Az óceánok egészségét mégis nehéz egyértelmű mutatókkal ábrázolni. Savasodásukról sok szó esik. Oceanológusok elhatározták, hogy az Ocean Health Index-szel megpróbálják érthető módon megvilágítani a problémákat. 1-től 100-ig terjedő skálán osztályozták az egyes országok tengereit. Gyenge, 30-50 közötti pontszámot értek el a következő országok egyes vizei: Pakisztán, Algéria, Marokkó, Peru, El Salvador, Venezuela, Jamaika, Haiti, Honduras, Szenegál, Guinea, Libéria, Elefántcsont-part, Ghana, Gabon, Sri Lanka, Vietnam, Dél-Korea, Pápua-Új-Guinea, Vanuatu. (Jelentősen emelkedhet a tengerszint.)
Közepes, 50-60 közötti pontszámot kapott: Argentína, Chile, Izland, Mexikó, Kolumbia, Dominikai Köztársaság, Cape Verde, Írország, Portugália, Spanyolország, Görögország, Törökország, Mikronézia, Marshall-szigetek, Indonézia, Fülöp-szigetek, Malajzia, India, Salamon-szigetek, Szaúd-Arábia, Dél-Afrikai Köztársaság, Mozambik, Egyenlítői Guinea, Maldív-szigetek, Tajvan, Kína.
Gyógyítják
Világszerte folynak kísérletek a tengerek ”feljavítására”. Japánban 2005 óta folyamatosan ”korallültetéssel” próbálkoznak, miután Okinawa szigeteinél a korallzátonyok 90 százaléka kihalt, bár a projekt kritikusai megjegyezték, ha nem változtatnak a tenger kémiai összetételén, a frissen hozott korallok éppúgy elpusztulnak, mint a régiek. Az első évben az új korall-állománynak csak az egyharmada maradt meg. A tájfunok roncsoló hatását kivédendő, masszív, lyukacsos kerámia-vázakat helyeztek be, hogy azon telepedjenek meg a korall-lárvák.
Thaiföldön elszaporodtak a jól jövedelmező garnélarák-telepek, ám az ezekből a talajvízbe szivárgó vegyi anyagok elszennyezték a parti területeket és a mangrove-erdőket, így a lakosságot állami támogatással veszik rá, hogy inkább pálmaolajfa-ligeteket telepítsenek – 160 ezer hektáron kiviteleztek ilyen átalakításokat.
Mangrove, a klímaszabályozó
A tenger elnyeli az üvegházgázokat, amivel szabályozza légkörünket. Elnyelő kapacitása azonban vészesen csökken a 80-as évek óta a tengerek savasodása következtében (ami viszont a túlzott CO2-felvétel miatt van). A folyamat még inkább felgyorsult az elmúlt évtizedben, állítja a Science folyóirat, 2000 és 2007 között 10 %-kal csökkent a tengerek karbonmegkötő képessége. Jelenleg 2 milliárd tonna üvegházgázt von ki a légkörből az óceán évente. Ez duplája a légi közlekedés éves kibocsátásának! A mangrove-erdők 180-szor több széndioxidot kötnek meg, mint a nyílt tengerek élővilága, holott területileg csak a sós vizek 1 százalékát fedik le. A mangrove-erdők –főként a környezetpusztítás, fairtás miatt- évente 7 százalékkal csökkennek. Pusztulásuk jelentősen gyorsabb, mint az esőerdők fogyása.
- A Föld lakosságának 40 %-a tengerpartokon él, a partok 100 kilométeres körzetében pedig 50 %.
- 350 millió embernek biztosítják megélhetését a tengerek.
- 3000 milliárd dollárnyi forgalmat jelentenek a világ GDP-jében.
- A tengerek 40 %-ának biológiai egyensúlyát felborította az emberi tevékenység, mind túlhalászat, mind szennyezés formájában.
- A 2010-ben lezárult, 80 ország 2700 kutatója által elvégzett tengeri ”népszámlálásból” kiderült, hogy a tengeri fajoknak csak 12 %-át teszik ki a halak. A listán 19 %-kal szerepelnek a rákfélék, 17 %-kal a puhatestűek. A projekt 750 millió(!) dollárt emésztett fel. Sok érdekes felfedezést tettek: fehér cápák például hatalmas területeket tesznek meg, hogy egy szigetnél töltsék az év felét, a franciaországi Vizcayai-öbölben (ismertebb nevén: Biscay) pedig 20 centiméter átmérőjű óriáskagylókra is bukkantak. -A tenger az egyetlen ökoszisztéma, amelyben 8000 éves élő organizmusok is találhatók.
