Idén nemigen lesz jégbor a Badacsonyon – Kép: MTI

Szokatlanul meleg időjárás uralkodik hónapok óta: a 2013 decembere átlagosan 1,6 fokkal volt melegebb az ilyenkor megszokottnál és a januárban néhány hajnali fagy kivételével még nemigen ment nulla fok alá a hőmérséklet. Ugyan jövő hét közepére már egy kicsit hűvösebbre fordul időjárásunk, de várhatóan február közepéig komoly zimankóra nem kell számítanunk. Az enyhe tél eddig jó eredményeket hozott a turizmusban és lényegesen csökkent a gázfogyasztás is, a mezőgazdaságban azonban nem örülnek a fagy- és hómentes időnek. A hazai mezőgazdaság ugyanis csak jó időben jó üzlet.

Idén (sem) lesz jégbor

Komoly károkat okozhat a borászatoknak a meleg tél, a Balaton mellett évek óta nem készítettek jégbort, s erre az idén is kevés az esély. Nyolc-tíz napon belül eldől, mi lesz a szőlővel, de az enyhe tél 25-30 százalékos termeléskiesést is okozhat – mondta Varga Bálint, a Varga Pincészettől. Az utóbbi húsz évben nem volt példa arra, hogy heteken át folyamatosan ilyen meleg legyen – jegyezte meg a szakember. A pincészetnél még két hektáron van jégbornak való szőlő, ami csaknem mind kárba veszhet.Jégbort 2010-ben készítettek utoljára a Varga Pincészetnél, de igazán jó jégbort csak 2009-ben, amikor a hőmérséklet a szükséges mínusz hét fok alá süllyedt.

A szőlő most mélynyugalmi állapotban van, ekkor képes a növény a legnagyobb hidegeket is elviselni. Egy-két héten belül azonban a szőlő átállhat kényszernyugalmi állapotra, s ha tovább tart a meleg idő és a talaj tovább melegszik, akkor beindulhat a szőlőben a nedvkeringés, sőt, a rügyek is kifakadhatnak. Ekkor egy hirtelen érkező erős fagy óriási károkat okozhat – fejtette ki Varga Bálint. Így azokon az ültetvényeken, ahol „kitavaszodik", a kár 70-80 százalékos is lehet. A tartós téli hideg elmaradásával később növényvédelmi problémák is jelentkezhetnek a szőlőben.

Van, akinek kedvez az enyhe tél

Kedvez az enyhe téli időjárás a fűtött üvegházakban és fóliasátrakban termelő gazdálkodóknak, a hajtató kertészek költségeit ugyanis csökkenti, a gyümölcstermelőknek azonban kockázatot jelent – közölte Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. Egyes gyümölcsfajoknál komoly problémát okozhat az esetleges korai rügyezés, hiszen a gyenge hajtásokat a később megérkező erős fagy teljesen elpusztíthatja.

Hozzátette: egy hosszabb ideig tartó meleg főként a csonthéjasok termését veszélyezteti (őszi, kajszi, szilva, cseresznye, meggy). A gazdák folyamatosan vizsgálják a rügyeket, még a szakemberek között is vita van ugyanis arról, hogy létrejött-e a rügyek mélynyugalmi állapota. Ebben az állapotban a fák jobban tűrik az időjárási változásokat, ha azonban már megindult a nedvkeringés sérülékenyebbé válnak. Ezért ellenőrzik folyamatosan a gazdák a rügyek állapotát. A FruitVeB elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a növényeknek már a borús időjárás után több fényre, napsütésre volna szükségük, és arra, hogy a továbbiakban a hőmérséklet lassan csökkenjen, és ne haladja meg a +10 Celsius-fokot.

Az erdőkben gondot jelenthet

Nemcsak a téli sportok szerelmesei hiányolják a hideget és a havat: a túl enyhe tél az erdők állat-  és növényvilágára is negatív hatással lehet. A Pilisi Parkerdő Zrt. csütörtöki közleménye szerint az erdei fafajok csemetéinek fejlődése szempontjából az enyhe tél semmiképpen nem előnyös: a melegebb, fagymentes idő következtében ugyanis sok kártevő, kórokozó túlságosan elszaporodhat. A rovarokhoz hasonlóan a rágcsálóknak is kedvez az enyhe idő, a szokásosnál több almot nevelhetnek fel. A nagyobb számú egér, pocok a lehullott makkban és a makkvetésekben érzékeny károkat tud okozni. A pocok ráadásul nemcsak a makkot, hanem a fiatal facsemeték gyökereit is rágja.

Nagykanizsán már virágzik a lonc - Kép: MTI

Hó vagy eső formájában az erdősítésekhez is nagy szükség van csapadékra. A talajba a tél folyamán szivárog az egész évi víztartalék jelentős része. A tavasszal lassan elolvadó hótakaró nedvessége nélkül a víztartalék alacsonyabb, ami a tavaszi lombfakadáskor és a nyári aszályos időszakban problémákat okozhat. Mindemellett a vastag hótakaró meg is védi a növényzetet az esetleg mégis előforduló nagy fagyoktól. A tölgyesek és bükkösök lágyszárú növényzetének korán nyíló fajai minden évben jóval a fák rügybontása előtt hajtanak ki, kihasználva a talajra jutó fényt. Az ilyen korai hagymás virágokat, például a védett hóvirág bimbóit vagy a kontyvirág leveleit már megfigyelték a Budapesti Erdészet dolgozói a Hárs-hegyen.

Az erdei munkák sorában a tél a fakitermelések időszaka: a téli hideg időben, fagyott talajon végzett fakitermelés legnagyobb előnye, hogy nem károsítja a talajt. Fagy hiányában a puha, felázott erdei talaj nem vagy sokkal kisebb mértékben alkalmas arra, hogy munkagéppel megközelítsék, tűzifát vagy farönköket szállítsanak rajta. Az erdei iskolákban a téli időszakban az enyhe idő ellenére is folyamatos a madáretetés, ami a tavasz és a költési időszak kezdetéig tart. A madáretetésnél fontos a rendszeresség, ha valaki nekikezd, akkor a költési időszak kezdetéig folytatnia kell az etetést. Ekkor azonban tanácsos befejezni: a kikelő fiókákat a madarak ekkor már fehérjedús hernyókkal táplálják, hiszen számukra ez a legmegfelelőbb táplálék és a hernyók pusztítása az erdők egészségéhez is hozzájárul. (A sarkvidékek olvadása miatt izzadunk.)

Nem várható komolyabb lehűlés

A hétvégén ismét az évszakhoz képest szokatlanul enyhe, tavaszias időre van kilátás, az ország déli részén 14-15 Celsius-fokos maximum hőmérséklettel. Vasárnap eleinte – a viszonylag sok felhő mellett – napos időszakok is lehetnek, estefelé már erősen felhős vagy borult lesz az ég. Estétől egyre többfelé várható eső, zápor. Helyenként megerősödik a szél. A leghidegebb órákban plusz 2 és plusz 8 fok között alakul a hőmérséklet. Nappal 8–15 fokig melegszik a levegő – olvasható az előrejelzésben.

Bonta Imre meteorológus szerint a jövő hét közepére lassan csökken a hőmérséklet. A 30 napos időtávra szóló – ezzel együtt bizonytalanabb – előrejelzés szerint január végén és február első napjaiban is az átlagosnál némileg magasabb vagy átlag körüli hőmérsékletre lesz kilátás. Az eső mellett pedig havas eső, hó is eshet. Az Európai Középtávú Előrejelző Központ modelljei szerint térségünkben február közepéig nem várható jelentős lehűlés. Bonta Imre ugyanakkor arra is kitért, hogy az enyhe tél nem mondható általánosnak az egész kontinensen. Észak-Európában, valamint Kelet-Európa északi részén például komoly tél van, több helyen még nappal sem emelkedik mínusz 10 fok fölé a hőmérséklet.

A kora tavaszi allergén növények már szórják pollenjeiket

A szokatlanul enyhe idő hatására egyes kora tavaszi allergén növények virágpora már megjelent a levegőben, az allergiások tünetei is jelentkezhetnek – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) pénteken. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának adatai szerint a fő allergén most a mogyorópollen. Mint írták: a mogyorópollen a korábbi években az enyhe decemberek után már január közepén megjelent, azonban ilyen magas szintet csak február közepén ért el.

A mogyoró, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja már helyenként elérte a tüneteket okozó szintet, emellett az égerpollen koncentrációja is folyamatosan növekszik. Pécsett közepes, Budapesten alacsonyabb szintű pollenterhelést mértek. A szegedi állomás vonzáskörzetében a hét első felében még nem volt jelentős a pollenterhelés. A kültéri allergén gombák koncentrációja jellemzően alacsony szintű. Közleményében az ÁNTSZ felhívta az arra érzékenyek figyelmét, hogy tüneteik jelentkezhetnek, ezért szükség lehet az orvosuk által javasolt gyógyszereik szedésére.

A hétvégén elsősorban továbbra is a déli országrészben élőknek kell számolniuk azzal, hogy allergiás tüneteik jelentkezhetnek. Ezt követően várhatóan a jövő héten is folytatódik a kismértékű pollenszórás, és mindaddig erősödésre számítanak, amíg nem lesz jelentős lehűlés. Ha csapadékosra fordul az időjárás, akkor is csak átmenetileg csökkenhet a pollenterhelés. A déli légáramlatokkal az ország északi területeire is számottevő mennyiségben juthat pollen, de panaszokat csak a csapadékmentes időszakokban okozhat - írta az ÁNSZ közleményében.

Kevesebb gázt fogyasztunk

Az enyhe időjárás miatt az ország naponta átlagosan 12 millió köbméterrel fogyasztott kevesebb gázt az elmúlt három hónapban, mint 2011 ugyanezen időszakában – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adataiból. A 2011-es utolsó negyedév hőmérsékleti és földgáz fogyasztási adatai átlagosnak tekinthetők, ekkor az év utolsó három hónapjában közel 4 milliárd köbméter gázt használtak az ipari és lakossági felhasználók. 2013 végén ennél több mint negyedével kevesebb, 2,9 milliárd köbméter gáz fogyott. A 2011-es év utolsó negyedévéhez képest 2013-ban 1,6 fokkal volt magasabb a napi középhőmérséklet átlaga, az átlagos napi gázfogyasztás pedig 12 millió köbméterrel volt kevesebb.