Friss közvélemény-kutatás eredményei szerint az amerikaiak közel harmada állítja, hogy nincs egyértelmű bizonyíték az éghajlatváltozás bekövetkezésére. A jelenségre bizonyítékot látóknak is csak harmada véli úgy, hogy a felmelegedés az emberi tevékenység eredménye.

A természetes táplálékláncot nemcsak az borítja fel, hogy az üvegházgázokkal erősen szennyezett légkör nagyobb terhelést ró az óceánokra, amivel elsavasítja őket és így nem tudnak kellő alapanyagot biztosítani a meszes páncélú élőlények vázképzéséhez. Az oxigénhiány miatt immár ország-nagyságú területeken keletkeznek "halálzónák", ahol nem képesek megélni a tengeri állatfajták. Összterületük Németországéval  vetekszik. A fenti okok miatt bűzlő óceán ennek tetejébe még meg is zavarja a fiatal vízi élőlények érzékelését, eligazodó képességét, amivel kiszolgáltatottá válnak a nagy ragadozóhalak támadásának, derült ki egy új tanulmányból. Újabb veszély leselkedik a tengeri tápláléklánc egyensúlyára?

Magyarország a soros elnökség idején és azon túl is kiemelt figyelmet kíván fordítani a klímapolitikai intézkedéseknek, hiszen csak ezen lépések meghozatalával garantálható a fenntartható fejlődés biztosítása, a jövő nemzedékeinek élhető környezete - közölte Kovács Tamás Iván európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Kovács Pál energetikai helyettes államtitkár, amikor a magyar uniós elnökség klímapolitikai céljairól tárgyaltak Budapesten Connie Hedegaard klímapolitikáért felelős uniós biztossal.

Anglia nem tesz eleget kötelezettségeinek, hogy felkészüljön az éghajlatváltozás ártalmainak kezelésére, állapította meg két független kormány-tanácsadó testület Londonban. A szigetországban sem a háztartások, sem a magánszféra nem áll készen a veszélyek kezelésére.

Szakértők felbecsülték a korallszigetek által nyújtott előnyök pénzbeli mértékét.  De a 172 milliárd dolláros éves "bevétel" veszélybe került, sőt kiadássá és költséggé válhat, amennyiben az eddigi tempóban pusztulnak tovább a korallzátonyok az óceánok savasodása miatt, melynek kiváltó oka a tengerek túlzott CO2-elnyelése, vagyis civilizációnk légszennyezése.

A Jeges-tengerben még kockázatosabb az olajkitermelés, mint a Mexikói-öbölben. A hidegebb és viharosabb vizekben nehezebb megfékezni az olajszennyezést. Az állatvilágra nézve is nagyobbak lehetnek az ökológiai károk, hiszen itt van a világ leggazdagabb halraja és a legtöbb fajt tartalmazó vadon élő állatvilág.

Az emberiség az idei évre vonatkozóan némileg kevesebb, mint kilenc hónap alatt feléli a teljes évre rendelkezésre álló ökológiai erőforrások és szolgáltatások „költségvetését", a kaliforniai székhelyű, kutató szervezet, a Global Footprint Network kutatásai alapján.

A világ legészakibb fekvésű gleccseréből a múlt héten közel 260 négyzetkilométer nagyságú jégmező tört le, mely akkora, mint fővárosunk fele. Az esemény egybeesik a globális felmelegedés, mint természettudományos koncepció megszületésének 35. évfordulójával.

Egyre több létesítmény, vállalkozás, rendezvény igyekszik piaci előnyt és reputációt kovácsolni abból, hogy karbonsemlegessé teszi magát. A mezőnyhöz csatlakozott Svájc legnagyobb kulturális rendezvényeinek egyike, a most zajló 63. Locarnói Filmfesztivál, mely Európa legidősebb filmes seregszemléi közé tartozik.

Amióta az éghajlatváltozás elleni harc megkezdődött, egy permanens vita is kíséri a szakérők munkáját: használjunk-e különféle mérnöki megoldásokat, például használhatjuk-e szén-dioxid megkötés és tárolás (CCS) technológiát, vagy sem? Természetesen miután a kérdés is összetett, nem számíthatunk arra, hogy a válasz egyszerűbb lesz. - tájékoztat az Energia Klub hírlevele.

Újabb tudományos jelentés készült a globális felmelegedésről. Az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által közzétett tanulmányt 48 ország több mint 300 kutatója állította össze.

Két évvel meghosszabbítaná a kiotói egyezményben vállalt károsanyagkibocsátás-korlátozást az Egyesült Nemzetek Szervezete, megszakadnak ugyanis a kiotói törekvések, ha a két éven belül lejáró szerződés jövőjéről az aláíró felek között nem jön létre megállapodás, s azt nem ratifikálják - olvasható a Világgazdaság Online cikkében.

A BBC videóján egy, a globális felmelegedés hatására elvékonyodott jégen haladó jegesmedve küzdelmét követhetjük végig. Az Antarktiszon élő állatok számára egyre nagyobb kihívást jelent a vékonyodó jégréteg - még télen is.

Az  EU ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzései új munkahelyeket és a zöld gazdasági fellendülést eredményezhetnek. Mi igaz az ipari lobbi által emlegetett érvből, hogy az emisszió-csökkentés versenyhátrányt okoz? Az Európai Bizottság jelentése - több más hatástanulmánnyal egyetemben - cáfolni látszik e nézetet.

Az ENSZ környezetvédelmi szervezete, a UNEP vezetője, Achim Steiner többször is nyilvánosan sürgette a nemzetközi közösséget, hogy értékelje fel a Föld "ingyenes szolgáltatatásait", melyek életfenntartó adományai, előnyei ingyen és bérmentve állnak a rendelkezésünkre. A világszervezet tagországai végre rászánták magukat a kalkulációt elvégző bizottság felállítására, formálisan is javaslat született a testület létrehozásáról. A kormányközi szervezetben a világ legnevesebb tudósai vesznek majd részt: a bioszféra eszmei értékét anyagi értékre konvertálják.

A meteorológia történetének legmelegebb évét élhettük át idén. Miközben Európában a hőségtől piheg a polgár, Kínában folyamatos az esőzés és árvíz sújtja a lakosságot.

A novemberi Climategate-botrány csak a jéghegy csúcsa volt. A tudósok munkájának hiányosságaira jogosan rámutató, leleplező írások és az őket támadva valótlanságokat állító, csúsztató cikkek egyaránt sorra jelennek meg a világsajtóban - mindnek a globális felmelegedést bizonygató klimatológusokat lejáratása a célja. Két ilyen nagy visszhangot kiváltó cikket nemrég utólag vontak vissza az azokat publikáló lapok és bocsánatot kértek az érintettektől. Kinek mikor van és nincs igaza? Tekinstük végig a Climategate-botrányhoz hasonló sajtóügyeket.

A brit vizsgálóbizottság arra a konklúzióra jutott, hogy a tudóscsoport valójában nem másított meg tudományos adatokat. Mint ismeretes, 2009 novemberében a világsajtóban kipattant a hír, hogy neves klimatológusok egy hacker által ellopott és megszellőztetett email-kommunikációja arra engedett utalni, a szakemberek igyekeztek eltúlozni az éghajlatváltozás tényét és azt, hogy a természeti folyamat okozója az ember. Zöld csoportok úgy látták, a koppenhágai Klímacsúcs előtt történt hacker-támadással a klímaegyezményt próbálták meghiúsítani az ellenérdekeltek.

Az EP képviselők elfogadták az ipari szennyezőanyag-kibocsátási szabályok szigorításáról szóló jogszabályt. Az irányelv 2016-ig jelentősen csökkentené a nitrogénoxid-, kéndioxid- és porkibocsátást.

A sertés és marhahús ökológiai lábnyoma nem csekély. Az állattenyésztésnek nagyobb a légszennyező hatása, mint a légi szállítmányozásnak. Az állatok a hatalmas ürülékképzés miatt olyanok a Föld klímájának, mint a füstölgő gyárkémények. Nem is igazán tudjuk, hogy a boltban megvásárolt húsok mögött milyen hatalmas ammónia-, széndioxid- és nitrogénoxid-kibocsátás áll.

Hatalmas a kár a Borsod megyei Bánrévén, ahol szombaton, kora délután óriási pusztítást végzett a jégesővel érkező vihar, a lakóházak csaknem kilencven százaléka megrongálódott.

Harminc éve folyt a határvita India és Bangladesh között a Bengáli-öbölben lévő kis sziget miatt. A globális felmelegedés azonban elsimította a problémát, pontosabban eltemette - a szó szoros értelmében. A szigetet elnyelte az emelkedő óceán.

Magbank már létezik az Északi-sark közelében, arra az esetre, ha egyes növényfajok a természetes élőhelyükön kipusztulnának. Újabban a korall-zátonyok mintáinak megőrzésén fáradoznak tudósok: Angliában kezdi meg működését az első korall-bank.

A Föld felmelegedésének következtében idén nyáron is az Északi-sark jégsapkájának drasztikus mértékű olvadására számítanak német kutatók. Különböző jóslatok szerint szeptember elejére a Jeges-tengernek már csak 4,7-5,2 millió négyzetkilométerét borítja majd jég - közölte az Alfred Wagener Sark- és Tengerkutató Intézet (AWI) egyik kutatója Bremerhavenben. Jelenleg az északi-sarki jégréteg tízmillió négyzetkilométeres.

A Greenpeace és más zöld szervezetek régóta hangoztatják: a klímaváltozás nem távoli és bizonytalan veszély, hanem a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá  válásával mindannyiunk életét befolyásoló valóság. Magyarország a medence-hatás miatt a globális átlagnál jóval  kiszolgáltatottabb helyzetben van, a várható felmelegedés a világátlag 2 fok helyett nálunk 4-5 fokot jelenthet.

A Bayer Hungária Kft. hetedik alkalommal hirdette meg Klímavédelmi Fotópályázatát, mellyel idén a biodiverzitás, tehát a biológiai sokszínűség megóvására szeretné felhívni a figyelmet.  A "Mutasd meg a természet arcait" felhívással útjára indított pályázat klímanagykövetei, Kucsera Gábor, Peller Mariann és Dr. Juhász Árpád ennek kapcsán facsemetéket ültettek Budapest több helyszínén, ezzel is arra buzdítva mindenkit, hogy ha akár apró tettekkel, de járuljon hozzá a környezet megóvásához. A pályamunkákra a közönség is szavazhat.

„Az Európai Bizottság jelentése szerint az üvegházhatású gázok nagyobb mértékű csökkentését sokkal olcsóbban meg lehetne valósítani az eredetileg becsültnél, és több munkahelyet, nagyobb gazdasági fellendülést jelentene Európa számára - jelentette ki Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse.

Meterológiai események okozzák a lakásokban keletkező károk 40 százalékát. Nem kell attól tartani, hogy a globális felmelegedés, és az egyre gyakrabban előforduló óriásviharok hatására a lakásbiztosítások is drágulni fognak - állapítható meg a lakásbiztosítási piac vezetője, az AEGON Magyarország szakértőinek jelentéséből. Az elmúlt évek óriásviharai lokálisan valóban jelentős károkat okoznak, de a lakáskárokkal kapcsolatos összes kifizetés nem emelkedett jelentősen, miközben a költségeket mérsékli a biztosítók hatékonyabb működése is. A felmelegedés hatása az egyéni rizikó növekedésén látszik: ez ellen védekezni pedig csak biztosítással lehet.

A klímaváltozástól szenvedő elmaradott országok tiltakoznak, mondván a koppenhágai egyezményben szavatolt alap büdzséje nem tartalmaz új pénzeket, jelentette a Reuters. A források tehát nem bővülnek, mindössze más segélyszervezetektől vonnak el és csoportosítanak át dollármilliárdokat, vélik az érintettek. Folytatódik a bizalmi válság a szegény és gazdag országok között klíma-ügyben.

Megjelent a Piac és Profit Magazin áprilisi száma. A tartalomból: Kkv-k egy zöldebb világban? - a parlamentbe esélyes pártok programjaiból; Segítség és büntetés? - foglalkoztatáspolitikai célú pénzek cégeknek; Forrpont után kihűlt  - a magyar klímatörvény bukdácsolása; Új szelek Európában  - utak Lisszabon után; Válság közben - merre megyünk másfél évvel a válság kirobbanása után? Keresse a Piac és Profit magazint az újságárusoknál!

Nemcsak az emberi test pH-értékére kell vigyázni, a Föld vizei is elsavasodhatnak. Az óceánok szabályozzák a Föld klímáját és szolgálják az emberiség fennmaradásához szükséges oxigén jelentős részét. A légkör szennyezettsége a vizekben is problémát okoz: egyre több CO2 kerül beléjük, ami savasodást eredményez. Ez lebontja a tengeri élőlények páncélzatát, amitől egész fajok halhatnak ki. Csak az elmúlt 5 évben figyelt fel a tudóstársadalom arra, hogy az üvegházgáz-kibocsátástól az óceánok is sérülnek.

A klímaváltozás kifejezés már eleve rosszul hangzik, de egyes tengeri fajoknak még roszabbul fog hangzani - a szó szoros értelmében. A savasodás lehetővé teszi, hogy a hang hatékonyabban terjedjen a víz mélyén: 70 százalékkal nagyobb távot lesz képes megtenni. A bór ionok az alacsony frekvenciájú hangokat nyelik el, ám a savasodással csökken a számuk, így a hangnak könnyebb terjednie.

A nemzetközi befektetői közösségben egyre nagyobb az érdeklődés és a hajlandóság, hogy a szegény országokban fektessen pénzt klímaváltozással kapcsolatos projektekbe. Erre a piaci igényre reagált több mint egy éve a Világbank a "zöldkötvény" kibocsátásával. Nemrég a harmadik kibocsátás történt a fejlesztési hitelekre szakosodott szervezetnél, egymilliárdra növelve e kötvényfajta teljes bevételét. De ez még mindig csepp a tengerben, sokkal több pénz kellene a klímaharcra a harmadik világban. A koppenhágai egyezmény értelmében e célra 30 milliárd folyósítását vállalták a gazdag országok. De késlekednek ígéretük betartásával.

A francia kormánypárt népszerű(tlen)ségét orvosolva az első dolog, amit a kormány kiiktatott politikai csomagjából a választási vereségek utáni napokban, a CO2-adó volt. A hivatalos indok szerint addig nem vezetik be az új adóformát, amíg nincs egyetértés róla uniós szinten, indokolta a változtatást Francois Fillon miniszterelnök. Környezetvédő csoportok populista engedménynek ítélték a döntést: rövid távú érdekeket helyeznek a hosszú távú szempontok elé.

Az EP költségvetési bizottsága szerdán egyhangúlag megszavazta a GMES-ről, az EU saját Föld-megfigyelési programjáról szóló jelentést, melynek segítségével idővel akár mobilon is kaphatunk jelzéseket a forgalmi dugókról. Ahogy Herczog Edit "árnyék-jelentéstevő" beszámolt róla, az EP elkötelezett a program teljes körű megvalósítása mellett, mivel annak három éves költségvetési forrását  is biztosítja.

Ötven éve, hogy feltűnt a tévéképernyőn. Generációk nőttek fel tudományos ismeretterjesztő műsorain, melyeket száz országban forgatott. A koppenhágai konferencia után a klímaváltozás valóságalapjáról beszélgettünk a 74 éves dr. Juhász Árpáddal.

A pénteken tartott második Klímacsúcs üzenete egyértelmű volt: Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia a klímaváltozás kockázatának mérséklésében. AZonban sok még a teendő a megújuló energiahordozók arányának növelésében.

A klímaváltozási perek néhány éve még közröhej tárgyát szolgálták. Ma azonban szaporodnak az olyan bírósági eljárások, melyek az éghajlatváltozást elősegítő nagyvállalati tevékenységet támadják. A felperesek a közvetlen életkörnyezetükben történt természeti változásokat hozzák fel bizonyítékként. Az Egyesült Államokban jelenleg három nagyszabású ügyre összpontosul a figyelem. A kártérítés-igények mértéke több százmillió dollárra rúg.

Kétmilliárd dollárt költöttek el és hét évig készültek rá, a legfőbb komponens mégis hiányzik: a hó. Hetek óta feszültségben tartja a Kanada nyugati partjainál lévő várost az időjárás: a hőmérséklet ugyanis fagypont felett van. Nincs hótakaró a téli olimpiához. Ami még meglepőbb: a város történetében ez az első alkalom, hogy elolvadt a hó a North Shore Mountains csúcsain az évnek ebben a szakaszában. A klímaváltozás rátenyerelt az emberiség legnépszerűbb sporteseményére is.

2009. február 19-én Maszos Klímaparádé tart a Klíma Klub. A helyszín a Nyugati tér lesz a köróránál.  A szórakoztató program a II.  Magyarországi Klímacsúcs előrendezvényeként kerül megrendezésre.

Február 19-én rendezi meg a II. Magyarországi Klímacsúcsot a Klíma Klub Budapesten. Az eseményen a politikai, gazdasági és tudományos szféra legjelentősebb képviselői cserélnek eszmét az éghajlatváltozásról és a fenntartható fejlődésről.

Új „útmutatással" látta el a tőzsdén szereplő cégeket az amerikai tőzsde- és értékpapír-felügyelet: ezentúl tájékoztatniuk kell a befektetőket azokról a veszélyekről, melyeket a globális felmelegedés okoz üzleti tevékenységüknek. A S.E.C. döntése úttörő lépés: a korábbinál erősebb ökológiai realizmust hoz a vállalati mérlegek, a befektetői döntések és a részvénypiaci elemzések világába.

Oszama Bin Laden, az al-Káida terrorista hálózat vezetője az Egyesült Államokat és a fejlett országokat hibáztatta, amiért eddig nem voltak képesek megfékezni a klímaváltozást. Ezt persze jellemzően megfejelte saját felszólításával: arra buzdította a világgazdaság résztvevőit, hogy vessenek véget az amerikai dollártól való függésüknek.

Egy nemrég megjelent egyiptomi kormányzati tanulmány szerint 2025-ig több mint félmillió ember kényszerülhet a Nílus-delta elhagyására a tengerszint emelkedése miatt.

Hétfőn 2000 turista rekedt a heves esőzések miatt az ősi inka civilizáció fellegvárában. Az elmúlt 3-4 napban mindössze 400-at sikerült evakuálni közülük. 1600-an továbbra is a magaslaton rekedtek, elzárva a külvilágtól. A hatóságok helikopterekkel mentik őket. Az ősi romok négy helyen is beomlottak.

Megszokhattuk, hogy a klímaváltozás mértékét és hatását hőmérséklet-emelkedésben adják meg, a tengerszint várható emelkedésében, vagy a fenntartható életmódhoz szükséges befektetések volumenében. De hogy kilométerben is lehet mérni az éghajlatváltozást, az újdonság. Pedig egyszerű a magyarázat: az éghajlati övek elmozdulását írják le e mértékegységgel.

Egy lépéssel közelebb kerültünk a klímatörvény létrejöttéhez: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFTT) elkészítette az Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezetét, melyet 2010. január 21-i ülésén elfogadott. A tervezetet a jövő hét közepén nyújtja be az Országgyűlésnek. A Parlament házszabálytól való eltéréssel dönthet arról, hogy februárban napirendre kerüljön-e. A törvénytervezet értelmében létrehozandó Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap kamatmentes, visszatérítendő hitelt nyújtana a megújuló erőforrások használatát célzó beruházásokra.

Az ezredforduló óta a társadalmi párbeszéd fősodrába és a figyelem homlokterébe került a természeti környezet épségének kérdése. A téma kitört a marginális körökből, többé nem csupán néhány elszánt tudós és környezetvédő mániája. Környezettudatosabb lett a technológiai innováció, a politika, de legfőképp a társadalom. Az elmúlt évtized ökológiai szempontból legfontosabb fejleményeit gyűjtötte egybe a CNN hírtelevízió.