Csúcsra járatjuk az emissziót

Tavaly újabb csúcsra emelkedett a légkörbe került üvegházhatású gázok koncentrációja, s ezen belül is rekordszinten növekedett a szén-dioxid mennyisége a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentése szerint. „Biztosan tudjuk, hogy az éghajlat változik és az időjárás egyre szélsőségesebbé válik az emberi tevékenységek, például a fosszilis fűtőanyagok használata miatt” – mutatott rá Michel Jarraud, az ENSZ szakosított szervezetének főtitkára. Igaz, hogy kaptunk egy kis haladékot, az üvegházgázok arányának növekedését ugyanis egyelőre nem követi a hőmérséklet emelkedésének mértéke, ám ez nem marad mindig így.

Kifutunk az időből

"Amennyiben meg akarjuk őrizni a bolygót a következő nemzedékeknek, sürgős lépéseket kell tennünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezéséért, mert kifutunk az időből” - figyelmeztetett Michel Jarraud. Ha az emissziót nem sikerül visszafogni, akkor a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése az évszázad végére meghaladhatja a 4 Celsius-fokot is – közölte korábban az ENSZ klímajelentése. Az IPCC szerint a középhőmérséklet az ipari forradalom előtti korszakhoz képest azonban legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ig ahhoz, hogy kezelhetők legyenek a felmelegedés okozta éghajlatváltozás hatásai. A középhőmérséklet emelkedését pedig csak akkor lehet a 2 Celsius-fokos határ alatt tartani, ha sikerül az üvegházhatást előidéző gázok légköri koncentrációját – szén-dioxidban számolva – a 450 ppm (milliomod térfogatrész) körüli szinten (430–480 ppm között) stabilizálni. Ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátását 40–70 százalék közötti mértékben kell csökkenteni 2050-re a 2010-es szinthez képest.

Nem csökken...

Az üvegházhatású gázok közül a felmelegedésért elsődlegesen felelős szén-dioxid légköri koncentrációja 2,9 milliomod részecskével (ppm) 396-ra emelkedett az előző évben, azaz az éves növekedés tempója tavaly volt a legmagasabb az 1984 és 2013 közötti időszakban. Az utóbbi tíz évben évente átlagosan 2 ppm-es növekedést regisztrált a szervezet. A WMO arra számít, hogy ez az arányszám jövőre vagy 2016-ban eléri a 400-at. 2012 óta az északi-sarki megfigyelőállomásokról tavasszal havi átlagban 400 ppm fölötti szén-dioxid koncentrációt jeleztek kanadai, egyesült államokbeli, norvég és finn adatok szerint. Ez a trend immár délebbre tolódott: a WMO megfigyelőpontjai Németországban, a Zöld-foki Köztársaságban, Írországban, Japánban, Tenerifén és Svájcban márciusban és áprilisban is 400 ppm fölötti havi átlagos CO2-koncentrációról számoltak be. (A hőmérséklet emelkedés lassulása ellenére idén is megdőltek a globális hőmérsékleti rekordok.)

A második legfontosabb üvegházhatású gáz, a metán légkörbe jutó mennyisége az utóbbi öt évhez hasonló tempóban emelkedett, és elérte az 1824 milliárdod részecskét (ppb). A dinitrogén-oxid légköri koncentrációja 325,9 ppb-re növekedett, azaz az utóbbi egy évtized átlagához hasonló mértékben emelkedett azaz a Föld légkörében hozzávetőlegesen 800 ezer éve nem volt ilyen sok üvegházhatású gáz.

Mint azt korábban megírtuk, a metán, amely a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb, mert hővisszatartó képessége annak 32-szerese, jelentős részben az emberi tevékenység következtében kerül a légkörbe. A kibocsátásunkat már az is 10 százalékkal visszafogná, ha a földgáz- és kőolaj-kitermelők nem égetnék el a kitermelés melléktermékeként keletkező gázt.

Másfélszer annyi, mint az 1800-as évek végén

Tavaly a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma 42 százalékkal volt magasabb az ipari forradalom (1750) előtti korszakhoz képest, a metán és a dinitrogén-oxid esetében pedig 153, illetve 21 százalék volt ez az arány. A Föld hővisszatartó képessége 34 százalékkal növekedett 1990 és 2013 között az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának tartós emelkedése miatt.

A világ nem elég: már a jövőnket fogyasztjuk

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkeztünk a globális túlfogyasztás napjához, már akkor felhasználtuk azokat az erőforrásokat, amelyeknek fenntartható módon egy teljes évig elegendőnek kellett volna lenniük. Idén tehát a augusztus közepétől kezdve év végéig, azaz 134 napon keresztül a jövő évi erőforrásokat fogyasztjuk.

A Nemzetközi Energiaügynökség 2013-as tanulmányában a 450 ppm-et jelölte meg a szén-dioxid kritikus határértékeként, amelynél a globális felmelegedés mértéke még nem lépi át a 2 Celsius-fokot, az ENSZ által 2010-ben megjelölt célt. „A jelenlegi folyamatok inkább ennek a dupláját, egy 4 Celsius fokos emelkedést valószínűsítenek” – mondta Fatih Birah az IEA vezető közgazdásza. Kutatók szerint a globális felmelegedés okozta klímaváltozás hatásai még a 2 Celsius fokos emelkedés esetén is nehezen kezelhetők, de egy 4 Celsius fokos emelkedés olyan hatásokkal járhat az emberi civilizációra és a Föld ökoszisztémájára, amik mellett a legborúsabb előrejelzések is utópiának tűnnek.

„A világ rendelkezik azzal a tudással és eszközökkel, hogy 2 Celsius-fok alatt tartsa a globális felmelegedés értékét. Adjunk egy esélyt bolygónknak, biztosítsunk jövőt gyermekeinknek és unokáinknak” – hangoztatta Jarraud. A teljes szén-dioxid-kibocsátás mintegy negyedét – naponta minden egyes ember után 4 kilogrammot – az óceánok nyelik el, további negyedét pedig a bioszféra, ám előbbi súlyos következményekkel jár: az óceánok elsavasodásának üteme 300 millió éve nem tapasztalt mértékben növekszik.

„Ha a globális felmelegedés nem elegendő indok arra, hogy csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást, az óceánok elsavasodásának annak kell lennie, mivel hatásai már érezhetők, és erősödni fognak a következő évtizedekben” – figyelmeztetett Wendy Watson-Wright, a ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Kormányközi Oceanográfiai Bizottságának főtitkára.

A klímaváltozás következményei:

Háborúk, éhínség, menekültek

Az IPCC jelentése szerint, ha nem sikerül visszafogni az emissziót, hanem a jelenlegi vagy még nagyobb méretekben folytatódik az üvegházgázok kibocsátása, akkor 2050-től visszafordíthatatlanul átlépjük azt a pontot, amikor még 2 Celsius-fok alatt lehetett volna tartani a felmelegedést. Mint azt a jelentés kiemeli, ebben az esetben 2100-ra 3,6–4,8 Celsius fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete, aminek katasztrofális következményei lesznek. Nőni fog a menekültek száma, és a szűkösebb forrásokért való küzdelem (elsősorban az ivóvíz miatt a Közel-Keleten, Közép Ázsiában és Észak-Afrikában) háborúk törhetnek ki. A témáról itt olvashat részletesebben!

Vízhiány

Elsősorban a szubtrópusi övezetekben alakulhat ki ivóvízhiány, a gelccserek elolvadása miatt (India, Kína), illetve az átalakuló időjárási viszonyok (Afrika, Ausztrália) következtében. A gleccserek olvadása miatti vízhozamcsökkenést várhatóan hazánk is megérzi majd, az IPCC szerint azonban Közép-Európában az évszázad közepéig éppenséggel emelkedni fognak az ivóvízkészletek. A témáról itt olvashat részletesen!

Élelmiszer-termelés

A fő takarmánynövények, a búza, a kukorica, a szója, a rizs esetében a jelentés a termésátlagok csökkenését vetíti előre, átlagosan a jelenlegi ötödével lehet kevesebb a hozam. Az IPCC arra is figyelmeztet, miszerint az átalakuló időjárási viszonyokhoz történő alkalmazkodással a veszteség egy része kivédhető, kérdéses azonban ezek (mint a nagyléptékű műtrágyahasználat) fenntarthatósága. A témáról itt olvashat részletesen!

Egészség

A klímaváltozás miatt eltolódó éghajlati övek új, a magasabb szélességi fokokon ismeretlen betegségek terjedését okozhatják. Közép-Európában is megjelenhetnek olyan szubtrópusi-trópusi betegségek, mint a malária, a nyugat-nílusi vírus vagy a dengiláz. Jó hír azonban, hogy visszaszorulhatnak az influenzás megbetegedések a csökkenő erejű lehűlések következtében.

A témáról itt olvashat részletesebben!

Hő- és árhullámok

Az európai népességet és ezen belül a magyarokat elsősorban a gyakoribb hőhullámok és özönvízszerű, periodikusan visszatérő esős időszakok teszik majd próbára. A városok csatornarendszereit úgy kell átépíteni, hogy képesek legyenek kezelni a hirtelen érkező nagy tömegű csapadékot, míg a folyami árvízi védekeznél a gyorsan érkező, rekordmagasságú árhullámokra kell felkészülni. A témáról itt olvashat részletesebben!