Az évszázad címszavakban: melegebb, szárazabb, éhesebb, így summázta a klímatológusok jelentését a CNN. A bajok nagy része még előttünk van, figyelmeztetnek a szakemberek. Az ENSZ által létrehozott Kormányközi Klímaváltozási Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) feladata, hogy több tízezer oldalnyi klímatudományi szakirodalmon átrágva magát szintetizálja a tudásanyagokat, melyekről olyan állásfoglalást hoz, amit az államok és kormányok mértékadónak ismerhetnek el. Az új jelentés 2500 oldalra rúg.
A jelentésről itt olvashat részletesebben!
Hangsúlyosabb: éhezés
A 2007-ben Al Gore-ral egyetemben Nobel Békedíjban részesült bizottság új jelentését közel ezer szakember jegyzi társszerzőként. Legfőbb figyelmeztetése, hogy az emberek táplálékforrásai veszélybe kerültek, hangsúlyozta Rajendra K. Pachauri, a testület elnöke. A legnagyobb éhínség a sok millió lakosú nagyvárosokat sújthatja, ahol a kéregetők és nincstelenek száma tovább nő a jövőben. Az előző, 2007-es jelentés még nem tartalmazott ilyen erős figyelmeztetést az élelmiszerellátásra leselkedő veszélyekről.
Már sztárok is küzdenek a klímaváltozás ellen!
Válságszimptómák
- A klímaváltozás jelenlegi mértéke tízszer gyorsabb, mint az emberi történelem során megfigyelt éghajlatváltozások.
- Olvadnak a sarki jégkörök jégsapkái, emelkedik a tengerszint.
- Sérülnek az édesvíztartalékok, mind a föld alatt, mind a folyókban - utóbbi a hegységek hótakarójának csökkenése miatt.
- A kánikulák és a hurrikánok egyaránt erősödnek - utóbbiak a felmelegedő tengerekből egyre nagyobb energiára tesznek szert.
- A tengerek savasodása miatt elhalnak a széndioxidot megkötni képes korallszigetek és más meszes vázú tengeri organizmusok.
- Nagy mértékű a fajpusztulás mind a szárazföldi, mind a tengeri élőlények körében.
- Terjednek a sivatagok.
- A jégkorszakban megfagyott, Északi-sarkhoz közeli, szibériai permafrost olvadófélben van, ebből irtózatos mennyiségű metán szabadul(hat) fel. A metán hússzor erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid, tehát a légkörbe kerülésével erősen felgyorsíthatja a klímaváltozást.
Beárazott klímaváltozás: eldugott árcímke
Eddig a klímapolitika arra koncentrált, hogy miként osszák meg a klímavédelem terhét. Miután a történelmileg nagy szennyezők (a fejlett országok) ellen azt szegezték szembe a fejlődő országok, most nekik kellene megengedni, hogy szennyezzenek, vagyis nem egyenlően akarják vállalni az emissziócsökkentést - mára megváltozott a propaganda. A "klíma adaptálódás", vagyis a szélsőséges természeti jelenségekhez való alkalmazkodáson, az ezekre való felkészülésen van a hangsúly. Az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése növeli az adaptálódás mozgásterét és lehetőségeit, ugyanakkor ha késlekedünk a klímavédelemben, úgy az alkalmazkodás mezsgyéje is jelentősen szűkül.
A Világbank már korábban nyilvánosságra hozta becslését, miszerint 100 milliárd dollárnyi klímasegélyre lenne szükség évente, hogy a szegény országok védekezni tudjanak az éghajlatváltozás ellen. Ezt a számot azonban a gazdag országok klímatárgyalóinak nyomására kihúzták a 2500 oldalas jelentésről szóló 48 oldalas összegzésből, mely a politikusok kezébe kerül. A nyugati kormányok -köztük az USA- a yokohamai tárgyalásokon azzal érveltek, hogy ez a szám túl nagy terhet róna rájuk: meg kellene duplázniuk a külföldi segélyek keretét, hogy beleférjen a klímasegélyezés. Erre pedig vajmi kevés lehetőség van a recesszió közepette.
Jó jel, hogy a jelentés nem 100 százalékban borúlátó: a szakemberek továbbra is nyitva tartják a lehetőségét annak, hogy az új zöld technológiákkal csökkenthetők a klímaváltozás negatív hatásai. Abban mégis egyetértenek, hogy a termelést, az élelmiszerellátást és az életvitelünket megakasztó zavarok igenis nagy horderejűek lesznek.
