Egész erdők állnak ferdén Alaszkában. Balra-jobbra hajló fatörzsek, ameddig csak a szem ellát. E groteszk látvány a klímaváltozás baljós mementója. A melegebb hőmérséklet miatt a fagyos talaj felengedett, megpuhult, a fák gyökerestül dülöngélnek. A látvány szomorú, azonban roppant veszélyeket is rejt magában.
A baj az, hogy az évezredeken át a földben (permafrost) megfagyva lapuló metán kiszabadul. A University of Cambridge és a hollandiai Erasmus University kutatói kiszámolták, mennyi pluszkiadással járna 50 gigatonna metán légkörbe kerülése, mely az Észak-Szibériai-tenger alatt engedne fel. (A metán hússzor erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid.) A rangos Nature folyóiratban napvilágot látott tanulmányban 10 éves időszakkal számoltak.
- Ha nem cselekszünk időben, a metánemisszióból eredő károk elérnék a 60 000 milliárdot. (Összehasonlításképpen: a világgazdaság éves GDP-je 70 000 milliárd.) A tudósok legenyhébb szcenáriója 37 000 milliárdos kárról szól.
- A pluszkiadások tovább nőnek, ha ebbe belevesszük az óceánok savasodásának káros hatásait it.
- A metán-emisszióból eredő kellemetlen hatások 80 %-a a fejlődő országokat sújtaná szélsőséges időjárás és abból eredő anyagi károk formájában.
- A metán-kibocsátás miatt már 2035-ben elérnénk az ipari forradalom előtti klímához mért 2 Celsius fokos felmelegedést, vagyis 15-35 évvel korábban, mint a mérsékeltebb jövőképek bizonygatták eddig.
- Ha ennek elkerülése végett összefog a nemzetközi közösség, akkor 50 % az esélye, hogy 2040-re érjük csak el a 2 Celsius fokos felmelegedést.
Eközben a sarkköre mint értékes lelőhelyre kacsingat a piac: az Északi-sarkkör olaj- és gázmezőjéből 10 év alatt 100 millió dollár értékben nyerhetők ki természeti erőforrások, szól a Lloyd’s of London becslése.
