Az ország ifjú elnöke, a 2008-ban -csaknem 20 évnyi meghurcoltatás és politikai fogolyként való raboskodás után- 40 évesen beiktatott Mohamem Nasheed azt az ígéretet tette kicsinyke népének, hogy új hazát talál nekik. Nasheed eltökélte, hogy dekarbonizálja az országot. "Ha az ember gyalogolhat a Holdon, akkor mi is legyőzhetjük közös karbon-ellenségünket", mondta elnöki beszédében a Maumoon Abdul Gayoom diktátor hatalmát újságíróként oly sokáig ellenző, és saját számítása szerint tizenháromszor lesittelt Nasheed, aki 2001-ben parlamenti képviselő lett (majd újra a rácsok mögé került, s kiszabadulva Angliában telepedett le politikai menekültként).
Zsarnokoskodó elődje már 1988-ban figyelmeztette a New York-i ENSZ-székházban összegyűlt tagállamok képviselőit, hogy a hullámok el fogják nyelni országát. Ha csak egy métert növekszik a tengerszint, egy vihar áradata már katasztrofális hatással lehet a nemzetre, közölte az egybegyűltekkel.
Nasheed Ausztráliát és Sri Lankát szemelte ki, mint lehetséges menekülési irányvonalat népe számára. Ide mentené át népét úgy, hogy az ország turizmusból származó bevételeit és a szuverén nemzeti vagyonból nagy földterületeket venne egy másik országban a 393 000 maldív polgár számára. "Az éghajlatváltozást nem tudjuk megváltoztatni, ezért máshol kell földet vásárolnunk", jelentette ki 2008-ban. Három hónappal a bejelentése után egy másik szigetország, Kiribati vezetése is hasonló szándékról nyilatkozott a sajtónak. Ők is új földek után néznek.
Megőrizni vagy kivándorolni
Vannak megfigyelők, akik úgy látják, a Maldív-szigeteknek befellegzett - vagy inkább behullámzott. Egyes megfigyelők elhibázottnak vélték Nasheed fatalizmusát, mondván, ha nem jelentené ki, hogy a Maldív-szigeteknek annyi, és a kollektív elvándorlás szükségszerű, akkor sokkal több segítséget kaphatna a nemzetközi szervezetektől országa megmentésére.
Egy korábbi cunami és a tengerszint-emelkedés például egyaránt elvitték a partok homoktartalmát a szigetek belsejébe, természetes hullámtörőt alakítva ki ott. A külső területeken 30 centimétert, beljebb 60 centimétert emelkedett a szárazföld magassága a "homokátrendezés" következményeként. Az is kérdés, hogy a korallszigetek növekedése lépést tud-e tartani a tengerszint emelkedésével. Ha igen, az nagy áldás a Maldív-szigetek lakóinak.
Egy migrációs program részeként az ország kisebb szigeteiről 3000 lakost a nagyobb szigetekre költöztettek.
Ha az ember a tudomány segítségével hasonló védekező lépéseket tesz, nem kizárható, hogy a Maldív-szigetek megőrizhető, vallják a tudomány hívei. Ezt az irányzatot hívják "geoengineering"-nek, ami egy muszlim országban nem könnyű portéka egy elnök kezében. A 2004-ben bekövetkezett dél-kelet-ázsiai cunami után egyes helyi vallási vezetők átokként, Allah csapásaként emlegették a szökőárt, mely lecke arra, hogy az ember megváltoztassa életét.
Allah közbeszól
Nasheed a New York Times-nak beismerte, hogy beszédeibe bele kell szőnie Isten alakját, a vallásos polgároknak ugyanis nehéz megértenie a kapcsolatot az emberi tettek és a klímaváltozás között. "Az átlagos halásznak, aki jelentéktelennek érzi magát Isten előtt", e kapcsolat megértése nem megy. Neki úgy kell beadni az üzenetet, hogy "az időjárási jelenségek a természet miatt, nem az ember miatt változtak meg, de ha az ember karbonsemlegessé tud válni, akkor Isten másképp tud cselekedni" az ember érdekében. "De Istennek ott kell lennie ebben a párbeszédben". A nyugati világtól távol így néz ki a klímapolitika a 21. században...
Nasheed-ot 2012-ben egy politikai puccs folytán elmozdították elnöki székéből. Jelenleg az alenlöke vezetői az országot. Már kormányzása utolsó évében számos Csendes-óceáni szigetország kénytelen volt repülőgépen hozatni ivóvizet a lakóinak, mert a tengerszintemelkedés tönkretette a szigetek talajvizét.
