Az ENSZ szeptember végén tette közzé jelentését, amelynek első fejezetében kimondja: „95 százalékban már bizonyos, hogy emberiség felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért”. A klímaváltozás káros következményei Magyarországon is egyre inkább érzékelhetővé válnak a hőingadozás, az aszályok, a csapadékosság változása, az enyhe telek révén. Az árvizek és belvizek is egyre több problémát okoznak az országban – hangsúlyozta Hizó Ferenc, aki szerint a hazai üvegházhatású gázok kibocsátásáért elsősorban az energiaszektor felelős, itt kell komoly változásokat elérni.
Az előadások összefoglalóját itt olvashatja!
A helyettes államtitkár előadásában utalt a napjainkban zajló varsói klímacsúcsra, amely célja, hogy a probléma kezelésére egy közös megállapodás feltételeit előkészítse, amelyet majd Párizsban elfogadnak. Magyarország álláspontja, hogy az uniónak globális megállapodásra kell törekednie, amelyben minden ország kiveszi a részét. Hazánk nem támogatja egy ambiciózus, a többi állam vállalását figyelmen kívül hagyó kizárólag uniós célkitűzés elfogadását – mondta Hizó és hozzátette, hogy Magyarország érdeke, hogy teherviselő-képességéhez mérten fogalmazzon meg célokat.
Stratégiákból nincs hiány
Az unió 3 x 20-as célkitűzése a megújuló energiák használatának növelését, a kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság növelését tűzte ki célul. A megújuló célok teljesítése kötelező, a másik kettő az országok önkéntes vállalásától függ. Magyarország 2010-ben fogadta el az épületenergetikai irányelvét, amelyet tavaly felülvizsgáltak. Ennek értelmében az energiahatékonysági irányelv 1,5 százalékos évi megtakarítást és a kormányzati szerepvállalás erősítését fogalmazta meg. Jelenleg zajlik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata is annak érdekében, hogy az új koncepcióban érvényesüljenek az elmúlt öt évben elért tudományos eredmények, valamint a hazai változásokhoz is igazodjon.
– Öt fő részből áll. Természetesen egy állapotfelméréssel indul, amelyből kiderül, hogy Magyarország ma hol tart, mik az eddigi eredményeink. Látni kell, hogy a magyar kibocsátás nem hat a globális folyamatokra, a globális változások azonban nagymértékben érintik hazánkat. Ennek fényében kell tehát cselekednünk. Kiemelt prioritás az alkalmazkodási stratégia, valamint nagyon hangsúlyos a szemléletformálás szükségessége. Szomorú, hogy az ország fiataljai nem is tudják, hogy milyen magyarországi jelenségekben ölt testet a klímaváltozás – utalt egy a közelmúltban készített felmérésre Hizó.
Ezen kívül rendelkezünk Dekarbonizációs Útitervvel, amely minimum és maximum pályát határoz meg annak érdekében, hogy a költségek szempontjából is optimalizálható legyen az útiterv. Az alkalmazkodási stratégia is többrétű: megfogalmaz rövid-, közép- és hosszú távú célokat.
Az Energiastratégia 2030 a geotermikus energiák és a biomassza kihasználását állítja a középpontba Magyarország adottságaiból kiindulva. A megújuló energetikában elért eredmények tekintetében hazánk egyáltalán nem áll rosszul: 2012-ben az országban a felhasznált energiákban a részarányuk elérte a 9,3 százalékot szemben a 7,6 százalékos céllal. Az eredmény különösen annak függvényében kiváló, hogy a vállalásunkat 2016-ra kellett volna teljesítenünk. Ennek ellenére a továbbiakban is tartjuk a megújulók arányának hasonló ütemű bővítését – szögezte le a helyettes államtitkár előadásában. Ugyanakkor változott a megújulók szerkezete: a villamos energia termelésben csökkent a zöldáram szerepe, míg a hőtermelésben nőtt a geotermikusoké. A cselekvési terv felülvizsgálata folyamatos.
Támogatás, támogatás, támogatás
A zöldenergia térnyerésének a világon mindenhol a finanszírozás a kulcsa. A legtöbb országban ez támogatásból valósul meg, ám sok európai állam mára felülvizsgálja rendszerét.
– Az átalakulást az indokolja, hogy nagyon sok országban mára túltámogatottá vált a zöldenergia. Ezt szeretnénk elkerülni, ezért kell folyamatosan felülvizsgálni a hazai támogatási mechanizmust. Figyelembe kell venni a hazai technológiák fejlődését, a lakosság teherbíró képességét (legyen megfizethető), legyen hatékony és a saját potenciálunkat hatékonyan használja ki – mutatott rá Hizo Ferenc.
A támogatások egyik problémája, hogy a fedezetet biztosító széndioxid-kvótából származó bevétel egyre kevesebb köszönhetően a csökkenő nemzetközi kvótaáraknak. Így hiába van bőségesen értékesíthető kvótánk, az össz kvótavagyonunk a tervezetnél kisebb. A helyettes államtitkár elmondta: év végén közel kétmilliárd forintos kerettel pályázatot írnak ki távhőrendszerek geotermikus energiára való átállására. Az összegből körülbelül 8-9 nagy távhőrendszer átállása valósulhat meg. Magyarország számára kiemelt fontosságú az épületállományának energiahatékonysági szempontok alapján történő megújítása, valamint a vízkérdés.
