Az eddig mért hatodik legmelegebb évnek bizonyult a tavalyi a 2007-es évvel megosztva az éghajlati adatok 1850-ben megkezdődött hivatalos feljegyzése óta - jelentette be szerdán a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Habár az észak-amerikai Időjárási hivatal (NOAA) szerint viszont a negyedik, míg a NASA toplistáján a hetedik helyre szorult vissza a tavalyi év. Az ugyan különböző mérési módszereket és metódusokat használnak – ezért is a kavarodás – ám abban minden kutató egyetért, hogy az új évezred első tizenhárom éve közül tíz melegebb volt, mint bármely másik az 1880-as évek óta – és a maradék három is előkelő helyezést érne el. 1976 óta ugyanakkor minden év melegebb volt a Földön, mint az 1880-as évektől kezdődő időszak átlaga.
"A 2013-as globális hőmérséklet összhangban van a hosszú távú felmelegedési folyamattal" - húzta alá közleményében Michel Jarraud, a WMO főtitkára. A tavalyi adatok megegyeznek a 2007-es mutatókkal: a globális szárazföldi- és óceán felszíni hőmérséklet 0,5 Celsius-fokkal haladta meg az 1961 és 1990 közötti átlagot. A hőmérséklet mindkét évben 0,03 Celsius-fokkal haladta meg a szélsőségesen meleg évtizednek számító 2001 és 2010 közötti átlagot. Utóbbi időintervallumban 2005 és 2010 voltak a legforróbb évek: a globális hőmérséklet ezekben az években nagyjából 0,55 Celsius-fokkal szárnyalta túl az akkor már hosszú ideje fennálló átlagot.
A felmelegedés mértéke azonban nem egyforma: Ausztráliában például a tavalyi volt az eddig mért legforróbb év, míg az Egyesült Államokban 2012-ben jegyeztek fel rekordhőségeket. Az augusztus – bár mi is megéreztük a hőséget – abszolút rekordokat döntött Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában. Nálunk tavaly elsősorban a szélsőséges időjárás okozott gondokat: az év eleje hűvösen indult, március 15-én akkora hó lepte meg az országot, amelyre igen rég nem volt példa a nemzeti ünnepen, majd egy példátlan mértékű zöldár következett, azután júliusban és augusztusban elképesztő szárazság és egymást követő hőhullámok. (A sarkvidékek olvadása miatt izzadunk.)
2014 minden rekordot megdönt?
Az idei időjárással kapcsolatban a kutatóintézetek lehetségesnek tartják, hogy 2014-ben világszerte hőmérsékleti rekordok fognak megdőlni. Nagy az esély ugyanis arra, hogy ismét kialakul az El Nino jelenség a Csendes-óceán térségében csakúgy, mint 1998-ban, 2005-ben és 2010-ben. Ezek pedig a NOAA és a Nasa adatai szerint is a legmelegebbek voltak a mérések kezdete óta. Hazánk időjárásban azonban kellemetlen meglepetést okozhat a jelenség: az átlagosnál melegebb évre készülhetünk ugyan, azonban hosszú, csapadékos időszakokra nyáron, hasonlóan a 2010-es időjáráshoz ez pedig szomorú szezont jelent a Balatonnál, nem is beszélve a zöldár kialakulásának veszélyéről. A NOAA előrejelzése szerint mind a május, mind a június az átlagosnál valamivel csapadékosabb lesz, a Nasa szerint mindhárom tavaszi hónap és a nyár első hat hete is gyakori esőzésekkel lep meg minket. A hosszútávú előrejelzések azonban rendkívül megbízhatatlanok: tavaly februárban például az átlagosnál hidegebb nyarat jósoltak a kutatóintézetek, ami látványos melléfogásnak bizonyult.
Az eddigi időjárás már biztos hogy rekorder: az Eumetsat adatai szerint idei évben eddig 2,7 Celsius fokkal volt melegebb a napi középhőmérséklet a sokévi átlagnál. Mint azt korábban megírtuk, a mezőgazdaságban és a turizmusban nem feltétlenül volt mindenki boldog az enyhe tél miatt. A hazai mezőgazdaság ugyanis csak jó időben jó üzlet. Az időjárás miatt ugyanis attól kellett tartani, hogy megindul a rügyfakadás, ami a később bekövetkezett fagy miatt komoly veszéllyel járhatott volna az idei gyümölcstermésre nézve. A hétvégi, rövid ideig tartó ónos eső hatását még nem mérték fel pontosan a gazdák, de az előzetes vélemények szerint jelentősebb károkat nem okozott. Egyes déli területeken lehet jelentősebb a kártétel, de országos vészhelyzet nincs. „Szerencsére a gyümölcsöknek nem ártott az elmúlt napokban bekövetkezett lehűlés és a hétvégi ónos eső” - mondta el Mártonffy Béla a Magyar Távirati Irodának. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke szerint a gyümölcsösök mélynyugalmi állapota január végéig tart, és ezt nem zavarták meg a tavaly decemberi és idén januári melegebb periódusok. Szerencse, hogy a lehűlés nagy átlagban már kényszernyugalmi állapotban érte a gyümölcsfákat, amikor még nem indult meg a nedvkeringésük.
A mostani enyhe időjárás kedvez a kártevőknek, amelyeket a téli fagyok szoktak gyéríteni, ezért a növényvédelmi munkákra fokozottan figyelniük kell a gazdáknak - mondta a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. Tarcali Gábor szerint a szokásosnál melegebb időjárás miatt minden időszerű növényvédelmi munkát el kell végezniük a gazdáknak - mondta, példaként említette a téli lemosó permetezést a gyümölcsösökben. A mechanikai munkálatokat is érdemes elvégezni, mert a fás részek tisztításával is sok kártevő elpusztítható.
A szántóföldi növények közül az áttelelő gabonaféléknek még nyugalmi állapotban kellene lenniük, de a meleg miatt már megindult fejlődésük. Ezeknél a növényeknél egy hirtelen lehűlés fagykárt okozhat, ugyanakkor a meleg időben a növényi betegségek is fennmaradnak és fejlődnek a növényen, például olyan gombabetegség, mint a levélrozsda. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a csapadékhiány - a téli aszály - szintén stresszhelyzetet okoz a növényeknek, márpedig az ősszel és az idáig eltelt téli időszakban is a szokásosnál kevesebb csapadék hullott. A szárasság miatt is nagyobb a "kártevői nyomás" a növényen, a csapadékhiány gyengíti magát a növényt is, ami miatt könnyebben betegszik meg, a kártevők is nagyobb kárt tesznek benne. A növényvédelmi költségek átlagosan 25-30 százalékát érik el a növénytermesztés költségeinek, ezért fontos hogy a gazdálkodók a védekezésre szánt összeget a lehető leghatékonyabban használják fel. (Mégsem védekeznek a gazdák.)
Nem kedvező az enyhe időjárás a sípályák üzemeltetőinek, több kisebb pályát még ki sem nyitottak, mások üzemeltetési ideje jóval alatta marad a tavalyinak, az eplényi sícentrumban ugyan a bakonyi völgy mikroklímájának köszönhetőn kisebb volt a kiesés, de január 6-án ideiglenesen nekik is be kellett zárniuk.
A december közepétől tartó enyhe időjárás miatt a Bánkúti Síklub számára az átlagos téli szezon fele "elveszett", hacsak nem lesz olyan, egyébként szintén szokatlannak számító szezon, mint a tavalyi volt, amikor még április elsején is jó körülmények között lehetett síelni a bükki síparadicsomban. A Mátraszentistváni Sípark eddig mindössze két hetet volt nyitva, január elejétől zárva tart, és várhatóan csak a jövő hét végén nyitják meg újra a felső három, mintegy egy kilométernyi pályát. Bár hóágyúzni tudnának, ennek a rendkívül enyhe idő, illetve az eső miatt egyelőre nincs értelme. A 800 méteres magasságban fekvő sípark eddigi veszteségét nem számolták ki, de a "telet sem kell még temetni".
Szintén a Mátrában, 1000 méteren található az ország legmagasabban fekvő síterepe, a Kékestetői Sícentrum. Klausmann Viktor, a sícentrum szóvivője elmondta: bár hóágyúkkal is rendelkeznek, csak akkor nyitnak majd ki, ha jól síelhető hó borítja a pályát. Kékestetőn átlagosan 70-72 napig tart a szezon. A szóvivő szerint az már látszik, hogy a sícentrum és a hozzá kapcsolódó vállalkozások összesen 50-100 millió forintos veszteséget könyvelnek el.
Az eplényi sícentrum ugyanakkor a bakonyi völgy mikroklímájának és a síaréna tartalékainak köszönhetően csupán hét nappal volt rövidebb ideig nyitva a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Az enyhe időjárási periódus már december 20-a környékén megkezdődött, az év utolsó hónapjában ennek ellenére végig nyitva voltak, sőt még január első hetében is - mondta Ebele Bálint, a Nordica Síaréna marketing vezetője a Magyar Távirati Irodának. Hozzátette, ez annak köszönhető, hogy december közepén maximálisan kihasználták az időjárás adta lehetőségeket, folyamatosan hóágyúztak a mínuszokban, nagy tartalékokat képezve a pályán. A folytatódó enyhe időjárás miatt január 6-án - 30 sínappal a hátuk mögött - ideiglenesen be kellett ugyan zárniuk, de azóta az alsó tanulópályát és a fő pálya egy részét sikerült újra üzembe helyezniük, így legalább a síiskolát működtetni tudják. Ez azonban csak részleges üzem, jelenleg vendéglátóhelyeik közül is csak egyet tartanak nyitva a költségek minimalizálása érdekében.
