Klímaváltozás cikkek
Egyszerűsödik az emisszió-kereskedelem
A kormány két – egy éghajlatváltozással és egy, az üvegházhatású gázok kereskedelmével kapcsolatos – törvény jogharmonizációs célú módosítását fogadta el. A szabályozás alapfogalmak meghatározását, már hatályon kívül helyezett határozatokra való hivatkozásokat igazít ki és gyakorlati kérdéseket rendez, a tárgyban született új uniós rendeletekhez alkalmazkodva.
Bíróságon támadják Obama klímavédelmi rendeleteit
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság tárgyalásra elfogadta azt a keresetet, mely az üvegházgázok kibocsátását megfékező új jogszabályokat támadja meg. Hat éve nem tárgyaltak ilyen nagy zöld ügyet az USA-ban.
Csökkenthető az emisszió
A jelenlegi feltételekkel több mint másfélszeresére nőhet 2030-ra a globális energiaigény. Az energiaigénnyel együtt az üvegházgáz kibocsátás is jelentősen emelkedik, egy kutatásból azonban kiderül, hogy a CO2 kibocsátás mértéke nem csak szinten tartható, de csökkenthető is.
Megvan az első hivatalos klímamenekült
A Kiribati nevű csendes-óceáni szigetről akar átköltözni Új-Zélandra egy férfi, aki a világon elsőként adta be letelepedési kérelmét azzal a címszóval, hogy klímamenekült. Először elutasították, de a legfelsőbb bíróság végül helyt adott igényének.
Sokba kerülhet nekünk a rezsicsökkentés
A tűzifa és a szén árának csökkentése következtében többen és többet fűtenének ezekkel az anyagokkal, így jelentősen növekedne a légszennyezés. Ennek hatására a rezsicsökkentés jóval nagyobb terhet róna a társadalomra, mint amennyit az érintett lakosok megtakarítanának az árcsökkenéssel. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány nem szabályozza a tüzelőanyagok minőségét.
A víz lehet a kiút a szegénységből
Nem minden nap történik meg egy nemzet életében, különösen egy afrikai ország történetében, hogy a tudósok közlik a néppel: hatalmas földalatti víztartalékokat találtak. De az ENSZ képviselői és kenyai tisztségviselők pontosan erről tettek szenzációs bejelentést. 250 milliárd köbméternyi vízről van szó.
Nem szabad, hogy tovább nőjön a kibocsátás!
Akár 2,5 Celsius-fokkal nőhet a hőmérséklet 2050-ig az emberi tevékenység, a magas szén-dioxid-kibocsátás miatt. Nobel-békedíjjal elismert kutatók kedden, Balatonfüreden egy előadáson hangsúlyozták: el kell érni, hogy 2020 után ne növekedjen a kibocsátás.
Teljesen megváltoztatja a világunkat a klímaváltozás
Hivatalosan is közzétették az ENSZ legfrissebb klímajelentését: eszerint habár a felmelegedés megtorpanni látszik az elmúlt években, a klímaváltozás mégis alapjaiban változtatja meg az általunk ismert világot.
Újabb veszélyes kártevő jelent meg Magyarországon és még több jön
A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozóját fedezték fel Lenti határában. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumában kimutatott fertőzés csökkenti a szőlőtőkék terméshozamát, néhány év alatt pedig kipusztulást okoz.
Itt a mediterrán klíma és további hőség jön
Az idei volt az elmúlt száz év tizedik legforróbb nyara és csapadék is jóval kevesebb esett a kelleténél. Lassan valósággá válik a klímakutatók jóslata: mediterrán lesz Magyarország klímája. Egyenlőtlenebbé válik a csapadékeloszlás, több és forróbb hőhullám lesz nyáron.
Fokozódó éghajlatváltozás – csökkenő biológiai sokféleség
A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás egymásra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége. Az idei száraz nyár és az unió Kormányközi Éghajlat-változási Testületének (IPCC) a friss jelentése is utal arra, hogy az éghajlatváltozás komolyan érinti a fajok és az élővilág sokszínűségének csökkenését, ugyanakkor a zöld felületek megóvása segíti kivédeni az éghajlatváltozás negatív hatásait. A szervezet egyúttal felhívja a figyelmet az egyén felelősségére is.
Fuldokolhatunk a metánban
Egy új hatástanulmány szerint 60 000 milliárd dollárba kerülhet a világgazdaságnak a metánemisszióból eredő károk. Ez alatt elsősorban nem ipari kibocsátás értendő, hanem a Szibéria és Alaszka fagyott talajában lapuló irdatlan mennyiségű metán, mely a globális felmelegedés miatt a felolvadt talajból a légkörbe jut.
Most már biztos a felelősségünk
Csaknem teljes, legalább 95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a hőmérséklet emelkedését az elmúlt évtizedekben főképp emberi tevékenység okozza - áll az IPCC klímajelentésének tervezetében.
Háborúkat okoz a klímaváltozás. Vagy csak a meleg?
Szaporodó emberi és társadalmi konfliktusokat vetít előre a klímaváltozás következményeként egy most megjelent és máris nagy vitát kiváltó tanulmány. Eszerint az emelkedő hőmérséklet fokozza a fegyveres összecsapások és az erőszakos bűncselekmények gyakoriságát. Ellenzői szerint a készítők összekeverték az időjárást az éghajlat-változással.
Időzített bomba ketyeg az Északi-sarkon
A sarkvidék olvadása első pillantásra varázslatos lehetőségekkel kecsegteti a hajózási társaságokat és a nyersanyag kitermelőket. Most azonban kutatók kiszámították, milyen költségeket okoz majd a világnak az enyhébb északi klíma és az eredmény emberi ésszel felfoghatatlanul nagy összeg, amely meghaladja a globális GDP-t.
Firenzei klímára készülhetünk
Megfelelő árnyékolással légkondicionáló nélkül akár 6 fokkal csökkenthető a hőmérséklet. Minden jó megoldásra szükségünk lehet a hőség elleni védekezésben, mert Magyarország éghajlata a jövő évtizedeiben nagyon hasonlíthat a jelenlegi Firenze körüli klímára.
Közepes osztályzatot kaptak a turisták kedvelt tengerei
Az Ocean Health Index rengeteg szempontból összegzi a tengerek ”egészségét”, így többek között az élelmiszer mennyiséget, a turisztikai haszonértéket, az üvegházgáz-megkötő képességet, a biodiverzitást és a víz tisztaságát is számításba veszi.
Tengerszint-emelkedés: 1 Celsius = 2,3 méter
Hamarabb elöntheti a part-menti lakosságot a tenger, mint gondoltuk. Ez derül ki az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS) legújabb kutatásából. Nem a légkör melegedése lesz az elsődleges oka.
A tíz legkeményebb levegőszennyező
2011-ben rekordot döntött a fosszilis tüzelőanyagokból származó, üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátás a világon. Az emelkedésről elsősorban a fejlődő országok tehetnek. Míg hatalmas népességük egyre inkább hozzájut az ipari társadalom biztosította kényelemhez és jóléthez, károsanyag-kibocsátásuk folyamatosan emelkedik.
Karbonkvótát akarnak a tengert vassal trágyázók
Légkörünk üvegházgáz-tartalmát csökkentenék tudósok azzal, hogy vasat juttatnának a tengerekbe, hogy növeljék az algák karbonmegkötő kapacitását. A módszert azonban viták övezik a tudomány berkeiben. A nemzetközi jogszabályok a káros mellékhatások miatt tiltják a vasszórást.
Fogyni a klímaváltozással? A bölényeknek megy
Az éghajlatváltozás miatt veszíthetnek átlagsúlyukból az amerikai bölények egy új tanulmány szerint. A forró, száraz éghajlatú térségben élő példányok jócskán kevesebbet nyomnak, mint azok, amelyek hűvösebb és csapadékosabb vidéken róják a prérit.
Energiahatékonyság nélkül vége a mostani éghajlatnak
A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a mai klíma megvédéséhez szükséges kibocsátáscsökkentés felét a hatékonyabb energiafelhasználásnak kell adnia.
Felmelegedés: itt a megcáfolhatatlan bizonyíték!
Klímaszkeptikus természetfotósból lett elkötelezett klíma-aktivistává James Balog, aki 2007 óta Grönlandon, Izlandon, Alaszkában és Montanában időzített pillanatképekkel dokumentálta a világ gleccsereinek egyre vészesebb mértékű olvadásának fázisait. A National Geographic sztárfényképészéről szóló Chasing Ice című dokumentumfilmet a 12. Transylvania Filmfesztiválon láttuk, az EcoTIFF programban.
Emissziócsökkentés: nem jön össze
A hangzatos tervek ellenére sem sikerült csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást 2012-ben, az emisszió kétharmadát adó energetikai szektor minden eddiginél több üvegházgázt bocsátott ki a légkörbe. Pedig a klímaváltozás hatásait egyre inkább a bőrünkön érezzük, alig néhány napos esőzés okozta a Dunán levonuló történelmi méretű árvizet.
Ez az árvíz más, mint a többi
Ez az árvíz más, mint a többi, nem a hóolvadás, hanem az alig egy hónap alatt lehulló rengeteg csapadék okozta. Habár ekkora vízállás eddig viszonylag ritkán fordult elő, a klímaváltozás következtében a jövőben fel kell készülnünk, hogy gyakrabban fenyegethetnek minket a kiáradt folyók. A szakemberek évek óta hangoztatják, hogy vissza kell adni a folyóknak a természetes árterek legalább egy részét. Ez a megoldás több tízezer hektárt érintene, de más lehetőség nemigen maradt.
Százmilliókat hagynak a kasszában a gazdák
Még mindig igényelhetik a gazdálkodók a díjtámogatott biztosítást, de már csak a jövő hét elejéig. A tapasztalatok szerint a magyar gazdálkodók jelentős része nem él ezzel a lehetőséggel, pedig az időjárás évente százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést okoz az ágazatnak. A magyar termőterületeknek mégis csak alig felére kötnek biztosítást.
Rosszul hat a borászatra a globális felmelegedés
A globális felmelegedés komoly hatással van a bortermelésre, ahol mindennél fontosabb a napsütés és a szőlők növekedéséhez megfelelő hőmérséklet. Termelők a szőlők cukortartalmának növekedéséről és a savtartalom csökkenéséről számoltak be.
Nem ez az első globális felmelegedés
Globális mumussá változott a globális felmelegedés. Ha egy tornádó lecsap egy amerikai városra, vagy jég veri el az alföldi szőlőket, máris a klímaváltozást okoljuk az időjárási anomáliák miatt. Pedig a történelmünk során volt melegebb időszak is az elmúlt harminc évnél. Azonban ha az egyes viharokat vagy aszályokat nem közvetlenül a klímaváltozás okozza is, a gyakoriságukat drámaian megnöveli.
Utánunk a vízözön
Napokon belül kritikus értéket ér el az északi félteke jó része felett a légkör szén-dioxid tartalma amerikai kutatók előrejelzése szerint. Utoljára több mint kétmillió éve volt ilyen magas a légköri szén-dioxid szintje, a klímaváltozás következményei katasztrofálisak lesznek.
Feltörnek a tenger alá temetett üvegházgázok
A „carbon capture & storage” (CCS) néven ismert technológia használói eddig a szárazföldi lehetőségekre koncentráltak. A gyárkéményekből kiáradó füstöt föld alatti üregekbe pumpálták, rengeteg energiaráfordítással. Újabban a tenger alatti üregeket is kezdik felhasználni e célra. A jelek szerint veszélyes következményekkel.
Széndioxid: nem pusztítja, hanem trágyázza az esőerdőt
A korábbi félelmeket megcáfolva tudósok úgy látják, a Föld tüdejének számító amazonasi esőerdő sokkal ellenállóbb a klímaváltozással szemben, mint gondolták. A széndioxid ugyanis afféle ”trágyaként” is szolgál, amit a levegőn keresztül vesznek fel a fák.
Jelentősen befolyásolja az emberi tevékenység a bioszférát
Kutatóknak sikerült százalékos arányban meghatározniuk, hogy az emberi tevékenység milyen arányban felel a globális vegetációban bekövetkezett változásokért.
A klímaváltozás veszélybe sodorja az élelmiszeripart
El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kutatókat, és a válasz viszonylag egyszerű: ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor nem.
Még nem jégkorszak, „csak” klímaváltozás
A valóban szokatlanul hideg és csapadékos tavasz, a hosszabban kitartó tél nem a következő jégkorszak előhírnöke, bár jelenleg a Nap viszonylag gyengébb aktivitása figyelhető meg, ami elméletileg a Föld klímájának lehűléséhez is vezethetne. A klímaváltozás miatt tapasztalható hideg tavasz azonban már most komoly károkat okozott a mezőgazdaságban és a turizmusban, a továbbiakban pedig árvíz és belvíz egyaránt sújt majd minket. Kutatók figyelmeztetnek: fel kell készülnünk arra, hogy az ilyen szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek a világon és a Kárpát-medencében.
Kitiltják a Shellt Alaszkából
A tengeri olajfúrások engedélyezéséért felelős amerikai belügyminiszter, Ken Salazar kijelentette, a Shell addig nem kap engedélyt alaszkai fúrásai folytatására, amíg be nem bizonyítja, hogy képes kezelni a sarkköri viszonyokat. Az amerikai Geológiai Kutatóintézet számításai szerint a világ fel nem tárt földgáz-készleteinek 30 százaléka, a kőolaj-mennyiség 15 százaléka az Északi-sarkon rejlik.
Képtelenek vagyunk megállítani a tengerszint-emelkedést
Ha a világ országai radikális kibocsátás-csökkentési célokat tűznének ki, akkor sem állna meg a tengerszint emelkedése, állítják egybehangzóan a klímatudósok. A változás a Föld lakosságának 10 százalékát érinti.
2 helyett 4 fok lehet a felmelegedés
A fejlődő országok évek óta a fejlettekre mutogatnak, mondván azok eleget szennyeztek már, hadd jöjjenek most ők. A legújabb adatok szerint azonban radikálisabb kibocsátás-csökkentésre van szükség, mint amiről a kiotói egyezmény szólt.
A katasztrófák miatt figyel a nép a klímaváltozásra
2010-ben már közel sem érdekelte annyira a klímaváltozás kérdése az amerikai közvéleményt, mint 2008-ban, Obama megválasztásakor. A 2012-es esztendő hurrikánjai és aszályai miatt azonban újra hinni kezdtek abban, a klímaváltozás igenis valóság, derül ki egy új közvélemény kutatásból.
Kedvezhet a maláriának a klímaváltozás
A maláriát és gombás megbetegedéseket okozó mikroorganizmusok meglepően jobban alkalmazkodnak a hőmérséklet-változásokhoz, mint az állatok, amelyek sejtjei táplálják őket, derült ki egy új tudományos kutatásból.
Hol a legolcsóbb szennyezni a légkört? Itt megtudhatja!
Olcsón méri Magyarország a légszennyezést? Az energiafogyasztás megsarcolásában a középmezőny végébe tartozik hazánk, derül ki az OECD adataiból. Míg nálunk 47 dollárnyi pluszkiadást jelent a gazdasági szereplőknek az ÜHG-emisszió, Svájcban világrekord összegbe: 141 dollárba.
Nyári tűzvészek és a pofátlan kártevők - ez vár ránk
Az erős szélfúvással kísért hőség katasztrofális hatású volt 2012 nyarán: futótüzeket gerjesztett. Tudósok szerint fel kell készülni rá, hogy ez lesz a nyári rutin. Sajnos a kártevőknek is kedvez a melegedő éghajlat.
A tengerek mélyét is súlyosan érinti a klímaváltozás
Négyezer méteres mélységben is befolyásolja az életet a klímaváltozás: a mélytengerek oxigénhiányát eredményezi az északi sarkvidéki jég nyári, nagy tömegben való olvadása. z oxigénhiányért azok az algák felelősek, amelyek a jég alsó oldalán élnek. Olvadáskor ezek az algák rövid idő alatt lesüllyednek a több ezer méteres mélységbe - közölték a bremerhaveni Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatói a Science című amerikai szaklapban.
Fertőzéseket okoznak a melegedő európai tengerek
Az emberi eredetű klímaváltozás következtében melegedő vízhőmérséklet az oka, hogy a Balti-tengeren olyan baktériumok terjedtek el 2012-ben, melyek bélgyulladást okoznak az emberi szervezetben. Alaposan meg kell ezentúl gondolnunk, melyik tengerhez menjünk nyaralni?
Mi ragyog Észak-Dakotában és a Niger-deltában?
Elképesztő mennyiségű gázt, Magyarország éves fogyasztásának tízszeresét égetik el a kőolaj-kitermelők világszerte. A fáklyázás óriási környezeti károkat okoz, de még mindig jobb, mint ha a gázt egyszerűen a légkörbe engednék. A technológia ugyan rendelkezésre áll a probléma megoldásához, az akarat és a jogszabályok betartatása azonban sok esetben hiányzik.
Davos: a klímaváltozástól féltik a profitjukat
Sandy hurrikán utáni illúzióvesztés Davosban: a Világgazdasági Fórum előkelőségei számba vették világunk jövőjének rizikófaktorait. Első ízben került az összesítésben prominens helyre a szélsőséges időjárás. De félnek az antibiotikum-rezisztens baktériumoktól is.
10 trend, ami meghatározhatja a jövő üzletét
Jelenleg 10 olyan globális megatrend figyelhető meg, amely szakemberek szerint jelentős hatással van a vállalatok mindennapjaira és növekedési lehetőségeire – a KPMG 2012-ben nyilvánosságra hozott kutatási eredményei szerint.
Felmelegedés: 54 fokra készülnek Ausztráliában
Rendkívüli hőség sújtja Ausztráliát, ahol a meleg mellett még az óriási bozóttüzekkel is meg kell küzdenie a lakosoknak. A meteorológusoknak át is kell alakítaniuk a táblázataik színskáláját, hogy a hőséget egyáltalán jelölni tudják.
Klímaváltozás: durvább lesz, mint gondoltuk
Több, egymástól független kutatás is rácáfol a korábbi jelentésekre, így a klímaváltozás erre az évszázadra – és a következő évtizedekre várható hatásai várhatóan drasztikusabbak lesznek, mint vártuk.