Klímaváltozás cikkek
Nagy mennyiségű metánt bocsát ki a Jeges-tenger
A korábban feltételezettnél lényegesen több metán szabadul fel a Jeges-tenger felolvadó tengerfenekéről a legújabb kutatások szerint - a jelenség hátterében az emelkedő hőmérsékletek és a viharok állhatnak.
A klímaváltozás felelősei elférnének egy csuklós buszban
Egy friss kutatás megdöbbentő eredményeket hozott: az 1845 és 2010 közötti összes globális üvegházhatású gázkibocsátás kétharmadáért csupán 81 cég és 9 ország felelős. A Gazprom az ötödik a befektetői vagy állami kézben lévő első húsz vállalat közül, a Shell pedig hatodik a Climatic Change (Klímaváltozás) című tudományos lapban megjelent kutatás szerint.
Kezdeni kell valamit az ingadozó terméssel
Csaknem ötven százalékkal több kukorica termett Magyarországon idén, mint az elmúlt esztendőben. A mezőgazdasági húzóágazatnak tekintett kukoricából idén 5,8 tonnát takarítottak be hektáronként átlagosan a gazdák, az évről évre ingadozó termés azonban komoly kérdéseket vet fel – hangzott el a Syngenta Quilt Xcel szakmai rendezvényen, amelyet Siófokon rendeztek magyar és szerb gazdálkodók részvételével.
Kivonultak a civilek a klímakonferenciáról
Civil szervezetek és társadalmi mozgalmak képviselői vonultak ki tüntetőleg a varsói klímakonferenciáról, a klímacsúcson ugyanis semmilyen előrelépés nem történt annak érdekében, hogy az emberiség mielőbb megállítsa a globális klímaváltozást és a jövőben hatékonyan tudja kezelni annak katasztrofális következményeit.
A szén-dioxid múltja, jelene és jövője
Annak ellenére, hogy a tengerek élővilága alapvető szerepet képvisel a légkör egyensúlyának fenntartásában, a legtöbb esetben még csak meg sem említjük őket a tankönyveinkben. Pedig az ember környezetromboló tevékenysége éppen az óceánokban a leginkább tettenérhető.
Víz és termőföld: a Kárpát-medence sorskérdései
Úgy tűnik, hogy van elég ivóvizünk, hiszen mindenki azt hiszi, hogy víznagyhatalom vagyunk, azonban a valóságban előbb-utóbb szembe kell néznünk azzal, hogy bizonyos területeken már most vízhiánnyal kell szembenéznünk – mondta Hetesi Zsolt fizikus a Piac&Profit által szervezett IV. Fenntarthatósági Csúcson.
Hizó Ferenc: új stratégia, új irány
Az erőforrások túlhasználata egyre drámaibb, az emberiség úgy működik, mintha a Föld jóval nagyobb lenne – kezdte előadását Hizó Ferenc Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért és Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár a 4. alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Csúcson. Nyilvánvaló, hogy az emberiség növekvő energiaigényét a fosszilis energiahordozók helyett más módon kell kielégíteni.
2047-re alakul át radikálisan az éghajlat
A globális felmelegedés olyan drámai lesz, hogy a leghidegebb évek is melegebbek lesznek, mint a múlt legmelegebb esztendői. Ha üvegházgázok koncentrációja tovább nő a légkörben, 2047-re melegebb lesz az átlaghőmérséklet mint az 1860 és 2005 között uralkodó átlag. Ha a klímapolitika működik, legfeljebb 2069-ig lehet késleltetni a drasztikus az éghajlatváltozást.
A válság, amin nem segíthet mentőcsomag
A klímaváltozás nem jön, nem közeledik, hanem már itt van. A megváltozott környezeti körülményekhez való adaptáció azonban költséges. Nem mindegy mennyit fordítunk a zöld gazdaságra és hogy mennyi üvegházgázt bocsátunk ki, ezek függvényében dől el, milyen lesz az évszázad klímája. Az előrejelzések emelkedő ÜHG-emissziót vesznek alapul, de a jövő még mindig formálható.
Két fok - láz, öt fok - halál
„A globális középhőmérsékletet az ember testhőmérsékletéhez hasonlítva azt mondhatjuk, hogy két fok felmelegedés lázat, öt pedig már halált jelenthet." - Így fogalmazta meg a klímaváltozás veszélyeit Hans Joachim Schnellnhuber, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) igazgatója.
Több mint félmillió embert ölt meg az időjárás
A klímaváltozásért nagyrészt ugyan a fejlett országok okozzák, de a fejlődő világ viseli az ebből eredő károk nagy részét. Ugyanakkor nálunk is komoly ára van az éghajlati szélsőségek szaporodásának.
Egyszerűsödik az emisszió-kereskedelem
A kormány két – egy éghajlatváltozással és egy, az üvegházhatású gázok kereskedelmével kapcsolatos – törvény jogharmonizációs célú módosítását fogadta el. A szabályozás alapfogalmak meghatározását, már hatályon kívül helyezett határozatokra való hivatkozásokat igazít ki és gyakorlati kérdéseket rendez, a tárgyban született új uniós rendeletekhez alkalmazkodva.
Bíróságon támadják Obama klímavédelmi rendeleteit
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság tárgyalásra elfogadta azt a keresetet, mely az üvegházgázok kibocsátását megfékező új jogszabályokat támadja meg. Hat éve nem tárgyaltak ilyen nagy zöld ügyet az USA-ban.
Csökkenthető az emisszió
A jelenlegi feltételekkel több mint másfélszeresére nőhet 2030-ra a globális energiaigény. Az energiaigénnyel együtt az üvegházgáz kibocsátás is jelentősen emelkedik, egy kutatásból azonban kiderül, hogy a CO2 kibocsátás mértéke nem csak szinten tartható, de csökkenthető is.
Megvan az első hivatalos klímamenekült
A Kiribati nevű csendes-óceáni szigetről akar átköltözni Új-Zélandra egy férfi, aki a világon elsőként adta be letelepedési kérelmét azzal a címszóval, hogy klímamenekült. Először elutasították, de a legfelsőbb bíróság végül helyt adott igényének.
Sokba kerülhet nekünk a rezsicsökkentés
A tűzifa és a szén árának csökkentése következtében többen és többet fűtenének ezekkel az anyagokkal, így jelentősen növekedne a légszennyezés. Ennek hatására a rezsicsökkentés jóval nagyobb terhet róna a társadalomra, mint amennyit az érintett lakosok megtakarítanának az árcsökkenéssel. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány nem szabályozza a tüzelőanyagok minőségét.
A víz lehet a kiút a szegénységből
Nem minden nap történik meg egy nemzet életében, különösen egy afrikai ország történetében, hogy a tudósok közlik a néppel: hatalmas földalatti víztartalékokat találtak. De az ENSZ képviselői és kenyai tisztségviselők pontosan erről tettek szenzációs bejelentést. 250 milliárd köbméternyi vízről van szó.
Nem szabad, hogy tovább nőjön a kibocsátás!
Akár 2,5 Celsius-fokkal nőhet a hőmérséklet 2050-ig az emberi tevékenység, a magas szén-dioxid-kibocsátás miatt. Nobel-békedíjjal elismert kutatók kedden, Balatonfüreden egy előadáson hangsúlyozták: el kell érni, hogy 2020 után ne növekedjen a kibocsátás.
Teljesen megváltoztatja a világunkat a klímaváltozás
Hivatalosan is közzétették az ENSZ legfrissebb klímajelentését: eszerint habár a felmelegedés megtorpanni látszik az elmúlt években, a klímaváltozás mégis alapjaiban változtatja meg az általunk ismert világot.
Újabb veszélyes kártevő jelent meg Magyarországon és még több jön
A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozóját fedezték fel Lenti határában. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumában kimutatott fertőzés csökkenti a szőlőtőkék terméshozamát, néhány év alatt pedig kipusztulást okoz.
Itt a mediterrán klíma és további hőség jön
Az idei volt az elmúlt száz év tizedik legforróbb nyara és csapadék is jóval kevesebb esett a kelleténél. Lassan valósággá válik a klímakutatók jóslata: mediterrán lesz Magyarország klímája. Egyenlőtlenebbé válik a csapadékeloszlás, több és forróbb hőhullám lesz nyáron.
Fokozódó éghajlatváltozás – csökkenő biológiai sokféleség
A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás egymásra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége. Az idei száraz nyár és az unió Kormányközi Éghajlat-változási Testületének (IPCC) a friss jelentése is utal arra, hogy az éghajlatváltozás komolyan érinti a fajok és az élővilág sokszínűségének csökkenését, ugyanakkor a zöld felületek megóvása segíti kivédeni az éghajlatváltozás negatív hatásait. A szervezet egyúttal felhívja a figyelmet az egyén felelősségére is.
Fuldokolhatunk a metánban
Egy új hatástanulmány szerint 60 000 milliárd dollárba kerülhet a világgazdaságnak a metánemisszióból eredő károk. Ez alatt elsősorban nem ipari kibocsátás értendő, hanem a Szibéria és Alaszka fagyott talajában lapuló irdatlan mennyiségű metán, mely a globális felmelegedés miatt a felolvadt talajból a légkörbe jut.
Most már biztos a felelősségünk
Csaknem teljes, legalább 95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a hőmérséklet emelkedését az elmúlt évtizedekben főképp emberi tevékenység okozza - áll az IPCC klímajelentésének tervezetében.
Háborúkat okoz a klímaváltozás. Vagy csak a meleg?
Szaporodó emberi és társadalmi konfliktusokat vetít előre a klímaváltozás következményeként egy most megjelent és máris nagy vitát kiváltó tanulmány. Eszerint az emelkedő hőmérséklet fokozza a fegyveres összecsapások és az erőszakos bűncselekmények gyakoriságát. Ellenzői szerint a készítők összekeverték az időjárást az éghajlat-változással.
Időzített bomba ketyeg az Északi-sarkon
A sarkvidék olvadása első pillantásra varázslatos lehetőségekkel kecsegteti a hajózási társaságokat és a nyersanyag kitermelőket. Most azonban kutatók kiszámították, milyen költségeket okoz majd a világnak az enyhébb északi klíma és az eredmény emberi ésszel felfoghatatlanul nagy összeg, amely meghaladja a globális GDP-t.
Firenzei klímára készülhetünk
Megfelelő árnyékolással légkondicionáló nélkül akár 6 fokkal csökkenthető a hőmérséklet. Minden jó megoldásra szükségünk lehet a hőség elleni védekezésben, mert Magyarország éghajlata a jövő évtizedeiben nagyon hasonlíthat a jelenlegi Firenze körüli klímára.
Közepes osztályzatot kaptak a turisták kedvelt tengerei
Az Ocean Health Index rengeteg szempontból összegzi a tengerek ”egészségét”, így többek között az élelmiszer mennyiséget, a turisztikai haszonértéket, az üvegházgáz-megkötő képességet, a biodiverzitást és a víz tisztaságát is számításba veszi.
Tengerszint-emelkedés: 1 Celsius = 2,3 méter
Hamarabb elöntheti a part-menti lakosságot a tenger, mint gondoltuk. Ez derül ki az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS) legújabb kutatásából. Nem a légkör melegedése lesz az elsődleges oka.
A tíz legkeményebb levegőszennyező
2011-ben rekordot döntött a fosszilis tüzelőanyagokból származó, üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátás a világon. Az emelkedésről elsősorban a fejlődő országok tehetnek. Míg hatalmas népességük egyre inkább hozzájut az ipari társadalom biztosította kényelemhez és jóléthez, károsanyag-kibocsátásuk folyamatosan emelkedik.
Karbonkvótát akarnak a tengert vassal trágyázók
Légkörünk üvegházgáz-tartalmát csökkentenék tudósok azzal, hogy vasat juttatnának a tengerekbe, hogy növeljék az algák karbonmegkötő kapacitását. A módszert azonban viták övezik a tudomány berkeiben. A nemzetközi jogszabályok a káros mellékhatások miatt tiltják a vasszórást.
Fogyni a klímaváltozással? A bölényeknek megy
Az éghajlatváltozás miatt veszíthetnek átlagsúlyukból az amerikai bölények egy új tanulmány szerint. A forró, száraz éghajlatú térségben élő példányok jócskán kevesebbet nyomnak, mint azok, amelyek hűvösebb és csapadékosabb vidéken róják a prérit.
Energiahatékonyság nélkül vége a mostani éghajlatnak
A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a mai klíma megvédéséhez szükséges kibocsátáscsökkentés felét a hatékonyabb energiafelhasználásnak kell adnia.
Felmelegedés: itt a megcáfolhatatlan bizonyíték!
Klímaszkeptikus természetfotósból lett elkötelezett klíma-aktivistává James Balog, aki 2007 óta Grönlandon, Izlandon, Alaszkában és Montanában időzített pillanatképekkel dokumentálta a világ gleccsereinek egyre vészesebb mértékű olvadásának fázisait. A National Geographic sztárfényképészéről szóló Chasing Ice című dokumentumfilmet a 12. Transylvania Filmfesztiválon láttuk, az EcoTIFF programban.
Emissziócsökkentés: nem jön össze
A hangzatos tervek ellenére sem sikerült csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást 2012-ben, az emisszió kétharmadát adó energetikai szektor minden eddiginél több üvegházgázt bocsátott ki a légkörbe. Pedig a klímaváltozás hatásait egyre inkább a bőrünkön érezzük, alig néhány napos esőzés okozta a Dunán levonuló történelmi méretű árvizet.
Ez az árvíz más, mint a többi
Ez az árvíz más, mint a többi, nem a hóolvadás, hanem az alig egy hónap alatt lehulló rengeteg csapadék okozta. Habár ekkora vízállás eddig viszonylag ritkán fordult elő, a klímaváltozás következtében a jövőben fel kell készülnünk, hogy gyakrabban fenyegethetnek minket a kiáradt folyók. A szakemberek évek óta hangoztatják, hogy vissza kell adni a folyóknak a természetes árterek legalább egy részét. Ez a megoldás több tízezer hektárt érintene, de más lehetőség nemigen maradt.
Százmilliókat hagynak a kasszában a gazdák
Még mindig igényelhetik a gazdálkodók a díjtámogatott biztosítást, de már csak a jövő hét elejéig. A tapasztalatok szerint a magyar gazdálkodók jelentős része nem él ezzel a lehetőséggel, pedig az időjárás évente százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést okoz az ágazatnak. A magyar termőterületeknek mégis csak alig felére kötnek biztosítást.
Rosszul hat a borászatra a globális felmelegedés
A globális felmelegedés komoly hatással van a bortermelésre, ahol mindennél fontosabb a napsütés és a szőlők növekedéséhez megfelelő hőmérséklet. Termelők a szőlők cukortartalmának növekedéséről és a savtartalom csökkenéséről számoltak be.
Nem ez az első globális felmelegedés
Globális mumussá változott a globális felmelegedés. Ha egy tornádó lecsap egy amerikai városra, vagy jég veri el az alföldi szőlőket, máris a klímaváltozást okoljuk az időjárási anomáliák miatt. Pedig a történelmünk során volt melegebb időszak is az elmúlt harminc évnél. Azonban ha az egyes viharokat vagy aszályokat nem közvetlenül a klímaváltozás okozza is, a gyakoriságukat drámaian megnöveli.
Utánunk a vízözön
Napokon belül kritikus értéket ér el az északi félteke jó része felett a légkör szén-dioxid tartalma amerikai kutatók előrejelzése szerint. Utoljára több mint kétmillió éve volt ilyen magas a légköri szén-dioxid szintje, a klímaváltozás következményei katasztrofálisak lesznek.
Feltörnek a tenger alá temetett üvegházgázok
A „carbon capture & storage” (CCS) néven ismert technológia használói eddig a szárazföldi lehetőségekre koncentráltak. A gyárkéményekből kiáradó füstöt föld alatti üregekbe pumpálták, rengeteg energiaráfordítással. Újabban a tenger alatti üregeket is kezdik felhasználni e célra. A jelek szerint veszélyes következményekkel.
Széndioxid: nem pusztítja, hanem trágyázza az esőerdőt
A korábbi félelmeket megcáfolva tudósok úgy látják, a Föld tüdejének számító amazonasi esőerdő sokkal ellenállóbb a klímaváltozással szemben, mint gondolták. A széndioxid ugyanis afféle ”trágyaként” is szolgál, amit a levegőn keresztül vesznek fel a fák.
Jelentősen befolyásolja az emberi tevékenység a bioszférát
Kutatóknak sikerült százalékos arányban meghatározniuk, hogy az emberi tevékenység milyen arányban felel a globális vegetációban bekövetkezett változásokért.
A klímaváltozás veszélybe sodorja az élelmiszeripart
El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kutatókat, és a válasz viszonylag egyszerű: ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor nem.
Még nem jégkorszak, „csak” klímaváltozás
A valóban szokatlanul hideg és csapadékos tavasz, a hosszabban kitartó tél nem a következő jégkorszak előhírnöke, bár jelenleg a Nap viszonylag gyengébb aktivitása figyelhető meg, ami elméletileg a Föld klímájának lehűléséhez is vezethetne. A klímaváltozás miatt tapasztalható hideg tavasz azonban már most komoly károkat okozott a mezőgazdaságban és a turizmusban, a továbbiakban pedig árvíz és belvíz egyaránt sújt majd minket. Kutatók figyelmeztetnek: fel kell készülnünk arra, hogy az ilyen szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek a világon és a Kárpát-medencében.
Kitiltják a Shellt Alaszkából
A tengeri olajfúrások engedélyezéséért felelős amerikai belügyminiszter, Ken Salazar kijelentette, a Shell addig nem kap engedélyt alaszkai fúrásai folytatására, amíg be nem bizonyítja, hogy képes kezelni a sarkköri viszonyokat. Az amerikai Geológiai Kutatóintézet számításai szerint a világ fel nem tárt földgáz-készleteinek 30 százaléka, a kőolaj-mennyiség 15 százaléka az Északi-sarkon rejlik.
Képtelenek vagyunk megállítani a tengerszint-emelkedést
Ha a világ országai radikális kibocsátás-csökkentési célokat tűznének ki, akkor sem állna meg a tengerszint emelkedése, állítják egybehangzóan a klímatudósok. A változás a Föld lakosságának 10 százalékát érinti.
2 helyett 4 fok lehet a felmelegedés
A fejlődő országok évek óta a fejlettekre mutogatnak, mondván azok eleget szennyeztek már, hadd jöjjenek most ők. A legújabb adatok szerint azonban radikálisabb kibocsátás-csökkentésre van szükség, mint amiről a kiotói egyezmény szólt.
Így hoz milliókat és tonnákkal kevesebb CO₂-t az okos épületmenedzsment
A Schneider Electric jövőformáló vállalatként eszközök, alkalmazások és szolgáltatások széles skálájával segíti ügyfeleit és partnereit.
Friss
Költségkímélés
Mindenki számára ingyenes kínai nyelvtanfolyam indul, rövid a jelentkezési határidő
Még két napig lehet jelentkezni.
Pénzszerzés
Három vállalat, amely hosszú távon is erős növekedést ígér
Ipari stabilitást, technológiai innovációt és egészségügyi szilárdságot ötvöznek.
Adózás
Az anyák egy részének teljes személyi jövedelemadója nullára csökken októbertől
Új kedvezmény a három gyermeket nevelő anyáknak októbertől.
Jogi kisokos
Elege lett a bankoknak a kormánysarcokból
A szakemberek utálják a kormány piaci beavatkozásait, kamatstop, árrésstop.
Cégblog
Több tízezer forintot érő bejelentést tett az Auchan a nyugdíjasoknak
November végéig akár a nyugdíjas élelmiszer-utalványok összértékét jóváírják a vásárlóknak.
Klímablog
Fontos pályázat rajtol: így szerezhet cégének akár 1 milliárd forintot energiatárolásra
Hamarosan elindul a pályázat a vállalkozásoknak a Jedlik Ányos Energetikai Programon belül.
Gazdaság
Lebuktak az adóval trükközők – a NAV jobb belátásra bírta őket
Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Infokom
Meghatározó ügyben perelik a Google-t, ez sokakat érinthet
A médiapiac kulcskérdésére adna választ a per.
