezésre –áll az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete (IPCC) jelentésének harmadik részében.

Nekünk befellegzett... 

Minden mozgalom megsínyli, ha egy hangadó alakja szakít az irányzat dogmáival. Így tett a 41 éves Paul Kingsnorth, aki arra a következtetésre jutott, évtizedekkel ezelőtt elhagytuk azt a pontot, amikor menthető lett volna világunk. Civilizációnk mai rendjének összeomlása elkerülhetetlen.

A bajok nagy része még előttünk van 

Jövőre ismét összeülnek a világ kormányai, ezúttal Párizsban, hogy megpróbálják tető alá hozni a 2020 utáni emisszióra vonatkozó, törvényileg kötelező érvényű globális éghajlatvédelmi egyezményt. Összefoglaljuk, milyen klímatudományos megállapításokkal kell szembenézniük a politikusoknak és hol tart most a klímapolitika.

Aszályosabb nyarak és csapadékosabb telek jönnek 

Magyarországon a jövőben aszályosabb nyarakra és csapadékosabb telekre kell számítani, az extrém időjárási jelenségek intenzitása pedig nőhet a klímaváltozás következtében. Minden évszak melegszik majd, de a legjobban a nyár.

Sztárok küzdenek a klímaváltozás ellen 

Harrison Ford és Arnold Schwarzenegger más hírességekkel együtt a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztet egy új amerikai tévésorozatban, amely azzal a céllal készült, hogy a hollywoodi sztárok segítségével a statisztikák helyett az érzelmekkel hasson a nézőkre.

Klímaváltozás thriller világsztárokkal 

Az egykori amerikai alelnök tulajdonképpen a Kellemetlen igazság (2006) című filmnek köszönheti, hogy Nobel Békedíjat kapott 2007-ben. Mégis nehéz pénzt gründolni a folytatásra, ahogy a klímaváltozásról szóló más dokumentumfilmekre is. Pedig James Cameron, Arnold Schwarzenegger, Matt Damon adják arcukat és nevüket hozzá.

Norvégia őrzi az élelmiszer-ellátás végső biztosítékát 

Több mint nyolcszázezer haszonnövény magjait őrzik Norvégia egy távoli, északi szigetén, ez a Föld élelmiszer-ellátásának végső biztosítéka, ha egy háború vagy természeti csapás eltörölné a ma létező fajokat.

Ez így nem mehet tovább! 

Sürgősen és drasztikusan csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátásunkat, szakítanunk kell a fosszilis energiaforrások nyakló nélküli használatával – ez az ENSZ klímajelentésének fő üzenete. A költségek magasak, de vállalhatók lesznek.

Így lehet mesterségesen befolyásolni az időjárást 

Napjainkban a pusztító időjárási jelenségek, így a jégeső, a hurrikán, valamint a globális felmelegedés visszaszorítása a fő cél. Több mint 70 évnyi kutatás eredményeként két fő eljárás látott napvilágot, amelyekkel módosítható a felhők szerkezete.

A természettel nem lehet tárgyalni 

A természettel nem lehet tárgyalni, az a saját törvényei szerint teszi a dolgát, és nem vár senkire – mondta Brüsszelben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, érzékeltetve, miért olyan égetően fontos a klímaváltozás elleni küzdelem.

Vajon ki kerül víz alá a klímaváltozástól? 

Elnöksége első négy évében Obamának nem sikerült az amerikai Szenátuson, vagyis a Kongresszus felsőházán keresztülverekednie a klímatörvényt. Most egy internetalapú alkalmazással szeretné megmutatni az amerikai átlagembereknek, milyen időjárással és természeti katasztrófákkal kell szembenézniük.

Nem az a gond, hogy nem lesz mit meginni 

Elképesztő mennyiségű ivóvizet pazarolunk el nap mint nap, miközben a klímaváltozás következtében lassan azzal kell szembesülnünk, hogy nem lesz mivel öntözni növényeinket, itatnunk állatainkat, hűtenünk tervezett atomerőműveinket.

Több szén-dioxidot kötnek meg az erdők, mint hittük 

A szakemberek szerint amennyiben a 125 milliárd tonnányi extra megkötött szén-dioxidra vonatkozó adatok helyesek, akkor jelentősen növekedhet az erdősítési projektekkel termelt karbonkreditek száma a világ karbonpiacain.

A fenyők fékezik a klímaváltozást? 

Az erdei fenyők erőteljes illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait - állapították meg amerikai és finn kutatók, akiknek sikerült azonosítaniuk a folyamatot, amely során a fenyők által kibocsátott illatanyagok aeroszolokká alakulnak.

Milyen lesz a világ 2050-ben? 

Alapvetően megváltozik ma ismert világunk néhány évtizeden belül: még megjósolni sem lehet, hogy technika milyen forradalmi változásokat hoz az életünkbe, de néhány trend már most látható.

Nem kényeztet minket az időjárás 

Toplistára került 2013: ennél melegebb év még nem sok volt az elmúlt százharminc évben. 2014-ben sem sok jóra számíthatunk: ha idén újra kialakul az El Nino, akkor szomorú szezon lesz a Balatonnál, ha nem, akkor komoly aszály elé nézhetünk.

Versenyfutás a Sarkvidékért 

Moszkva hadihajókat küld a sarkkörre, Kína pedig újraosztaná a sarkvidéket, ahol a világ földgázkészleteinek harmada található. Mindeközben a sarkvidéken ketyeg a globális felmelegedés időzített bombája.

A jövőnkbe kerülhet a fekete reneszánsz 

A modern világban a szén az ipari forradalom idejét idézi, ugyanakkor ez a nyersanyag még mindig a világ egyik legfontosabb energiahordozója és jó úton van afelé, hogy visszanyerje korábbi fontosságát. Elsősorban azért, mert minden másnál olcsóbb, de az sem mellékes, hogy szinte mindenhol megtalálható. Van belőle nekünk is bőven.

Nem mindenki örül az enyhe télnek 

A mezőgazdaságban és az erdészetekben nem rajonganak az enyhe téli időjárásért, de a hóhiány nagy meglepetésre jót tett a turizmusnak, és sokkal kevesebb gázt is fogyasztottunk. Az allergiások viszont már most tüsszöghetnek.

Gyorsabban nőnek az ősfák: több karbonkreditet érnek 

Jó barátaink és szövetségeseink a nagy ősfák a klímaváltozás elleni harcban: a rangos Nature tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint ugyanis gyorsabban nőnek, mint a kis fák, vagyis rövidebb idő alatt nagyobb szén-dioxid-elnyelő kapacitással gyarapodnak.

Veszélyesebb a 2 fokos felmelegedés, mint gondoltuk 

A klímapolitika célja, hogy a globális éghajlatvédelmi egyezménnyel 2 Celsius-fokban maximálja az ipari forradalom utáni felmelegedés mértékét. Tudósok most mégis azt mondják: 1 Celsius-fokot kellene csak engedni, mert azon felül már elszabadul a (klíma)pokol.

Így süllyed Miami – és az ingatlanárak 

Miamiban jelenleg virágzik a gazdaság. Az emelkedő tengerszint azonban lefogyasztja Florida szárazföldi területeit az évszázad végére. A lakosság már kezd észbe kapni, a vállalkozások és az önkormányzatok sajnos még nem. A biztosítótársaságok lesznek az elsők, amelyek megkongatják a vészharangot.

Sarkköri olvadás miatt izzadunk nyáron – vagy mégsem? 

Az északi-sarki jég- és hótakaró olvadása miatt súlyosbodnak a nyári hőhullámok Európában és az USA-ban. De a fokozottabb zivatarok is ennek köszönhetők - vagy éppen fordítva?

Miért lett eredménytelen a varsói klímacsúcs? 

Eredménytelenként értékelte a Varsóban megrendezett nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokat Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyv szakmai főtárgyalója. A szakértő szerint a résztvevő országok érdekképviselete olyan mértékben megerősödött, hogy szinte lehetetlen áttörést elérni a tárgyalásokban.

Újratervezés kormányoldalon 

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének álláspontja szerint egyre bizonyosabb, hogy a világszerte tapasztalható szélsőséges és veszélyes éghajlati jelenségek az emberiség rovására írhatók. Ez a tény önmagában arra predesztinál minket, hogy komolyan vegyük felelősségünket az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás területén. Hizó Ferenc Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért és Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár beszélt lapunknak a kormányzat elképzeléséről.

Nagy mennyiségű metánt bocsát ki a Jeges-tenger 

A korábban feltételezettnél lényegesen több metán szabadul fel a Jeges-tenger felolvadó tengerfenekéről a legújabb kutatások szerint - a jelenség hátterében az emelkedő hőmérsékletek és a viharok állhatnak.

A klímaváltozás felelősei elférnének egy csuklós buszban 

Egy friss kutatás megdöbbentő eredményeket hozott: az 1845 és 2010 közötti összes globális üvegházhatású gázkibocsátás kétharmadáért csupán 81 cég és 9 ország felelős. A Gazprom az ötödik a befektetői vagy állami kézben lévő első húsz vállalat közül, a Shell pedig hatodik a Climatic Change (Klímaváltozás) című tudományos lapban megjelent kutatás szerint.

Kezdeni kell valamit az ingadozó terméssel 

Csaknem ötven százalékkal több kukorica termett Magyarországon idén, mint az elmúlt esztendőben. A mezőgazdasági húzóágazatnak tekintett kukoricából idén 5,8 tonnát takarítottak be hektáronként átlagosan a gazdák, az évről évre ingadozó termés azonban komoly kérdéseket vet fel – hangzott el a Syngenta Quilt Xcel szakmai rendezvényen, amelyet Siófokon rendeztek magyar és szerb gazdálkodók részvételével.

Kivonultak a civilek a klímakonferenciáról 

Civil szervezetek és társadalmi mozgalmak képviselői vonultak ki tüntetőleg a varsói klímakonferenciáról, a klímacsúcson ugyanis semmilyen előrelépés nem történt annak érdekében, hogy az emberiség mielőbb megállítsa a globális klímaváltozást és a jövőben hatékonyan tudja kezelni annak katasztrofális következményeit.

A szén-dioxid múltja, jelene és jövője 

Annak ellenére, hogy a tengerek élővilága alapvető szerepet képvisel a légkör egyensúlyának fenntartásában, a legtöbb esetben még csak meg sem említjük őket a tankönyveinkben. Pedig az ember környezetromboló tevékenysége éppen az óceánokban a leginkább tettenérhető.

Víz és termőföld: a Kárpát-medence sorskérdései 

Úgy tűnik, hogy van elég ivóvizünk, hiszen mindenki azt hiszi, hogy víznagyhatalom vagyunk, azonban a valóságban előbb-utóbb szembe kell néznünk azzal, hogy bizonyos területeken már most vízhiánnyal kell szembenéznünk – mondta Hetesi Zsolt fizikus a Piac&Profit által szervezett IV. Fenntarthatósági Csúcson.

Hizó Ferenc: új stratégia, új irány 

Az erőforrások túlhasználata egyre drámaibb, az emberiség úgy működik, mintha a Föld jóval nagyobb lenne – kezdte előadását Hizó Ferenc Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért és Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár a 4. alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Csúcson. Nyilvánvaló, hogy az emberiség növekvő energiaigényét a fosszilis energiahordozók helyett más módon kell kielégíteni.

2047-re alakul át radikálisan az éghajlat 

A globális felmelegedés olyan drámai lesz, hogy a leghidegebb évek is melegebbek lesznek, mint a múlt legmelegebb esztendői. Ha üvegházgázok koncentrációja tovább nő a légkörben, 2047-re melegebb lesz az átlaghőmérséklet mint az 1860 és 2005 között uralkodó átlag. Ha a klímapolitika működik, legfeljebb 2069-ig lehet késleltetni a drasztikus az éghajlatváltozást.

A válság, amin nem segíthet mentőcsomag 

A klímaváltozás nem jön, nem közeledik, hanem már itt van. A megváltozott környezeti körülményekhez való adaptáció azonban költséges. Nem mindegy mennyit fordítunk a zöld gazdaságra és hogy mennyi üvegházgázt bocsátunk ki, ezek függvényében dől el, milyen lesz az évszázad klímája. Az előrejelzések emelkedő ÜHG-emissziót vesznek alapul, de a jövő még mindig formálható.

Két fok - láz, öt fok - halál 

„A globális középhőmérsékletet az ember testhőmérsékletéhez hasonlítva azt mondhatjuk, hogy két fok felmelegedés lázat, öt pedig már halált jelenthet." - Így fogalmazta meg a klímaváltozás veszélyeit Hans Joachim Schnellnhuber, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) igazgatója.

Több mint félmillió embert ölt meg az időjárás 

A klímaváltozásért nagyrészt ugyan a fejlett országok okozzák, de a fejlődő világ viseli az ebből eredő károk nagy részét. Ugyanakkor nálunk is komoly ára van az éghajlati szélsőségek szaporodásának.
Feliratkozás a Piac & Profit Online magazin hírlevelére
Netes vásárlásokhoz is tökéletes választás a Mastercard Gold betéti kártya

Netes vásárlásokhoz is tökéletes választás a Mastercard Gold betéti kártya 

Akár online vennénk koncertjegyet karácsonyi meglepetésként, akár egy hagyományos boltban szereznénk be az ajándékokat, a Mastercard Gold betéti kártya mindkét esetben kéznél van.
Fundamenta-vezér: „Akik a Személyi Bankár szervezetbe lépnek, ők egyértelműen sikeresek lesznek”

Fundamenta-vezér: „Akik a Személyi Bankár szervezetbe lépnek, ők egyértelműen sikeresek lesznek” 

Morafcsik Lászlóval, a Fundamenta–Lakáskassza Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

Pénzszerzés

Méltánytalan döntés született a tizenharmadik havi juttatás megszigorításáról

Méltánytalan döntés született a tizenharmadik havi juttatás megszigorításáról  

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület úgy látja, a kiszolgáltatott idős emberek megsegítéséhez szükség lenne a méltánytalan megszorítások visszavonására és egy új intézmény létrehozására.

Adózás

Nem maradt már sok idő az akár 280 ezer forintos adójóváírás megszerzésére

Nem maradt már sok idő az akár 280 ezer forintos adójóváírás megszerzésére 

Az év végéig még van lehetősége gyűjtögetni az öngondoskodóknak, hogy az idei megtakarításaik után a jövő évben adójóváírásban részesüljenek.

Jogi kisokos

Pénzbüntetésre ítéltek egy magyar vállalkozót, mert orosz cégekkel üzletelt

Pénzbüntetésre ítéltek egy magyar vállalkozót, mert orosz cégekkel üzletelt  

Az Oroszország elleni szankciók megsértése miatt jogerősen egymillió forint pénzbüntetéssel sújtott egy férfit a Szegedi Törvényszék.

Klímablog

Nem tesznek eleget a cégek a felmelegedés kordában tartásáért

Nem tesznek eleget a cégek a felmelegedés kordában tartásáért 

A vállalatok még mindig nem fordítanak elegendő figyelmet a Párizsi Megállapodás kulcsfontosságú céljainak teljesítésére.

Gazdaság

Szijjártó Péter az amerikai kormánynál kuncsorog

Szijjártó Péter az amerikai kormánynál kuncsorog 

Szijjártó Péter: a kormány mentességet kért az orosz Gazprombank elleni amerikai szankciók alól.

Infokom

Pénzbüntetésre ítéltek egy magyar vállalkozót, mert orosz cégekkel üzletelt

Pénzbüntetésre ítéltek egy magyar vállalkozót, mert orosz cégekkel üzletelt  

Az Oroszország elleni szankciók megsértése miatt jogerősen egymillió forint pénzbüntetéssel sújtott egy férfit a Szegedi Törvényszék.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo