A Global Footprint Network számításokkal határozza meg a biokapacitást, a természet azon hosszútávon is fenntartható eltartóképességének mértékét, amely a bolygó erőforrásainak minden évben megújulásra képes mennyiségét jelenti, és viszonyítja ezt az emberi szükségletek mértékéhez, azon erőforrás mennyiséghez, amelyet az emberi tevékenységekhez felhasználnak, valamint amelyek a kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez szükségesek. Ezen összehasonlítás eredménye azt mutatja, hogy 2010-ben augusztus 21-i dátummal az emberiség igényei az ökológiai szolgáltatások iránt eléri azt a mértéket, amelyet ebben az évben a természet nyújtani képes.
A fentiek elviekben és szemléletesen úgy értelmezhetőek, hogy mostantól, azaz augusztus 21-től, az év végéig, az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásait a természeti tőke feléléséből fedezi (és már nem annak "kamataiból" él, amely állapot hosszú távon is fenntartható lenne).
"Ha valaki a teljes éves jövedelmét elkölti kilenc hónap alatt, annak valószínűleg igen komoly aggodalomra lehet oka" - szemlélteti a helyzet a háztartások jövedelméhez hasonlatos párhuzammal Mathias Wackernagel, a Global Footprint Network igazgatója. "A helyzet nem kevésbé aggasztó, ha mindez az ökológiai költségvetésünkkel történik meg. A jelenleg tapasztalható klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az erdőirtás, a víz- és élelmiszerhiány - ezek mind egyértelmű jelei annak, hogy tovább már nem finanszírozhatjuk fogyasztásainkat - ökológiai értelemben vett - hitelből. A természet ezt csak rövid ideig teszi lehetővé számunkra."
További információk angol nyelven, illetve magyar nyelven.
A szén-dioxid kibocsátás az egyik kulcstényező
A klímaváltozás talán az egyik leginkább markáns jele az ökológiai “túlköltekezésünknek”. Az emberiség karbon lábnyoma (amelyet a Global Footprint Network oly módon számít, hogy összegzi azon föld- és vízterület nagyságát, amely ahhoz szükséges, hogy a kibocsátott összes szén-dioxidot megkösse, ezáltal a légköri felhalmozódását megelőzze) képezi az emberiség ökológiai lábnyomának legnagyobb részét, és emellett a leggyorsabb ütemben növekedő lábnyom-komponens. Globális karbon lábnyomunk több mint duplájára emelkedett 1970 óta. Ez idő alatt a karbon lábnyom háromszor nagyobb sebességgel növekedett, mint a következő leggyorsabban növekvő lábnyom-komponens, a beépített területek nagysága. Jelenleg a szén-dioxid kibocsátás több mint felét teszi ki a teljes ökológiai lábnyomnak, azaz sokkal több szén-dioxidot bocsátunk ki, mint amennyit a bolygó ökoszisztémája megkötni képes, emiatt felhalmozódik a légkörben és hozzájárul a klímaváltozáshoz.
Hogyan számítják ki az Ökológiai Túllövés Napjának időpontját?
A Global Footprint Network minden évben meghatározza a globális biokapacitás mértékét – vagy másként fogalmazva: azon természeti erőforrások mennyiségét, amelyet a természet minden évben képes előállítani, „újratermelni” – és viszonyítja ezt az Ökológiai Lábnyomhoz, amely az emberiség ezen erőforrásokkal szemben támasztott igényének mértéke. Az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) a nagy-britanniai székhelyű New Economics Foundation által kidolgozott koncepció, amelyet a 2007-es év statisztikai adataiból számítanak ki (mert ez az a legutóbbi év, amelyre globális szintű, összegyűjtött és feldolgozott statisztika adatok állnak rendelkezésre), és az aktuális évre vonatkozó becslés a korábbi évek népességre, erőforrás-igényekre és GDP-re vonatkozó, ismert növekedési adataiból, illetve a GDP és az erőforrás-használat összefüggéseiből extrapolálhatóak. A tavalyi évben az Ökológiai Túllövés Napja (2009.) szeptember 25-re esett. Idén a túllövés napját egy hónappal korábbira becsülhetjük. Ez nem az emberi igények hirtelen történő megnövekedésének köszönhető, hanem sokkal inkább a számítási módszertan fejlődésének, amely lehetővé teszi a túllövés mértékének meghatározását. (Például a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy világszinten kisebb a biokapacitás értéke, főként a legelőterületek tekintetében, mint ahogy azt korábban becsülni lehetett.) "Az ökológiai túllövés időpontjára vonatkozó becslésünk konzervatívnak tekinthető – mondja Wackernagel. "Tudjuk, hogy távol vagyunk az egyetlen bolygónk nyújtotta lehetőségektől. A jó hír viszont az, hogy a legtöbb technológia és megoldás, amellyel a problémák orvosolhatóak lennének, már léteznek, illetve elérhetőek bárki számára. Ezek olyan dolgok mint például: az okos várostervezés, energiahatékony házak, ökológiai szempontú adóreform, a fosszilis energiahordozók nyílt vagy rejtett támogatásainak eltörlése, racionális népességpolitika, kerékpárhasználat, kevesebb húsfogyasztással járó étrend, vagy a termékek és szolgáltatások teljes életciklusát figyelembe vevő árszabások megjelenése."
Személyes ökológiai lábnyomának kiszámítása:
www.footprintnetwork.org/calculator
