A világ vezető hitelminősítő intézete, a Standard & Poor's (S&P) szerint többé nem lehet ignorálni a környezeti változásokat és a szélsőséges időjárást, mint egy ország gazdasági életképességének befolyásoló erejét.Az S&P új jelentése a 21. századi megatrendeket latolgatta, amelyek között az idősödő lakosság után második helyet szerzett a fontossági listán az éghajlatváltozás. (Természeti katasztrófákban már most "verjük" a 20. századot.)
Az S&P beismerte, hogy eddig azon az állásponton voltak, a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés és klíma miatti, szélsőséges időjárási eseményeknek való kitettség nem befolyásolhatja egy ország hitelképességét - de mára felülvizsgálták e nézetüket. Olyan mértékű károkat szenvednek infrastruktúrák és olyan költséges katasztrófaelhárítási költségek nehezednek a kormányok költségvetéseire, hogy a hitelminősítők már ezt is kénytelenek belevenni az összképbe. Mivel a klimatológusok szerint a katasztrófák csak folytatódni és erősödni fognak, az S&P azt valószínűsíti, hogy előbb-utóbb ez hitel-leminősítésekben fog lecsapódni.
A S&P egy 116 országot tartalmazó listát is összeállított a környezeti sérülékenység alapján. A húsz legveszélyeztetettebb állam egytől-egyig fejlődő ország, köztük Kambodzsa, Szenegál, Banglades és Vietnam, jelentette a Bloomberg hírügynökség. Az érintettség oka kettős, nemcsak a földrajzi viszonyoknak tudható be, hanem annak is, hogy a termelőtevékenység túlságosan az agráriumban összpontosul, amely mindig időjárásfüggő. A legkevésbé érintett országok között van Luxemburg, Svájc és Ausztria.
A lista összeállításakor három tényezőt vettek figyelembe:
- a lakosság mekkora része él olyan területeken, mely mindössze 5 méterrel van a tengerszint felett,
- a mezőgazdaság hányada a GDP-ben,
- a Notre Dame University által összeállított klímasérülékenységi indexet
Érdekes módon, Magyarországot a világ 6 legkevésbé veszélyeztetett országa közé sorolták. Ez azonban némileg megkérdőjelezi a vizsgálat hitelességét: való igaz, az ország lakossága nem él a tengerszint alatt (valójában tenger sincs a közelében, így ez a szempont teljességgel érdektelen - ezért állhatott elő, hogy a toplista elején csupa olyan közép-európai ország végzett, amelynek nincs tengerpartja). Vagyis a tengerszint, mint fő szempont torzít.
Hazánk gyakori árvizei ugyanakkor igenis bizonyítják, hogy az erősödő viharok és esőzések formájában nagyon is jócskán megérzi és elszenvedi Magyarország a klímaváltozás kedvezőtlen mellékhatásait - ahogy a balkáni térség is, miképp azt az elmúlt hetekben ott végighömpölygő árvíz bizonyítja, mely egymillió háztartást érintett. Ezzel azonban nem számolt az S&P. Ahogy a sivatagosodás mértékével, a tájfunoknak való kitettséggel és kismillió más tényezővel sem. A jövőben vélhetően finomodni fog és kiterjedtebb lesz az összesítés szempontrendszere.