Klímaváltozás cikkek
Klímaváltozás: kifutunk az időből
Immár rendszeresen átlépi a lélektani határnak tekintett 400 ppm-es értéket a Föld északi féltekéjén a szén-dioxid koncentráció. Sürgős lépéseket kell tennünk, mert kifutunk az időből.
Katasztrófákban már verjük a múlt századot
Európában, az elmúlt években a természeti katasztrófák rohamosan növekvő tendenciát mutatnak. A természeti csapásokban alig egy évtized alatt máris leköröztük a 20. századot.
Most már hivatalos: megállíthatatlan a sarkköri jégolvadás
A NASA tudósai szerint a Déli sarkkör nyugati jégrétegének olvadása elérte azt a szintet, ahol már visszafordíthatatlan a folyamat. Olyan sebességű itt az olvadás, ami a világon sehol másutt nem tapasztalható. A tengerszint-emelkedés is nagyobb lesz, mint eddig gondolták.
Még nem késő cselekedni, de kemény lépések kellenek!
Még meg lehet állítani a melegedést a tudósok által veszélyesnek ítélt 2 fok alatt, és ehhez sokféle technológia és egyéb mérsékléssel kapcsolatos cselekvési lehetőség áll rendelkezésre –áll az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete (IPCC) jelentésének harmadik részében.
Nekünk befellegzett...
Minden mozgalom megsínyli, ha egy hangadó alakja szakít az irányzat dogmáival. Így tett a 41 éves Paul Kingsnorth, aki arra a következtetésre jutott, évtizedekkel ezelőtt elhagytuk azt a pontot, amikor menthető lett volna világunk. Civilizációnk mai rendjének összeomlása elkerülhetetlen.
A bajok nagy része még előttünk van
Jövőre ismét összeülnek a világ kormányai, ezúttal Párizsban, hogy megpróbálják tető alá hozni a 2020 utáni emisszióra vonatkozó, törvényileg kötelező érvényű globális éghajlatvédelmi egyezményt. Összefoglaljuk, milyen klímatudományos megállapításokkal kell szembenézniük a politikusoknak és hol tart most a klímapolitika.
Aszályosabb nyarak és csapadékosabb telek jönnek
Magyarországon a jövőben aszályosabb nyarakra és csapadékosabb telekre kell számítani, az extrém időjárási jelenségek intenzitása pedig nőhet a klímaváltozás következtében. Minden évszak melegszik majd, de a legjobban a nyár.
Sztárok küzdenek a klímaváltozás ellen
Harrison Ford és Arnold Schwarzenegger más hírességekkel együtt a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztet egy új amerikai tévésorozatban, amely azzal a céllal készült, hogy a hollywoodi sztárok segítségével a statisztikák helyett az érzelmekkel hasson a nézőkre.
Klímaváltozás thriller világsztárokkal
Az egykori amerikai alelnök tulajdonképpen a Kellemetlen igazság (2006) című filmnek köszönheti, hogy Nobel Békedíjat kapott 2007-ben. Mégis nehéz pénzt gründolni a folytatásra, ahogy a klímaváltozásról szóló más dokumentumfilmekre is. Pedig James Cameron, Arnold Schwarzenegger, Matt Damon adják arcukat és nevüket hozzá.
Norvégia őrzi az élelmiszer-ellátás végső biztosítékát
Több mint nyolcszázezer haszonnövény magjait őrzik Norvégia egy távoli, északi szigetén, ez a Föld élelmiszer-ellátásának végső biztosítéka, ha egy háború vagy természeti csapás eltörölné a ma létező fajokat.
Ez így nem mehet tovább!
Sürgősen és drasztikusan csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátásunkat, szakítanunk kell a fosszilis energiaforrások nyakló nélküli használatával – ez az ENSZ klímajelentésének fő üzenete. A költségek magasak, de vállalhatók lesznek.
Így lehet mesterségesen befolyásolni az időjárást
Napjainkban a pusztító időjárási jelenségek, így a jégeső, a hurrikán, valamint a globális felmelegedés visszaszorítása a fő cél. Több mint 70 évnyi kutatás eredményeként két fő eljárás látott napvilágot, amelyekkel módosítható a felhők szerkezete.
A természettel nem lehet tárgyalni
A természettel nem lehet tárgyalni, az a saját törvényei szerint teszi a dolgát, és nem vár senkire – mondta Brüsszelben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, érzékeltetve, miért olyan égetően fontos a klímaváltozás elleni küzdelem.
Vajon ki kerül víz alá a klímaváltozástól?
Elnöksége első négy évében Obamának nem sikerült az amerikai Szenátuson, vagyis a Kongresszus felsőházán keresztülverekednie a klímatörvényt. Most egy internetalapú alkalmazással szeretné megmutatni az amerikai átlagembereknek, milyen időjárással és természeti katasztrófákkal kell szembenézniük.
Nem az a gond, hogy nem lesz mit meginni
Elképesztő mennyiségű ivóvizet pazarolunk el nap mint nap, miközben a klímaváltozás következtében lassan azzal kell szembesülnünk, hogy nem lesz mivel öntözni növényeinket, itatnunk állatainkat, hűtenünk tervezett atomerőműveinket.
Több szén-dioxidot kötnek meg az erdők, mint hittük
A szakemberek szerint amennyiben a 125 milliárd tonnányi extra megkötött szén-dioxidra vonatkozó adatok helyesek, akkor jelentősen növekedhet az erdősítési projektekkel termelt karbonkreditek száma a világ karbonpiacain.
A fenyők fékezik a klímaváltozást?
Az erdei fenyők erőteljes illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait - állapították meg amerikai és finn kutatók, akiknek sikerült azonosítaniuk a folyamatot, amely során a fenyők által kibocsátott illatanyagok aeroszolokká alakulnak.
Milyen lesz a világ 2050-ben?
Alapvetően megváltozik ma ismert világunk néhány évtizeden belül: még megjósolni sem lehet, hogy technika milyen forradalmi változásokat hoz az életünkbe, de néhány trend már most látható.
Nem kényeztet minket az időjárás
Toplistára került 2013: ennél melegebb év még nem sok volt az elmúlt százharminc évben. 2014-ben sem sok jóra számíthatunk: ha idén újra kialakul az El Nino, akkor szomorú szezon lesz a Balatonnál, ha nem, akkor komoly aszály elé nézhetünk.
Versenyfutás a Sarkvidékért
Moszkva hadihajókat küld a sarkkörre, Kína pedig újraosztaná a sarkvidéket, ahol a világ földgázkészleteinek harmada található. Mindeközben a sarkvidéken ketyeg a globális felmelegedés időzített bombája.
A jövőnkbe kerülhet a fekete reneszánsz
A modern világban a szén az ipari forradalom idejét idézi, ugyanakkor ez a nyersanyag még mindig a világ egyik legfontosabb energiahordozója és jó úton van afelé, hogy visszanyerje korábbi fontosságát. Elsősorban azért, mert minden másnál olcsóbb, de az sem mellékes, hogy szinte mindenhol megtalálható. Van belőle nekünk is bőven.
Nem mindenki örül az enyhe télnek
A mezőgazdaságban és az erdészetekben nem rajonganak az enyhe téli időjárásért, de a hóhiány nagy meglepetésre jót tett a turizmusnak, és sokkal kevesebb gázt is fogyasztottunk. Az allergiások viszont már most tüsszöghetnek.
Gyorsabban nőnek az ősfák: több karbonkreditet érnek
Jó barátaink és szövetségeseink a nagy ősfák a klímaváltozás elleni harcban: a rangos Nature tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint ugyanis gyorsabban nőnek, mint a kis fák, vagyis rövidebb idő alatt nagyobb szén-dioxid-elnyelő kapacitással gyarapodnak.
Veszélyesebb a 2 fokos felmelegedés, mint gondoltuk
A klímapolitika célja, hogy a globális éghajlatvédelmi egyezménnyel 2 Celsius-fokban maximálja az ipari forradalom utáni felmelegedés mértékét. Tudósok most mégis azt mondják: 1 Celsius-fokot kellene csak engedni, mert azon felül már elszabadul a (klíma)pokol.
Így süllyed Miami – és az ingatlanárak
Miamiban jelenleg virágzik a gazdaság. Az emelkedő tengerszint azonban lefogyasztja Florida szárazföldi területeit az évszázad végére. A lakosság már kezd észbe kapni, a vállalkozások és az önkormányzatok sajnos még nem. A biztosítótársaságok lesznek az elsők, amelyek megkongatják a vészharangot.
Sarkköri olvadás miatt izzadunk nyáron – vagy mégsem?
Az északi-sarki jég- és hótakaró olvadása miatt súlyosbodnak a nyári hőhullámok Európában és az USA-ban. De a fokozottabb zivatarok is ennek köszönhetők - vagy éppen fordítva?
Miért lett eredménytelen a varsói klímacsúcs?
Eredménytelenként értékelte a Varsóban megrendezett nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokat Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyv szakmai főtárgyalója. A szakértő szerint a résztvevő országok érdekképviselete olyan mértékben megerősödött, hogy szinte lehetetlen áttörést elérni a tárgyalásokban.
Újratervezés kormányoldalon
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének álláspontja szerint egyre bizonyosabb, hogy a világszerte tapasztalható szélsőséges és veszélyes éghajlati jelenségek az emberiség rovására írhatók. Ez a tény önmagában arra predesztinál minket, hogy komolyan vegyük felelősségünket az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás területén. Hizó Ferenc Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért és Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár beszélt lapunknak a kormányzat elképzeléséről.
Nagy mennyiségű metánt bocsát ki a Jeges-tenger
A korábban feltételezettnél lényegesen több metán szabadul fel a Jeges-tenger felolvadó tengerfenekéről a legújabb kutatások szerint - a jelenség hátterében az emelkedő hőmérsékletek és a viharok állhatnak.
A klímaváltozás felelősei elférnének egy csuklós buszban
Egy friss kutatás megdöbbentő eredményeket hozott: az 1845 és 2010 közötti összes globális üvegházhatású gázkibocsátás kétharmadáért csupán 81 cég és 9 ország felelős. A Gazprom az ötödik a befektetői vagy állami kézben lévő első húsz vállalat közül, a Shell pedig hatodik a Climatic Change (Klímaváltozás) című tudományos lapban megjelent kutatás szerint.
Kezdeni kell valamit az ingadozó terméssel
Csaknem ötven százalékkal több kukorica termett Magyarországon idén, mint az elmúlt esztendőben. A mezőgazdasági húzóágazatnak tekintett kukoricából idén 5,8 tonnát takarítottak be hektáronként átlagosan a gazdák, az évről évre ingadozó termés azonban komoly kérdéseket vet fel – hangzott el a Syngenta Quilt Xcel szakmai rendezvényen, amelyet Siófokon rendeztek magyar és szerb gazdálkodók részvételével.
Kivonultak a civilek a klímakonferenciáról
Civil szervezetek és társadalmi mozgalmak képviselői vonultak ki tüntetőleg a varsói klímakonferenciáról, a klímacsúcson ugyanis semmilyen előrelépés nem történt annak érdekében, hogy az emberiség mielőbb megállítsa a globális klímaváltozást és a jövőben hatékonyan tudja kezelni annak katasztrofális következményeit.
A szén-dioxid múltja, jelene és jövője
Annak ellenére, hogy a tengerek élővilága alapvető szerepet képvisel a légkör egyensúlyának fenntartásában, a legtöbb esetben még csak meg sem említjük őket a tankönyveinkben. Pedig az ember környezetromboló tevékenysége éppen az óceánokban a leginkább tettenérhető.
Víz és termőföld: a Kárpát-medence sorskérdései
Úgy tűnik, hogy van elég ivóvizünk, hiszen mindenki azt hiszi, hogy víznagyhatalom vagyunk, azonban a valóságban előbb-utóbb szembe kell néznünk azzal, hogy bizonyos területeken már most vízhiánnyal kell szembenéznünk – mondta Hetesi Zsolt fizikus a Piac&Profit által szervezett IV. Fenntarthatósági Csúcson.
Hizó Ferenc: új stratégia, új irány
Az erőforrások túlhasználata egyre drámaibb, az emberiség úgy működik, mintha a Föld jóval nagyobb lenne – kezdte előadását Hizó Ferenc Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért és Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár a 4. alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Csúcson. Nyilvánvaló, hogy az emberiség növekvő energiaigényét a fosszilis energiahordozók helyett más módon kell kielégíteni.
2047-re alakul át radikálisan az éghajlat
A globális felmelegedés olyan drámai lesz, hogy a leghidegebb évek is melegebbek lesznek, mint a múlt legmelegebb esztendői. Ha üvegházgázok koncentrációja tovább nő a légkörben, 2047-re melegebb lesz az átlaghőmérséklet mint az 1860 és 2005 között uralkodó átlag. Ha a klímapolitika működik, legfeljebb 2069-ig lehet késleltetni a drasztikus az éghajlatváltozást.
A válság, amin nem segíthet mentőcsomag
A klímaváltozás nem jön, nem közeledik, hanem már itt van. A megváltozott környezeti körülményekhez való adaptáció azonban költséges. Nem mindegy mennyit fordítunk a zöld gazdaságra és hogy mennyi üvegházgázt bocsátunk ki, ezek függvényében dől el, milyen lesz az évszázad klímája. Az előrejelzések emelkedő ÜHG-emissziót vesznek alapul, de a jövő még mindig formálható.
Két fok - láz, öt fok - halál
„A globális középhőmérsékletet az ember testhőmérsékletéhez hasonlítva azt mondhatjuk, hogy két fok felmelegedés lázat, öt pedig már halált jelenthet." - Így fogalmazta meg a klímaváltozás veszélyeit Hans Joachim Schnellnhuber, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) igazgatója.
Több mint félmillió embert ölt meg az időjárás
A klímaváltozásért nagyrészt ugyan a fejlett országok okozzák, de a fejlődő világ viseli az ebből eredő károk nagy részét. Ugyanakkor nálunk is komoly ára van az éghajlati szélsőségek szaporodásának.
Egyszerűsödik az emisszió-kereskedelem
A kormány két – egy éghajlatváltozással és egy, az üvegházhatású gázok kereskedelmével kapcsolatos – törvény jogharmonizációs célú módosítását fogadta el. A szabályozás alapfogalmak meghatározását, már hatályon kívül helyezett határozatokra való hivatkozásokat igazít ki és gyakorlati kérdéseket rendez, a tárgyban született új uniós rendeletekhez alkalmazkodva.
Bíróságon támadják Obama klímavédelmi rendeleteit
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság tárgyalásra elfogadta azt a keresetet, mely az üvegházgázok kibocsátását megfékező új jogszabályokat támadja meg. Hat éve nem tárgyaltak ilyen nagy zöld ügyet az USA-ban.
Csökkenthető az emisszió
A jelenlegi feltételekkel több mint másfélszeresére nőhet 2030-ra a globális energiaigény. Az energiaigénnyel együtt az üvegházgáz kibocsátás is jelentősen emelkedik, egy kutatásból azonban kiderül, hogy a CO2 kibocsátás mértéke nem csak szinten tartható, de csökkenthető is.
Megvan az első hivatalos klímamenekült
A Kiribati nevű csendes-óceáni szigetről akar átköltözni Új-Zélandra egy férfi, aki a világon elsőként adta be letelepedési kérelmét azzal a címszóval, hogy klímamenekült. Először elutasították, de a legfelsőbb bíróság végül helyt adott igényének.
Sokba kerülhet nekünk a rezsicsökkentés
A tűzifa és a szén árának csökkentése következtében többen és többet fűtenének ezekkel az anyagokkal, így jelentősen növekedne a légszennyezés. Ennek hatására a rezsicsökkentés jóval nagyobb terhet róna a társadalomra, mint amennyit az érintett lakosok megtakarítanának az árcsökkenéssel. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány nem szabályozza a tüzelőanyagok minőségét.
A víz lehet a kiút a szegénységből
Nem minden nap történik meg egy nemzet életében, különösen egy afrikai ország történetében, hogy a tudósok közlik a néppel: hatalmas földalatti víztartalékokat találtak. De az ENSZ képviselői és kenyai tisztségviselők pontosan erről tettek szenzációs bejelentést. 250 milliárd köbméternyi vízről van szó.
Nem szabad, hogy tovább nőjön a kibocsátás!
Akár 2,5 Celsius-fokkal nőhet a hőmérséklet 2050-ig az emberi tevékenység, a magas szén-dioxid-kibocsátás miatt. Nobel-békedíjjal elismert kutatók kedden, Balatonfüreden egy előadáson hangsúlyozták: el kell érni, hogy 2020 után ne növekedjen a kibocsátás.
Teljesen megváltoztatja a világunkat a klímaváltozás
Hivatalosan is közzétették az ENSZ legfrissebb klímajelentését: eszerint habár a felmelegedés megtorpanni látszik az elmúlt években, a klímaváltozás mégis alapjaiban változtatja meg az általunk ismert világot.
Újabb veszélyes kártevő jelent meg Magyarországon és még több jön
A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozóját fedezték fel Lenti határában. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumában kimutatott fertőzés csökkenti a szőlőtőkék terméshozamát, néhány év alatt pedig kipusztulást okoz.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Mindig az ember a leggyengébb láncszem a kibervédelemben
Kétféle ember, és kétféle cég van: akit már meghekkeltek, és akit meg fognak.
Költségkímélés
Egyre jobb képet fest az ingatlanpiac
Tovább folytatódott az ingatlanpiaci felívelés áprilisban: a 11 200 ingatlan-adásvétel az előző hónaphoz képest 1 százalékos, éves összevetésben 65 százalékos növekedés.
Pénzszerzés
Javult a magyarok fizetőképessége, de korai lenne megnyugodni
Az idei év elején tovább javult a magyarok fizetőképessége.
Adózás
Dübörög az adóbevallási szezon, fontos részletet tisztáz a NAV
Március 18-áig kérhették az szja-bevallási tervezetük postázását azok, akiknek nincsen KAÜ-azonosítójuk.
Jogi kisokos
Az évszázad tulajdonjogi vitája zárulhat le Olaszország és az USA között
Az EJEB megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt értékes görög bronzszobrot.
Cégblog
Gond volt a fogyasztók kompenzálásával, ment a bírság a cégeknek
A Gazdasági Versenyhivatal 40 millió forint bírságot szabott ki a 4Life Directre és biztosító-partnereire.
Klímablog
Hódítanak a balkon napelemek Bécsben
Míg 2022-ben nem egészen ezer, addig tavaly már több mint négyezer balkon napelemet telepítettek Bécsben.
Gazdaság
Szenzáció közeleg, megdől Kuvait első helye az egy főre jutó kőolajtermelésben
A világ leggyorsabban növekvő feltörekvő piacai közül a legjobb évente 20 százalékkal bővülhet.
Társadalom
Bukásban a konzervatívok az Egyesült Királyságban
A konzervatívok jelentős mandátumveszteségeit jelzik az angliai tanácsi választások első eredményei.
Infokom
Digitális üvegplafon, avagy a mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra
A „digitális jogosítvány” ma már elengedhetetlen.
