Az ENSZ Nobel-békedíjjal 2007-ben kitüntetett klímaváltozási bizottságának egyik magyar tagja, Somogyi Zoltán, az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa előadásában felelevenítette a klímakutatás történetét. A kormányközi testület (IPCC) arra keresi a választ, hogy az ember okozza-e a klímaváltozást - ismertette. Az IPCC közös és transzparens tudományos munkával keresi a választ. Egy ilyen csoportban vett részt Jászay Tamás, Nováky Béla, Somogyi Zoltán, Tóth Ferenc, Ürge-Vorsatz Diána és Faragó Tibor - közölte a Magyar Távirati Iroda.
A világszervezet klímaváltozással kapcsolatos legutóbbi, egy hete kiadott jelentését 39 ország 259 tudósa készítette, és csaknem 55 ezren véleményezték. Ebben szerepel, hogy 95 százalékos biztonsággal kimondható: az 1951 és 2010 között megfigyelt hőmérséklet-emelkedésért az emberi tevékenység a felelős - ismertette Somogyi Zoltán. A kutató szerint ha a legkisebb mértékben befolyásoljuk, akkor is 1 Celsius-fokot, a legrosszabb esetben viszont 2050-ig további csaknem 2,5 Celsius-fokot emelkedik a hőmérséklet, ami rendkívül drasztikus növekedés.
A klímaváltozást leginkább a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás okozza, ami a nagymértékű erdőirtásoknak köszönhető - mondta a tudós. Megjegyezte, hogy a mai szén-dioxid-kibocsátási folyamat fenntarthatatlan, mert olyan mértékben nő a hőmérséklet, amekkorát nem tudunk elviselni, ezért a kibocsátást csökkenteni kell. "A klíma további változása elkerülhetetlen, alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez" - összegezte Somogyi Zoltán.
A modern energetikával a világ rendkívül sebezhetővé tette magát: az élet minőségének meghatározójává vált az energia - fejtette ki Jászay Tamás. A professzor azt mondta, a megoldásban a megújuló energiák nagy szerepet játszanak, a szakemberek kidolgozták a megfelelő módszereket, és a század végére megváltozhatnak a technológiák.
Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a Közép-Európai Egyetem tanára arról beszélt, hogy miként lehet a klímaváltozást befolyásolni az épületekkel, hiszen a világ áramfelhasználásának 60 százaléka történik az épületekben. Ha elkezdjük alkalmazni a jó technológiákat, 2030-ig az épületszektorban lehet a legnagyobb mértékben és a legolcsóbban csökkenteni a kibocsátást - mondta. "Ez nem jelent nagy áldozatot, mert kényelmesen, jobb életminőségben lehet élni a jó technológiájú épületekben" - jegyezte meg.
Faragó Tibor, a Corvinus egyetem tanára előadásában kiemelte: a fejlett országoknak meg kellene állapodniuk abban, hogy 2020 után ne növekedjen a szén-dioxid-kibocsátás, 2050-re pedig a mostani mennyiség a felére csökkenjen.
