Klímaváltozás cikkek


Milyen célokat kergetnek a párizsi klímacsúcson?

Milyen célokat kergetnek a párizsi klímacsúcson? 

A párizsi klímacsúcs előtt áttekintjük a főbb adatokat a kibocsátáscsökkentési célokról és az emissziónövekedés lehetséges szcenárióiról. A zárómegállapodás tervezete 55 oldalas, és 1490 pontot tartalmaz.
Párizsi klímacsúcs előtt: alapkérdésekben sincs konszenzus

Párizsi klímacsúcs előtt: alapkérdésekben sincs konszenzus 

A jelenlegi kalkulációk szerint az egyes országok emissziócsökkentési ígéreteivel 2,7 Celsius-foknál lehetne megfékezni a globális felmelegedést az évszázad végére. Már ha az államok tartják magukat vállalásaikhoz. Jövő héten kezdődik a párizsi klímacsúcs.
Ismét rekordot döntünk

Ismét rekordot döntünk  

Bár azt hittük, hogy a tavalyi év volt a rekorder, de a jelek szerint még lehet fokozni a felmelegedést: az idei ugyanis minden eddigi rekordot megdönt. Az emelkedő hőmérsékletek hatására gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek súlyosan érintik a világ élelmiszer termelését – és új, minden eddiginél nagyobb menekülthullámot indíthatnak el.
Áder János: a klímaváltozás politikai, társadalmi konfliktusokat okoz

Áder János: a klímaváltozás politikai, társadalmi konfliktusokat okoz 

A klímaváltozásnak gazdasági és társadalmi hatása egyaránt van - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán.
Párizs: van okunk a bizakodásra

Párizs: van okunk a bizakodásra 

Több tényező is optimizmusra ad okot az ENSZ párizsi klímakonferenciája előtt Áder János köztársasági elnök értékelése szerint.
Miért nem értjük?

Miért nem értjük? 

Nagyon hiányzik a politikusok, a világ vezető hatalmai és az egyes ember gondolkodásmódjából a rendszerszerű megközelítés. Nem látjuk egyben meg a folyamatokat, nem kezeljük egymáshoz tartozónak a fenntartható fejlődés ellenében globálisan zajló természeti, társadalmi, emberi, gazdasági történéseket, bajokat. Még mindig hisszük, hogy a katasztrófák elhárításával minden marad a régiben. Pedig már soha semmi nem lesz olyan, mint régen. Piac & Profit alapító főszerkesztője, Demcsák Mária jegyzete.
Tíz centi, és ennyi

Tíz centi, és ennyi 

Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot – állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel.
László Ervin: a megbocsátás nem meghunyászkodást jelent

László Ervin: a megbocsátás nem meghunyászkodást jelent 

Van egy jól ismert francia mondás, amelyet jó lenne, ha nemcsak a franciák, de konfliktusok dúlta világunk minden népe megszívlelne: “Tout comprendre c’est tout pardonner”, azaz mindent megérteni annyit tesz, mint mindent megbocsátani. Mert a megértés nem más, mint megbocsátás – írta László Ervin. A világhírű tudományfilozófus, az ENSZ egykori kutatási igazgatója, a Budapest Klub alapítójának írását változtatás nélkül közöljük.
Az új célokkal fenntartható lesz a fejlődés?

Az új célokkal fenntartható lesz a fejlődés? 

Az ENSZ tagállamai ez év szeptemberében új együttműködési programot fogadtak el, amely magában foglalja a következő másfél évtizedben elérendő fenntartható fejlődési célokat. A célkitűzések dicsérendőek, de még sokat kell tennünk azért, hogy el is érjük ezeket – hangoztatták szakértők a Piac&Profit által hatodik alkalommal rendezett Fenntarthatósági Csúcs keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Szakítani kell a növekedési alapú modellel

Szakítani kell a növekedési alapú modellel 

Nem növekedhetünk a végtelenségig, elérkezünk a lehetőségeink határaihoz, de még megválaszthatjuk, hogy saját döntésünk lesz, hogy szakítunk az eddigi gyakorlattal, vagy egy apokaliptikus katasztrófában összeomlik az emberi civilizáció – mondta Hajnal Klára egyetemi docens a Piac&Profit által rendezett Fenntarthatósági Csúcson.

A trend is negatív, de van annál rosszabb is  

Nem a trendszerű éghajlatváltozás, hanem a kiugró szélsőségek okoznak majd rövidtávon gondot – mondta Dr. Mika János meteorológus, egyetemi tanár, az MTA doktora a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.

A tudás erkölcs nélkül semmit sem ér 

Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az erkölcs szerepét állítsuk vissza – mondta dr. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki két civilszervezet véleményét tolmácsolta az ENSZ fejlesztési céljaival kapcsolatosan a konferencián. A szakember hangsúlyozta: szerintük problémás a célrendszer, amelyből hiányzik a rendszerszemlélet. Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, a szegénységet és növelni a gazdaságot.

Ürge-Vorsatz Diana: a világtörténelem egyik legnagyobb sikerét könyvelhetjük el 

Az ENSZ által deklarált Millenniumi Fejlesztési Célok hangzatosnak és irreálisan nagy horderejűnek tűnnek, mégis az emberi történelem egyik legnagyratörőbb, az alapvető szegénységet felszámoló programként értékelte Ürge-Vorsatz Diána. A szakember nem derűlátó a felmelegedés 2100-ig történő megfékezését illetően.

Itt kopogtat a baj a szomszédban 

A klímaváltozás nem önmagában fenyegeti az emberi civilizációt, hanem több más problémával együtt. Ezért ezekre a gondokra közös megoldást kell találnunk, méghozzá globális szinten – vélekedtek hatodik Fenntarthatósági Csúcson felszólaló szakértők.

Nézzünk szembe vele, mi vár ránk 

Hol járunk mi, magyarok a fenntartható fejlődés felé tartó úton? Mit tehetnek az államok és a civilek a klímaváltozás hatásainak kivédése érdekében? Mitől lesz fenntarthatóbb a mezőgazdaság? És hogyan függ össze mindezzel a migráció problémája? Minderről szó esett a Fenntarthatósági Csúcs Konferencián, melynek részletes beszámolóját olvashatják.

Már a bevásárlást is felülírja a klímaváltozás 

Reggeli kávé? Utána egy frissen facsart narancslé? Friss banán? Felejtsük el! A klímaváltozás következtében az elkövetkező évtizedekben olyan közkedvelt élelmiszeripari cikkekből keletkezhet hiány, amelyek ma a mindennapi táplálkozásunk részei.

Kalifornia két év alatt kifogyhat a vízből 

Az Egyesült Államok területének harmadát fenyegeti a szárazság. Egyre több államban kell korlátozni a vízfogyasztást, Kalifornia néhány év alatt kifogyhat az ivóvízből – írta az Ecolounge.hu.

A termőföldek fele már károsodott 

A sivatagosodás évente tízezermillió dolláros kárt okoz a világgazdaságnak és több tízmillió embert űz el lakhelyéről, derült ki az ENSZ vizsgálatából. Mindez annak tetejében, hogy globálisan a termőföldeknek közel fele már amúgy is károsodott.

Félmilliárd embert fenyeget a tengerszint emelkedés 

Sokmillió ember otthonát fenyegeti világszerte a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint egy nonprofit klímakutató szervezet jelentése szerint. Ha a felmelegedést nem sikerül két Celsius foknál stabilizálni, félmilliárd ember válhat hontalanná.

Emissziócsökkentés: egyszerűen kevés lesz 

A 2020 előtti kibocsátás-csökkentés jelentőségére hívta fel a figyelmet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése. Nőttek ugyan a nemzetek által vállalt kibocsátás-csökkentési célszámok, de még mindig csak félúton járunk az éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges kibocsátás-csökkentés mértékéhez viszonyítva, ami a WWF szerint nagyon aggasztó.

Egy fokkal több lett: maradhat? 

Idén átlépjük – illetve már át is léptük az egy fokos felmelegedést az iparosodás előtti időszakhoz képest - állapította meg a brit meteorológiai szolgálat. Ezzel a Föld klímaváltozása túljutott a veszélyes felmelegedés kapujának tekintett 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéshez vezető út felén.

Plusz öt fok és vége a civilizációnak 

Csökkenteni kell az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, különben a világ jelentős része válik lakhatatlanná a tengerszint emelkedése, a gyilkos hőhullámok, szárazságok miatt. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a Föld nagy veszélyben van, de még mindig nem késő megtenni a szükséges intézkedéseket. Viszont ha minden úgy marad, mint most, az Apokalipszissel nézünk szembe.

Klímaváltozás: most megesszük, amit főztünk 

Az emberi tevékenység által előidézett globális felmelegedés 2014-ban felerősített számos szélsőséges időjárási jelenséget, köztük a trópusi ciklonokat a Csendes-óceán középső térségében, a súlyos esőzéseket Közép-Európában, a szárazságot Kelet-Afrikában, a hőhullámokat Ausztráliában, Ázsiában és Dél-Amerikában.

Nem tűri a köztévé a klímaszkeptikusokat 

Egy hónappal a párizsi ENSZ-klímakonferencia előtt a francia közszolgálati televízió elbocsátotta azt a meteorológust, aki könyvében bagatellizálta a globális felmelegedés következményeit. Philippe Verdier, a France Télévisions konszern meteorológiai osztályának vezetője, a France 2 csatorna időjárás-előrejelzésének műsorvezetője maga jelentette be, hogy megkapta a felmondólevelet. Ezt a köztelevízió is megerősítette.

Lehet, hogy nem a klímaváltozás ellen kellene leginkább küzdeni 

Nem biztos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemre való fókuszálással lehet a legtöbb jót tenni az emberiségnek, a fenntartható fejlődési célok fontossági sorrendbe állítása rendkívül lényeges - mondta Bjorn Lomborg, a Copenhagen Consensus Center igazgatója csütörtökön Budapesten, a Tudomány világfórumának első hivatalos napján tartott plenáris ülésen.

Kifogy a hó a párducok alól 

A WWF friss jelentése sürgős nemzetközi fellépést szorgalmaz a hópárducok sérülékeny hegyvidéki élőhelyének megóvása érdekében, amit az éghajlatváltozás hatásai kritikusan veszélyeztetnek. A terület emellett több százmillió embert lát el ivóvízzel Ázsia szerte.

Egyre szárazabb lesz a Kárpát-medence 

Egyre szárazabb lesz a Kárpát-medence az elkövetkező évtizedekben a felmelegedés miatt - mondta Mika János klímakutató az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. Az idei forró, több kánikulát is hozó nyarat ugyanakkor anomáliának nevezve megjegyezte, ez nem tendencia, hiszen a felmelegedés sokkal lassabban megy végbe, és egy hosszú távú folyamat.

Forró, forróbb, legforróbb: az idei év veri a tavalyit is 

Mind az idei szeptember, mind az év első kilenc hónapja melegrekordot döntött az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) jelentése szerint, így 2015 lehet a legmelegebb év a mérések 1880-as kezdete óta.

60 fokos hőhullámok jöhetnek 

Iszonyú, a hatvan Celsius-fokos csúcshőmérsékletet is elérő hőhullámok sújthatják a Perzsa-öböl és a Közel-Kelet térségét a jövőben, ha nem sikerül lefékeznünk a globális felmelegedés okozta klímaváltozást – figyelmeztetnek a kutatók. Mi is érintettek vagyunk, nálunk is forrósággal kell szembenéznünk a nyarak során.

Menekültek vagy klímavándorok? 

A szakértők között sincs egyetértés abban, hogy lehet-e egyáltalán környezeti menekültekről beszélni, vagy a klímaváltozás hatásaként instabillá váló államokból elvándorlók politikai menekültekként jelennek majd meg a világ nyugodtabb részein. Az viszont biztos a Klíma és migráció konferencián felszólaló szakértők szerint, hogy a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a mostani menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.

Hagyjuk a garázsban a szánkót, elő az esernyőt! 

Hét nemzetközi intézet előrejelzése alapján különösen enyhe, de csapadékos télben lesz részünk Magyarországon. Az amerikai NASA, a kínai, az orosz és a brit meteorológiai intézetek szezonális előrejelzéseit vetette össze az Esőtánc.hu időjárási portál, hogy megbecsülje az idei tél várható időjárását.

Valami megmozdult a legfejlettebb országokban 

A PwC éves elemzése a szén-dioxid-intenzitás 2000 óta mért legmeredekebb csökkenésére hívja fel a figyelmet. A 2014-es év ezzel fordulópontot jelenthetett a vezető gazdaságok szén-dioxid-kibocsátásának GDP-egységre jutó csökkentésében.

Versenyfutás a végítélettel 

Nem fogjuk a tervezett 2 Celsius-fokos szinten tartani a felmelegedést – ez derül ki a Párizsban rendezett klímacsúcs előtt a világ országai által benyújtott tervezett vállalásokból. Ugyanakkor mind politikai, mind gazdasági szinten elindultak olyan változások, amelyeket néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottak volna a szakemberek.

Nagy a baj a tengerekben 

Az óceáni táplálékláncokat összeomlás fenyegeti az üvegházhatású gázok kibocsátása, a túlhalászat és a környezetszennyezés miatt - figyelmeztetnek kutatók. A világ óceánjait vizsgáló 632 publikált tanulmányra épülő friss eredmények szerint a klímaváltozás hatására csökken a tengeri fajok sokfélesége.

Már most kellett a vésztartalék az arktiszi génbankból 

Először kértek ki magvakat a norvég Spitzbergák föld alatti vésztárolójából, mert a szíriai polgárháború miatt károkat szenvedett a közel-keleti magbank – jelentette be a norvég tárolót üzemeltető Global Crop Diversity Trust.

Húzóterményünknek árt leginkább a klímaváltozás 

A magyar mezőgazdaság húzótermékét, a kukoricát érinti legérzékenyebben a klímaváltozás szakértők szerint. A gazdáknak változtatniuk kell a termelés módján, ha nem akarnak a vesztesek közé kerülni.

Veszélyes lesz, ha nincs utánpótlás 

Néhány éven belül komoly problémát okozhat a hazai energetikai ágazatban a szakemberhiány. Mérnökök nincsenek, a villanyszerelők piacára pedig ráférne a tisztulás. Főként, hogy nemcsak az elöregedő rendszerek, de a klímaváltozás miatt is nagy feladatok várnak erre a szakmára.

Kiürülnek az óceánok 

1970 és 2012 között csaknem a felére csökkent a tengeri élőlények száma. Az élelmiszer-biztonsági szempontból fontos halpopulációk jelentősen csökkennek világszerte, néhány halfaj világállománya majdnem 75 százalékkal esett vissza. Ez minden ország számára problémát jelent, a legsúlyosabb mértékben azonban a fejlődő országokban élő embereket érinti.

Nem vállalhatunk több kockázatot 

Pár éven belül eltűnhetnek, vagy gyökeresen átalakulhatnak a ma még meghatározó élet- és vagyonbiztosítási konstrukciók a globális felmelegedés, a technológiai fejlődés vagy a fogyasztói szokások változásának a hatására.

Előre jelzett világvége 

Mi történne, ha az emberiség teljesen elégetné a Föld fosszilis energiahordozó-készleteit? Ezt a kérdést tette fel néhány kutató a számítógépének, és az eredménynek cseppet sem megnyugtatóak.

Istent és az olajérdekeket szolgálná miniszterként Sarah Palin  

Donald Trump azt nyilatkozta, hogy szívesen foglalkoztatna Sarah Palinhez hasonló erős női személyiséget a kabinetjében, ha megválasztják amerikai elnöknek. A CNN megkérdezte Palint, melyik tárcát érezné testhez állónak.

Ki védi meg a magyar klímát? 

Az ország négy régiójában – a Nyugat-dunántúli, az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régió három-három megyéjében, valamint a Közép-magyarországi régió nyugati felében – már zajlik a leendő klímareferens szakemberek toborzása. Ugyanis az ország e területein októbertől összesen 300, helyi klímaadaptációval foglalkozó szakembert képeznek ki Izland, Liechtenstein és Norvégia mintegy 670 ezer eurós pályázati támogatásával.

Nem fognak éhen halni a jegesmedvék 

Ahogy egyre csökken az Északi-sark körüli vizeket borító jégmennyiség, úgy egyre kevesebb fókát tudnak elejteni a jegesmedvék. De a hófehér macik újabban inkább rákaptak a madártojásra és a rénszarvasokra.

Már a hitelezésbe is beleszól a klímaváltozás 

A klímaváltozás hatásaival is számoló projektek számíthatnak inkább banki támogatásra, de az életképes hazai agrárium fenntartásához muszáj, hogy a hazai cégek növeljék termelési kapacitásaikat - véli Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztályának vezetője.

Szuperszámítógép kéne a klímaváltozás megjósolásához 

Az éghajlatváltozás olyan sok tényezős folyamat, aminek modellezésére jelenleg nem létezik elég nagy kapacitású számítógép. Becslések szerint százszor nagyobb erejű komputer kellene, mint amilyet a technológiai mai fejlettségi szintjénél elő tudnak állítani.

Az idei nyár csak kóstoló volt abból, ami ránk vár 

Az idei nyár ízelítőt adott abból, amire az éghajlati változások miatt a jövőben számíthatunk - összegezte az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt időszak tapasztalatait. A most véget ért nyár az 1901 óta rögzített adatsorban a harmadik legmelegebbnek bizonyult, a forró, aszályos időszakokat pedig "heves események" zárták le, amik felhőszakadásokkal, helyenként jégesővel és erős szelekkel jártak - emelték ki.

Tengerszint-emelkedés: viszlát Tokió! 

A NASA legfrissebb előrejelzése szerint elkerülhetetlen a tengerszint legalább egy méteres emelkedése, ami olyan tengerparti metropoliszokat sodorhat veszélybe, mint Tokió, vagy Szingapúr. Ugyanakkor a vízszint nem mindenhol emelkedik ugyanúgy. Sőt, van, ahol csökken.

Egyhavi eső egy óra alatt – és ez csak a kezdet 

A forró hetek után következő esők mennyisége manapság azt mutatja, hogy az időjárás szélsőségesebbé válik. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője szerint előrejelzéseik egyértelműen azt mutatják, hogy a csapadékintenzitás növekedése várható.
Feliratkozás a Piac & Profit Online magazin hírlevelére
Így hoz milliókat és tonnákkal kevesebb CO₂-t az okos épületmenedzsment

Így hoz milliókat és tonnákkal kevesebb CO₂-t az okos épületmenedzsment 

A Schneider Electric jövőformáló vállalatként eszközök, alkalmazások és szolgáltatások széles skálájával segíti ügyfeleit és partnereit.

Pénzszerzés

Három vállalat, amely hosszú távon is erős növekedést ígér

Három vállalat, amely hosszú távon is erős növekedést ígér 

Ipari stabilitást, technológiai innovációt és egészségügyi szilárdságot ötvöznek.

Jogi kisokos

Elege lett a bankoknak a kormánysarcokból

Elege lett a bankoknak a kormánysarcokból 

A szakemberek utálják a kormány piaci beavatkozásait, kamatstop, árrésstop.

Cégblog

Több tízezer forintot érő bejelentést tett az Auchan a nyugdíjasoknak

Több tízezer forintot érő bejelentést tett az Auchan a nyugdíjasoknak  

November végéig akár a nyugdíjas élelmiszer-utalványok összértékét jóváírják a vásárlóknak. 

Klímablog

Fontos pályázat rajtol: így szerezhet cégének akár 1 milliárd forintot energiatárolásra

Fontos pályázat rajtol: így szerezhet cégének akár 1 milliárd forintot energiatárolásra 

Hamarosan elindul a pályázat a vállalkozásoknak a Jedlik Ányos Energetikai Programon belül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo