Ez az árvíz más, mint a többi

Ez az árvíz más, mint a többi, nem a hóolvadás, hanem az alig egy hónap alatt lehulló rengeteg csapadék okozta. Habár ekkora vízállás eddig viszonylag ritkán fordult elő, a klímaváltozás következtében a jövőben fel kell készülnünk, hogy gyakrabban fenyegethetnek minket a kiáradt folyók. A szakemberek évek óta hangoztatják, hogy vissza kell adni a folyóknak a természetes árterek legalább egy részét. Ez a megoldás több tízezer hektárt érintene, de más lehetőség nemigen maradt.

Tudtuk, hogy jön, csak nem sejtettük. Így lehetne összefoglalni az idei árvíz egyik legnagyobb tanulságát: a szakértők évek óta hangoztatják, a médiumok, köztük a Piac&Profit is többször felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás miatt rendszertelen időközökben lehulló csapadékmennyiség eddig sohasem látott méretű árvizeket okozhat. Az árhullám mégis szinte sokként érte több ország lakosait. A helyzet persze nem ennyire egyértelmű, mivel az elmúlt évtizedekben az árterek szűkülése, illetve a természetes vízgyűjtő területeken végzett nagyarányú erdőirtás is hozzájárul a jelenlegihez hasonló, viszonylag hirtelen árhullámok kialakulásához.

Akármilyen hirtelen is jött, Magyarország gőzerővel védekezik és készül fel a sok éve nem látott méretű dunai árra. Miközben Ausztriában, Csehországban és Németországban is emberéleteket követelt a víz, hazánkban senki sem veszett oda – igaz, a neheze még hátravan – és sok éve példátlan összefogásról tesz tanúbizonyságot az ország. Ezrek állnak a gátakon, pakolják a homokzsákokat, mentik a menthetőt, nem hagynak sorsára lehetőleg egyetlen embert, egyetlen házat, egyetlen háziállatot sem. Nem csak a helyiek védekeznek, hanem az ország minden pontjáról, még Erdélyből és Kárpátaljáról is érkeznek az önkéntesek. Jelenleg csaknem kilencezren dolgoznak a gátakon, továbbá háromezer önkéntes is segít a védekezésben. Mellettük további több mint tizenhatezer ember van tartalékban a honvédség, a rendőrség, a katasztrófavédelem és a polgárőrség állományában. 760 kilométeren van árvízi készültség az országban.

Várják a kárt szenvedők jelentkezését
A kormány várja a dunai árvíz miatt kárt szenvedő magánszemélyek és vállalkozók jelentkezését a Belügyminisztérium (BM) által létrehozott [email protected] címen. Magyarország európai uniós tagállamként jogosult arra, hogy forrásokat hívjon le az EU szolidaritási alapjából a károk utólagos felszámolására, a helyreállítási munkálatok költségeinek fedezésére. A kormány ezért várja azok jelentkezését, akik kárt szenvednek el az árvíz miatt, ugyanis a kárigény összesítésébe az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a magánszemélyek által elszenvedett kár egyaránt beletartozik. A BM által létrehozott e-mail cím július 8-ig működik.
Kár azért lesz

Mégis, a legnagyobb erőfeszítések ellenére is iszonyú károkkal járhat az árhullám. Az előzetesen prognosztizált szintnél várhatóan 10-15 centiméterrel magasabban tetőzik majd a Duna, így 20-30 centiméterrel is meghaladhatja az árhullám a 2002-es árvizet. A legrosszabb forgatókönyv esetén 80 ezer embert kell majd kitelepíteni, kétséges, hogy sikerül-e megvédeni a Margitszigetet – bár a sportolóktól a szállodásokig mindenki ezért dolgozik – vagy a Római partot. Településeket, például Kisoroszit vágott el az árvíz, de veszélybe kerülhetnek Győr, Komárom és Dunaújváros egyes részei is. Az anyagi károkat egyelőre megbecsülni sem lehet, a rekordnagyságú árvízre rekordkifizetéssel készülnek a biztosítók, ám a kártérítés majdani végösszege még így is messze elmaradhat a valós veszteségtől. A biztosítók mellett a kormány is várja majd a kárbejelentéseket, mind a magánszemélyektől, mind a vállalkozóktól, a magyar költségvetési források mellett várhatóan az Unió szolidaritási alapjából is érkezhet majd kárenyhítés. A károk mértékét egyelőre még korai lenne megbecsülni, összehasonlításképpen egyetlen német tartományban, Szászországban 2,5-3 milliárd euróra, azaz mintegy 900 milliárd forintra becsülik az árvíz okozta károkat. Magyarországon a 2002-es dunai áradás miatt összesen 6,7 milliárd forintnyi kár keletkezett a lakóépületekben, valamint az állami és önkormányzati infrastruktúrában. Ezt várhatóan meghaladja majd az idei árvíz kárösszege. Mintegy 700 településen okozott kárt eddig az árvíz Csehországban. A természeti csapás következtében kilenc ember halt meg, s a kitelepítettek száma mintegy 20 ezer. Az első becslések szerint az anyagi károk megközelítik majd a 20 milliárd koronát (csaknem 230 milliárd forintot).

Mi a gond?

A várható károkat látva sokszor felmerül majd az árvíz után a kérdés: nem lehetett volna felkészülni egy ilyen méretű árhullámra? A válasz viszonylag egyszerű: nem. Magyarország jelentős összegeket költött az elmúlt években árvíz elleni védekezésre, hasonlóan más, jelenleg érintett országokkal együtt. (Egyedül a tiszai védekezést szolgáló Vásárhelyi-terv első üteme 120 milliárdba került.) A gondot a hirtelen érkező rendkívüli csapadékmennyiség jelenti. A 2002-es nyári árvíznél a Duna és az Inn vízgyűjtő területein a havi átlagos csapadékmennyiség négy-ötszöröse zúdult le. Csak a bécsi medencében két hét alatt 200 milliméternél is több eső esett. (Budapesten 2011-ben egész évben 283 mm volt a csapadékmennyiség.) Idén májusban, bár a pontos adatok még nem kerültek összesítésre, de a Duna vízgyűjtő területén a havi csapadékmennyisége ötszöröse hullhatott le, egyes területeken meghaladva a 250 millimétert is.

Az elmúlt évtizedekben a hullámterek szűkülése és feltöltődése miatt a folyók többsége már nem képes levezetni a megnövekedett csapadékmennyiséget, miközben a vízgyűjtő területeken tapasztalható nagyarányú erdőirtás (Kárpátalja és Erdély) illetve épülő infrastruktúra (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Németország) miatt a csapadék gyorsabban érkezik meg a folyómedrekbe. Annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben sok százmilliárd forintot költöttünk gátépítésre, a magyarországi 4200 km-s gátrendszer jelentős része (egyes becslések szerint 40 százaléka) nem felel meg a modern előírásoknak. Az állandó fejlesztések ellenére többször is előfordult (pl 2001-ben a Tiszán) hogy a gátak nem bírták a nyomást és hiába magasították meg a gátakat, az árhullámok egyre többször haladják meg a gátak koronamagasságát. Mivel a szakemberek szerint a csapadék eloszlása és mennyisége a klímaváltozás miatt az elkövetkező években-évtizedekben még inkább kiszámíthatatlanná válik, fel kell készülnünk a jelenlegi árhullámhoz hasonló, vagy ezt meghaladó vízszint kezelésére is. Azonban szembe kell néznünk azzal, hogy a gátak további magasítása, bár megkerülhetetlen eleme kell maradjon a védekezésnek, önmagában hosszú távon nem fenntartható védekezési módszer.

Mi lenne a megoldás?

Pontosan ezért az árterek helyreállítását szorgalmazza a Természetvédelmi Világalap (WWF) is, amelynek közleménye szerint a Duna-medence sok országának kell a jövőben olyan árvizek kockázatával számolnia, mint amelyek jelenleg Ausztriát, Németországot és Közép-Európa más államait is sújtják, miközben sok folyónak egyre csökken a természetes vízvisszatartó képessége.

Nem csak eső, hőség is lesz

Az elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a magyarországi hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a tavaly nyárihoz hasonló hőséghullámok – közölték az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársai még 2012 augusztusában.

Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa szerint amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, az “hőhullámos” napnak számít. Ezek számának jövőben várható tendenciájára az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján adnak becsléseket, illetve ezek együttes alkalmazásával reprezentálják a bizonytalanságot. A két modell szerint a “hőhullámos” napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog. Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak – a természetes változékonyság – továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad – emelte ki.

"A folyókra gyakran több vízerőművet is építenek" - magyarázta Christoph Walder, a WWF szakértője. „Ha azt akarjuk, hogy a folyók ismét természetes árvízszabályozókként működjenek, akkor egyedül Ausztriában összesen 84 ezer hektárnyi árteret kellene helyreállítanunk." A WWF szerint az elmúlt tíz évben ez a második nagy árvíz és bár nem lehetett volna elkerülni, de az egészséges ökoszisztémák tompíthatták volna. A szervezet szerint az árterek kialakítása és a vízgyűjtő területek védelme épp oly fontos, mint a jól átgondolt tervezési stratégiák.

A szervezet szerint a védőgátak nem jelentenek "univerzális megoldást" az árvizek ellen, ezért a Duna és más európai folyók árterének helyreállítására lenne szükség. "Az árterek olyanok, mint a szivacsok, amelyek nagy mennyiségű víz tárolását teszik lehetővé, amelyet aztán lassan és biztonságosan leengednek a folyóba, illetve a talajvízbe jut" - húzta alá Orieta Hulea, a WWF közép- és kelet-európai részlegének környezetvédelmi ügyekért felelős vezetője. Mint hozzátette, "ha leválasztjuk ezeket a területeket a fő folyómedrekről és mezőgazdasági célokra használjuk, mint ahogy az a Duna alsó szakaszán és Európa nagy részén is történt az elmúlt évszázadban, akkor elvesztik árvízvisszatartó képességüket és megnövekszik az árvizek kockázata".

Egy 2010-es WWF tanulmány szerint nagyjából 800 ezer hektárnyi árteret lehetne helyreállítani a Duna vonalán. A szervezet szerint ebből legalább 100 ezer hektárnyi terület helyreállítása olyan befektetést jelentene, amelynek összege még mindig alacsonyabb lenne, mint az áradások okozta károk, vagy a magasabb és erősebb védőgátak megépítésének költségei. Magyarországon is elkerülhetetlen a hullámterek szélesítése, az árterek helyreállítása, mivel hazánk a Európában az egyik leginkább fenyegetett ország. Az ár- és belvizek együttesen a megművelt területek 2/3-át fenyegetik, így az árvizek gazdaságra gyakorolt hatása igen nagy lehet. Az árterületeken 628 település (60 város) található több mint 2 millió lakossal. Ehhez hasonló vízkár-veszélyeztetettség Európában csak Hollandiára jellemző.

„Kétszer ugyanaz nem eshet meg velünk”
A biztosítókat is megrengetheti a rekordméretű áradás; amennyiben ez a mostani valóban az évszázad legnagyobb árvízi tragédiája, akkor a cégek is minden eddiginél nagyobb kártérítés, több milliárd forint kifizetésére számíthatnak. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a valós kárnak megfelelő összeget fogják megítélni, hanem csupán annyit, amennyi a biztosítási érték alapján jár. Márpedig ez messze elmaradhat a valódi veszteségtől, a károsultak többsége ugyanis csak most fog szembesülni azzal, hogy a szerződése elavult, a kötvény mélyen a jelenlegi érték alatti összegre szól, mert az elmúlt években a biztosításával nem követte a vagyon növekedését, nem frissítette a szerződés tartalmát. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az árvíz utáni kifizetések is rekordot döntenek majd, de lesznek olyan károsultak, akiknek mindenét elviszi a víz, mégsem lesz elég az újrakezdéshez a biztosítási pénz. Sőt olyanok is vannak, akik csak a szerencsében bízhatnak, hogy talán nem veszítik el a lakásukat, s minden ingóságukat az elsöprő árhullámban, hiszen egyáltalán nincs biztosításuk. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis még azok közül sem mindenki kötött szerződést, akit egyszer már lenullázott a természeti katasztrófa, mert úgy gondolják, ilyen kétszer nem eshet meg velük.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo