Újabb veszélyes kártevő jelent meg Magyarországon és még több jön

A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozóját fedezték fel Lenti határában. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumában kimutatott fertőzés csökkenti a szőlőtőkék terméshozamát, néhány év alatt pedig kipusztulást okoz.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Egész ültetvényeken irthatja a ki a szőlőt az új kártevő - Kép: SXC

Az aranyszínű sárgaság fitoplazma (grapevine flavescence dorée phytoplasma, phytoplasma vitis) a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, amely Európa számos országában már megtelepedett. A fertőzés miatt a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet - hívja fel a figyelmet a tárca.

A kór ellen jelenleg nincs megfelelő növényvédőszeres kezelés, csak az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca gyérítésére van lehetőség. Ahol ez nem hoz megoldást, ott a szőlőtőkék 80-100 százaléka megfertőződhet a fitoplazmával, a fogékony fajták növényei pedig néhány év alatt ki is pusztulhatnak.

A VM közleményében kiemelte: a Magyarországon most felbukkant kórokozó az Európai Unió karantén károsítói között szerepel, észlelésekor azt a törvény szerint kötelező bejelenteni.

A fertőzés kimutatásakor a továbbterjedés megakadályozása érdekében a hatóság haladéktalanul növény-egészségügyi zárlatot rendel el, és kezdeményezi a fertőzött növények megsemmisítését. Egyúttal a kórokozó terjedésének megakadályozása érdekében a növény-egészségügyi hatóság intézkedik.

A minisztérium azt kéri, hogy akinek gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság jelenlétére, azonnal értesítse az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát.

Új kártevők inváziója várható

Az éghajlatváltozás elősegíti a mezőgazdasági termények kártevőinek és betegségeinek elszaporodását az egész világon. Az Essexi és az Oxfordi Egyetem kutatói azt fedezték fel, hogy a kártevők évente három kilométert haladnak előre.

A kutatók szerint a kártevők az Északi- és a Déli-sark felé tartva olyan területeken telepednek meg, amelyek eddig túl hidegek lettek volna számukra. Friss becslések szerint a világ mezőgazdasági termelésének 10-16 százalékát pusztítják el kártevők vagy fertőzések. A tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális felmelegedéssel a helyzet romolhat.

Fokozódó éghajlatváltozás – csökkenő biológiai sokféleség
A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás egymásra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége. Az idei száraz nyár és az unió Kormányközi Éghajlat-változási Testületének (IPCC) a friss jelentése is utal arra, hogy az éghajlatváltozás komolyan érinti a fajok és az élővilág sokszínűségének csökkenését, ugyanakkor a zöld felületek megóvása segíti kivédeni az éghajlatváltozás negatív hatásait. A szervezet egyúttal felhívja a figyelmet az egyén felelősségére is.
A kutatók az elmúlt ötven év 612 mezőgazdasági kártevőjét és betegségét vizsgálták meg világszerte, köztük az afrikai és ázsiai termést tönkretevő gabonarozsda nevű gombát, az amerikai fákat sújtó szút, valamint baktériumokat, vírusokat és mikroszkopikus fonalférgeket.

Mindegyik kártevő más ütemben terjedt, egyes lepkék és rovarok gyorsabban, évente 20 kilométeres sebességgel, miközben egyes baktériumok nem mozdultak a területükről. Általában azonban a kártevők 1960 óta évente 3 kilométerrel terjedtek tovább.

"Azt tapasztaltuk, hogy az Egyenlítőtől kifelé, a sarkkörök irányában növekszik a kártevők által meghódított terület. Országról országra terjedésük elsősorban a terménykereskedelem számlájára írható. Ezek az élőlények azonban csak olyan helyeken képesek megtelepedni, ahol a körülmények kedvezőek számukra" - magyarázta Dan Bebber, az Exeteri Egyetem munkatársa.

A kutatók úgy vélik, a kártevők a magasabb hőmérséklet, vagyis a globális felmelegedés miatt tudtak hidegebb vidékeken is elszaporodni. "A kolorádóbogár vagy krumplibogár jó példa erre. Úgy tűnik, a melegedés miatt vonulhattak be a Skandináv-félszigetre. Finnországban és Norvégiában a hideg telek eddig visszaverték a támadásaikat" - hangsúlyozta Bebber.

A probléma teljes nagyságának felméréséhez azonban a kutatóknak több adatra lenne szükségük arról, honnan erednek és hová tartanak a kórokozók és a fertőzések. "Meg kell védenünk a határainkat, karanténba kell zárnunk a fertőzött növényeket, hogy kevesebb kerüljön belőlük a mezőgazdaságunkba" - fűzte hozzá Bebber.

Méhpusztulás: már nem kell betiltani a gyilkos szert
Tömeges méhpusztulás fordult elő nemrégen Somogy megyében: az Unió a fipronil hatóanyagú növényvédő szerek betiltását kérte Magyarországtól, a NÉBIH szerint erre nincs szükség, mivel már régen betiltották a méhgyilkos szert.

Véleményvezér

Főhet szegény Orbán Viktor feje

Főhet szegény Orbán Viktor feje 

Ez ám a meglepetés, mégiscsak Putyin a háborúpárti.
Hadházy Ákos szerint eltűnt 16 milliárd forint

Hadházy Ákos szerint eltűnt 16 milliárd forint 

Újabb botrány, lesz-e felelős?
Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo