A geológusok becslése szerint a világ feltáratlan földgázkészleteinek harmada és kőolajtartalékának 13 százaléka a sarkkörön túl található, amiért őrült versenyfutás kezdődött a nagyhatalmak között. A korábban elhanyagolt sarkvidék a globális felmelegedés által okozott olvadás hatására hirtelen a lehetőségek földjévé vált.
A finn kormányzat nemrég nyilvánosságra került jelentése szerint a következő évtizedben mintegy 100 milliárd eurónyi befektetés érkezik Európa sarkvidéki területeire, ami Magyarország éves GDP-jének megfelelő összeg. Az energiahordozókon túl a vasérclelőhelyek, Grönland ritkafém lelőhelyei, a halászat és a sarkvidéki hajózás is óriási lehetőségeket rejt.
Nagyhatalmak harca
Jelenleg hat ország, Kanada, az USA, Oroszország, Norvégia, Izland és Grönland révén Dánia rendelkezik sarkvidéki területekkel, ám egyre több ország igyekszik pozíciókhoz jutni a sarkvidéken. Kína nemrég jelentette be, hogy egyetlen nemzet sem birtokolhatja a sarkvidéket, mert az az egész emberiséget illeti, és Kína, mint „sarkvidék közeli” állam beleszólást követel az arktiszi politikába. Hatalmi ambíciójának jeleként Kína már jégtörő hajók gyártásához fogott, és teszteli munkagépeit a sarki körülmények között - írja a Best Machinery.
Oroszország tavaly ősszel, a Szovjetunió felbomlása óta először hadihajót küldött az arktiszi vizekre, és Putyin azt is bejelentette, hogy újranyitják a sarkvidéki katonai támaszpontokat is, ezzel is alátámasztva területi követeléseiket. Az amerikai védelmi miniszter egy konferencián arról beszélt, hogy az USA vezető szerepre tör az arktiszi vizeken, és haditengerészeti fejlesztésekbe, valamint mélytengeri kikötők építésébe kezdenek.
Bár a három nagyhatalom ereje megkérdőjelezhetetlen, még az egyébként békés skandináv államok is igyekeznek kihasítani valamit a tortából. Dánia már bejelentette igényét a sarkvidék egy részére, Grönland viszont Dániától függetlenedve gazdagodhatna meg a bányászati jogok révén.
Harc a stratégiai ritkaföldfémekért
A sarkvidék egyik legfontosabb kincse Grönland, amely néhány hónapja engedélyezte az urán és ritkaföldfémek kitermelését a szigeten. A mindössze 57 ezer lakosú sziget jólétét igyekszik bebiztosítani a bányászat engedélyezésével – írja a Reuters.
Az urán hadászati jelentősége óriási, míg a ritkaföldfémek a modern technológiákhoz elengedhetetlenek. Eddig Kína biztosította az okoskészülékekhez szükséges ritkaföldfémek 90%-át, most Grönland az egyeduralmát veszélyezteti. Nem véletlen, hogy a kínai befektetők már a szigeten tolonganak, és egy 500 milliárdos befektetéssel kecsegtetik a szigetlakókat, míg Brüsszel azért lobbizik a kis szigetországnál, hogy ne kínai befektetők kapják a koncessziós jogokat.
A tengeri jégtakaró visszahúzódása lassan megnyitja az utat az sarkvidéki hajózás előtt is. Szakértők szerint, ha végleg megnyílik az északi út, akkor annak jelentősége a Szuezi-csatornával fog vetekedni, és a Föld egyik legforgalmasabb hajózási útvonalává válhat. A hajózási útvonal lerövidítése egyetlen út esetén százezer dollárra tehető, így egyre több társaság próbálkozik az egyelőre még veszélyes útvonallal.
Ketyeg az időzített bomba
Míg a gazdaság szereplői örülnek az olvadó jégnek, addig az éghajlatkutatók a veszélyekre figyelmeztetnek. A globális felmelegedés hatására a sarkvidék hőmérséklete emelkedik a legnagyobb mértékben, aminek katasztrofális hatásai is lehetnek. A tenger alatt és az állandóan fagyott földben ugyanis rengeteg metángáz található, amely az enyhülés hatására egyre gyorsuló ütemben jut a légkörbe. A metán a szén-dioxidhoz hasonló üvegházhatású gáz, de hatása sokkal erőteljesebb. Ha a sarkvidéken befagyott metán gyors ütemben kerül a légkörbe, akkor ugrásszerűen emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete.
(A klímaváltozás egyébként is komoly károkat okoz, és lehetséges, hogy rosszabb lesz, mint gondoltuk.)
A Cambridge Egyetem kutatói szerint ennek gazdasági kára egészen elképesztő összeg, mintegy hatvanezer milliárd dollárra becsülhető, ami jóval meghaladja azt az összeget, amit az emberiség nyerhet a sarkkör felszabadulásától.
