Hamarabb elöntheti a part-menti lakosságot a tenger, mint gondoltuk. Ez derül ki az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS) legújabb kutatásából. Nem a légkör melegedése lesz az elsődleges oka.
Mint ahogy arról a klímablog hasábjain is beszámoltunk, a gleccserek minden eddiginél gyorsabb olvadását figyelték meg és dokumentálták filmen az elmúlt 5 évben. Tudósok az új adatokat is figyelembe véve kiszámították, hogy a légkör 1 Celsius fokos melegedése esetén akár 2,3 métert is emelkedhet a tengerek szintje.
Minden eddiginél gyorsabban olvadnak a gleccserek - Kép: SXC
2,3 méter – lebontva
Mennyi – miért?
160 centiméter: a sarkköri jégtakarók olvadása miatt
40 centiméter: a meleg víz tágulása miatt
20 centiméter: a hegyi gleccserek olvadása miatt
10 centiméter: a grönlandi olvadás miatt
Öngerjesztő folyamat
A szakemberek nem kevesebb mint 2000 év történetét vették alapul sokrétű, átfogó kalkulációik elkészítéséhez, adta hírül a Bloomberg hírügynökség. A tengerbe beleomló sarkköri jégtömbök tovább gyorsítják a tengerszint-emelkedést, mert a melegebb víztömeg nagyobb helyet foglal el, mint a hideg víz. A tudósok úgy vélik, a gyorsuló tengerszint-emelkedésnek egy idő után elsősorban ez lesz az oka, s csak másodsorban a levegő hőmérsékletének emelkedése.
A folyamat csak abban az esetben lenne visszafordítható, ha a légkör hűlne, ennek bekövetkezésére azonban semmilyen jel nem utal. Éppen ellenkezőleg.
Az ipari forradalom óta 17 centimétert emelkedtek és 0,7 Celsius fokkal melegedtek a tengerek, állítja az ENSZ. A legrosszabb valószínűségi forgatókönyv szerint a légkör 4 Celsius fokos felmelegedése 9 méterrel dobná meg a tengerszintet.
Sarkköri egyezkedés
A tudományos ismertetéssel egy időben derült ki Berlinben, hogy az érintett 25 ország tárgyalói nem tudták tető alá hozni a sarkköri tengerekről szóló nemzetközi egyezményt, mely az ottani élővilág (főképp a halállomány) védelmét szavatolta volna. A tárgyalások azután fuccsoltak be, hogy Oroszország és Ukrajna kérdőre vonta a szabályozást létrehozó szervezetet a (CCAMLR-t), miszerint nem rendelkezik a kellő jogkörrel. A tárgyalások három hónap múlva folytatódhatnak ismét, jelentette a Reuters.
Az 1982-ben létrehozott szervezet tagjai közé tartozik az EU, Kína, Brazília, az USA és Új-Zéland – utóbbi két ország a -Németország területénél hétszer nagyobb- Ross-tenger védelmére nyújtott be javaslatot, hogy visszaszorítsák az ottani halászatot.
Jelenleg a világ tengereinek 2 %-a áll nemzetközi jogi védelem alatt. Az amerikai és új-zélandi javaslat megduplázta volna ezt a területet. Az ENSZ célja a sós vizek 20 %-át hasonló szabályozás alá vonni 2020-ig.
