Klímaváltozás cikkek
A tudás erkölcs nélkül semmit sem ér
Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az erkölcs szerepét állítsuk vissza – mondta dr. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki két civilszervezet véleményét tolmácsolta az ENSZ fejlesztési céljaival kapcsolatosan a konferencián. A szakember hangsúlyozta: szerintük problémás a célrendszer, amelyből hiányzik a rendszerszemlélet. Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, a szegénységet és növelni a gazdaságot.
Ürge-Vorsatz Diana: a világtörténelem egyik legnagyobb sikerét könyvelhetjük el
Az ENSZ által deklarált Millenniumi Fejlesztési Célok hangzatosnak és irreálisan nagy horderejűnek tűnnek, mégis az emberi történelem egyik legnagyratörőbb, az alapvető szegénységet felszámoló programként értékelte Ürge-Vorsatz Diána. A szakember nem derűlátó a felmelegedés 2100-ig történő megfékezését illetően.
Itt kopogtat a baj a szomszédban
A klímaváltozás nem önmagában fenyegeti az emberi civilizációt, hanem több más problémával együtt. Ezért ezekre a gondokra közös megoldást kell találnunk, méghozzá globális szinten – vélekedtek hatodik Fenntarthatósági Csúcson felszólaló szakértők.
Nézzünk szembe vele, mi vár ránk
Hol járunk mi, magyarok a fenntartható fejlődés felé tartó úton? Mit tehetnek az államok és a civilek a klímaváltozás hatásainak kivédése érdekében? Mitől lesz fenntarthatóbb a mezőgazdaság? És hogyan függ össze mindezzel a migráció problémája? Minderről szó esett a Fenntarthatósági Csúcs Konferencián, melynek részletes beszámolóját olvashatják.
Már a bevásárlást is felülírja a klímaváltozás
Reggeli kávé? Utána egy frissen facsart narancslé? Friss banán? Felejtsük el! A klímaváltozás következtében az elkövetkező évtizedekben olyan közkedvelt élelmiszeripari cikkekből keletkezhet hiány, amelyek ma a mindennapi táplálkozásunk részei.
Kalifornia két év alatt kifogyhat a vízből
Az Egyesült Államok területének harmadát fenyegeti a szárazság. Egyre több államban kell korlátozni a vízfogyasztást, Kalifornia néhány év alatt kifogyhat az ivóvízből – írta az Ecolounge.hu.
A termőföldek fele már károsodott
A sivatagosodás évente tízezermillió dolláros kárt okoz a világgazdaságnak és több tízmillió embert űz el lakhelyéről, derült ki az ENSZ vizsgálatából. Mindez annak tetejében, hogy globálisan a termőföldeknek közel fele már amúgy is károsodott.
Félmilliárd embert fenyeget a tengerszint emelkedés
Sokmillió ember otthonát fenyegeti világszerte a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint egy nonprofit klímakutató szervezet jelentése szerint. Ha a felmelegedést nem sikerül két Celsius foknál stabilizálni, félmilliárd ember válhat hontalanná.
Emissziócsökkentés: egyszerűen kevés lesz
A 2020 előtti kibocsátás-csökkentés jelentőségére hívta fel a figyelmet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése. Nőttek ugyan a nemzetek által vállalt kibocsátás-csökkentési célszámok, de még mindig csak félúton járunk az éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges kibocsátás-csökkentés mértékéhez viszonyítva, ami a WWF szerint nagyon aggasztó.
Egy fokkal több lett: maradhat?
Idén átlépjük – illetve már át is léptük az egy fokos felmelegedést az iparosodás előtti időszakhoz képest - állapította meg a brit meteorológiai szolgálat. Ezzel a Föld klímaváltozása túljutott a veszélyes felmelegedés kapujának tekintett 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéshez vezető út felén.
Plusz öt fok és vége a civilizációnak
Csökkenteni kell az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, különben a világ jelentős része válik lakhatatlanná a tengerszint emelkedése, a gyilkos hőhullámok, szárazságok miatt. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a Föld nagy veszélyben van, de még mindig nem késő megtenni a szükséges intézkedéseket. Viszont ha minden úgy marad, mint most, az Apokalipszissel nézünk szembe.
Klímaváltozás: most megesszük, amit főztünk
Az emberi tevékenység által előidézett globális felmelegedés 2014-ban felerősített számos szélsőséges időjárási jelenséget, köztük a trópusi ciklonokat a Csendes-óceán középső térségében, a súlyos esőzéseket Közép-Európában, a szárazságot Kelet-Afrikában, a hőhullámokat Ausztráliában, Ázsiában és Dél-Amerikában.
Nem tűri a köztévé a klímaszkeptikusokat
Egy hónappal a párizsi ENSZ-klímakonferencia előtt a francia közszolgálati televízió elbocsátotta azt a meteorológust, aki könyvében bagatellizálta a globális felmelegedés következményeit. Philippe Verdier, a France Télévisions konszern meteorológiai osztályának vezetője, a France 2 csatorna időjárás-előrejelzésének műsorvezetője maga jelentette be, hogy megkapta a felmondólevelet. Ezt a köztelevízió is megerősítette.
Lehet, hogy nem a klímaváltozás ellen kellene leginkább küzdeni
Nem biztos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemre való fókuszálással lehet a legtöbb jót tenni az emberiségnek, a fenntartható fejlődési célok fontossági sorrendbe állítása rendkívül lényeges - mondta Bjorn Lomborg, a Copenhagen Consensus Center igazgatója csütörtökön Budapesten, a Tudomány világfórumának első hivatalos napján tartott plenáris ülésen.
Kifogy a hó a párducok alól
A WWF friss jelentése sürgős nemzetközi fellépést szorgalmaz a hópárducok sérülékeny hegyvidéki élőhelyének megóvása érdekében, amit az éghajlatváltozás hatásai kritikusan veszélyeztetnek. A terület emellett több százmillió embert lát el ivóvízzel Ázsia szerte.
Egyre szárazabb lesz a Kárpát-medence
Egyre szárazabb lesz a Kárpát-medence az elkövetkező évtizedekben a felmelegedés miatt - mondta Mika János klímakutató az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. Az idei forró, több kánikulát is hozó nyarat ugyanakkor anomáliának nevezve megjegyezte, ez nem tendencia, hiszen a felmelegedés sokkal lassabban megy végbe, és egy hosszú távú folyamat.
Forró, forróbb, legforróbb: az idei év veri a tavalyit is
Mind az idei szeptember, mind az év első kilenc hónapja melegrekordot döntött az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) jelentése szerint, így 2015 lehet a legmelegebb év a mérések 1880-as kezdete óta.
60 fokos hőhullámok jöhetnek
Iszonyú, a hatvan Celsius-fokos csúcshőmérsékletet is elérő hőhullámok sújthatják a Perzsa-öböl és a Közel-Kelet térségét a jövőben, ha nem sikerül lefékeznünk a globális felmelegedés okozta klímaváltozást – figyelmeztetnek a kutatók. Mi is érintettek vagyunk, nálunk is forrósággal kell szembenéznünk a nyarak során.
Menekültek vagy klímavándorok?
A szakértők között sincs egyetértés abban, hogy lehet-e egyáltalán környezeti menekültekről beszélni, vagy a klímaváltozás hatásaként instabillá váló államokból elvándorlók politikai menekültekként jelennek majd meg a világ nyugodtabb részein. Az viszont biztos a Klíma és migráció konferencián felszólaló szakértők szerint, hogy a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a mostani menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.
Hagyjuk a garázsban a szánkót, elő az esernyőt!
Hét nemzetközi intézet előrejelzése alapján különösen enyhe, de csapadékos télben lesz részünk Magyarországon. Az amerikai NASA, a kínai, az orosz és a brit meteorológiai intézetek szezonális előrejelzéseit vetette össze az Esőtánc.hu időjárási portál, hogy megbecsülje az idei tél várható időjárását.
Valami megmozdult a legfejlettebb országokban
A PwC éves elemzése a szén-dioxid-intenzitás 2000 óta mért legmeredekebb csökkenésére hívja fel a figyelmet. A 2014-es év ezzel fordulópontot jelenthetett a vezető gazdaságok szén-dioxid-kibocsátásának GDP-egységre jutó csökkentésében.
Versenyfutás a végítélettel
Nem fogjuk a tervezett 2 Celsius-fokos szinten tartani a felmelegedést – ez derül ki a Párizsban rendezett klímacsúcs előtt a világ országai által benyújtott tervezett vállalásokból. Ugyanakkor mind politikai, mind gazdasági szinten elindultak olyan változások, amelyeket néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottak volna a szakemberek.
Nagy a baj a tengerekben
Az óceáni táplálékláncokat összeomlás fenyegeti az üvegházhatású gázok kibocsátása, a túlhalászat és a környezetszennyezés miatt - figyelmeztetnek kutatók. A világ óceánjait vizsgáló 632 publikált tanulmányra épülő friss eredmények szerint a klímaváltozás hatására csökken a tengeri fajok sokfélesége.
Már most kellett a vésztartalék az arktiszi génbankból
Először kértek ki magvakat a norvég Spitzbergák föld alatti vésztárolójából, mert a szíriai polgárháború miatt károkat szenvedett a közel-keleti magbank – jelentette be a norvég tárolót üzemeltető Global Crop Diversity Trust.
Húzóterményünknek árt leginkább a klímaváltozás
A magyar mezőgazdaság húzótermékét, a kukoricát érinti legérzékenyebben a klímaváltozás szakértők szerint. A gazdáknak változtatniuk kell a termelés módján, ha nem akarnak a vesztesek közé kerülni.
Veszélyes lesz, ha nincs utánpótlás
Néhány éven belül komoly problémát okozhat a hazai energetikai ágazatban a szakemberhiány. Mérnökök nincsenek, a villanyszerelők piacára pedig ráférne a tisztulás. Főként, hogy nemcsak az elöregedő rendszerek, de a klímaváltozás miatt is nagy feladatok várnak erre a szakmára.
Kiürülnek az óceánok
1970 és 2012 között csaknem a felére csökkent a tengeri élőlények száma. Az élelmiszer-biztonsági szempontból fontos halpopulációk jelentősen csökkennek világszerte, néhány halfaj világállománya majdnem 75 százalékkal esett vissza. Ez minden ország számára problémát jelent, a legsúlyosabb mértékben azonban a fejlődő országokban élő embereket érinti.
Nem vállalhatunk több kockázatot
Pár éven belül eltűnhetnek, vagy gyökeresen átalakulhatnak a ma még meghatározó élet- és vagyonbiztosítási konstrukciók a globális felmelegedés, a technológiai fejlődés vagy a fogyasztói szokások változásának a hatására.
Előre jelzett világvége
Mi történne, ha az emberiség teljesen elégetné a Föld fosszilis energiahordozó-készleteit? Ezt a kérdést tette fel néhány kutató a számítógépének, és az eredménynek cseppet sem megnyugtatóak.
Istent és az olajérdekeket szolgálná miniszterként Sarah Palin
Donald Trump azt nyilatkozta, hogy szívesen foglalkoztatna Sarah Palinhez hasonló erős női személyiséget a kabinetjében, ha megválasztják amerikai elnöknek. A CNN megkérdezte Palint, melyik tárcát érezné testhez állónak.
Ki védi meg a magyar klímát?
Az ország négy régiójában – a Nyugat-dunántúli, az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régió három-három megyéjében, valamint a Közép-magyarországi régió nyugati felében – már zajlik a leendő klímareferens szakemberek toborzása. Ugyanis az ország e területein októbertől összesen 300, helyi klímaadaptációval foglalkozó szakembert képeznek ki Izland, Liechtenstein és Norvégia mintegy 670 ezer eurós pályázati támogatásával.
Nem fognak éhen halni a jegesmedvék
Ahogy egyre csökken az Északi-sark körüli vizeket borító jégmennyiség, úgy egyre kevesebb fókát tudnak elejteni a jegesmedvék. De a hófehér macik újabban inkább rákaptak a madártojásra és a rénszarvasokra.
Már a hitelezésbe is beleszól a klímaváltozás
A klímaváltozás hatásaival is számoló projektek számíthatnak inkább banki támogatásra, de az életképes hazai agrárium fenntartásához muszáj, hogy a hazai cégek növeljék termelési kapacitásaikat - véli Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztályának vezetője.
Szuperszámítógép kéne a klímaváltozás megjósolásához
Az éghajlatváltozás olyan sok tényezős folyamat, aminek modellezésére jelenleg nem létezik elég nagy kapacitású számítógép. Becslések szerint százszor nagyobb erejű komputer kellene, mint amilyet a technológiai mai fejlettségi szintjénél elő tudnak állítani.
Az idei nyár csak kóstoló volt abból, ami ránk vár
Az idei nyár ízelítőt adott abból, amire az éghajlati változások miatt a jövőben számíthatunk - összegezte az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt időszak tapasztalatait. A most véget ért nyár az 1901 óta rögzített adatsorban a harmadik legmelegebbnek bizonyult, a forró, aszályos időszakokat pedig "heves események" zárták le, amik felhőszakadásokkal, helyenként jégesővel és erős szelekkel jártak - emelték ki.
Tengerszint-emelkedés: viszlát Tokió!
A NASA legfrissebb előrejelzése szerint elkerülhetetlen a tengerszint legalább egy méteres emelkedése, ami olyan tengerparti metropoliszokat sodorhat veszélybe, mint Tokió, vagy Szingapúr. Ugyanakkor a vízszint nem mindenhol emelkedik ugyanúgy. Sőt, van, ahol csökken.
Egyhavi eső egy óra alatt – és ez csak a kezdet
A forró hetek után következő esők mennyisége manapság azt mutatja, hogy az időjárás szélsőségesebbé válik. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője szerint előrejelzéseik egyértelműen azt mutatják, hogy a csapadékintenzitás növekedése várható.
Enyhe telek: több disznó, kevesebb nád
Az elmúlt időszak szokottnál enyhébb téli időjárása két váratlan következménnyel is járt: több lett a vaddisznó és kevesebb nádat tudnak aratni a Fertő-tavon. A klímaváltozás felgyorsulásával egyre gyakrabban kell tapasztalnunk ilyen anomáliákat.
Időjárás: még hátravan a feketeleves
Az idei El Nino olyan természeti csapásokat okozhat, amelyeknek súlyossága csak azokhoz fogható - a kaliforniai földcsuszamlásoktól az ausztrál bozóttüzekig - amelyek az 1997-98-as rekordévben pusztítottak - közölte csütörtökön az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) Klíma-előrejelzési Központja.
Aszály, kártevők: védtelenek vagyunk a klímaváltozással szemben
A lakosság több mint 80 százaléka mindennapjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, és aggódik a klímaváltozás miatt – derül ki az Energiaklub legújabb, országos reprezentatív felméréséből.
Rekordsebességgel olvadnak a gleccserek
Évente egy méterrel rövidülnek a világ gleccserei, amelyektől több milliárd ember ivóvízellátása függ. Egy most közzétett kutatás eredményei szerint háromszor gyorsabban olvadnak a gleccserek az utóbbi években, mint a múlt században.
Egyre jobban megéri a napenergia
Már nagyon látszanak az újdonságok, amelyek hamarosan megreformálják az energiapiacot. Egyre olcsóbb lett a napelemmodulok gyártása. Már a 250 forint alatti kilowattóraár is meghaladta a fejlesztők fantáziáját, és most jön a következő etap, a cél most már a 70 forintos ár – áll a GazdaságTV összeállításában.
Méterekkel magasabb árvizeket hoz a klímaváltozás
Az elmúlt 50 évben átlagosan egy méterrel emelkedtek az árvizeknél várható legmagasabb vízszintek, volt ahol 1,9 méterrel, ezért a következő években új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.
Egy hideg nyár képes helyrehozni az Északi-sarkot
Egyharmaddal növelte az északi-sarki jégtömeget 2013 hűvösebb nyara, mivel a hideg levegő megakadályozta a jég olvadását - mutatták ki a londoni University College (UCL) és a Leedsi Egyetem kutatói a Nature Geoscience tudományos folyóiratban kedden közzétett tanulmányukban.
Hollywoodot és a Szilícium-völgyet is elérte a vízhiány
Beköszöntött a klímaváltozás legrosszabb szcenáriója: négy éve nem esik elég eső Kaliforniában. Száz éve nem volt ott ilyen súlyos szárazság, igazából valószínűleg azelőtt sem, mert csak száz éve mérik a csapadékmennyiséget államilag. Az állam most 25 %-kal kevesebb vízfogyasztást engedélyez a polgároknak és vállalkozásoknak. A gyepüket eszetlenül locsoltató filmsztárokat kritizálja a helyi lakosság.
Hőségriadó: ez még csak az ízelítő
Tizenöt évvel ezelőtt még csak elvétve kellett hőségriadót hirdetni, mára viszont a nyarak midnennapos részévé vált. Még hosszabb hőségriadókra és több trópusi éjszakára lehet számítani a jövőben, már tíz éven belül is évente 9-16 nappal nőhet a hőségriadók időtartama - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) legfrissebb, honlapján közzétett tanulmányából.
Ilyen meleg még sose volt
Habár a tavalyi év volt eddig minden idők legmelegebbje, az idei úgy tűnik, hogy megdönti ezt a rekordot. A kutatók még sosem regisztráltak ilyen magas hőmérsékleteket júniusban, a NOAA adatai szerint csaknem egy teljes fokkal melegebb volt a globális átlaghőmérséklet, mint a 20. században.
A növények is szenvednek a klímaváltozástól
Napjainkban a klímaváltozás egyik legjobban érezhető hatása, hogy egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás; a felmelegedés mellett az is megfigyelhető, hogy jelentősen nő a szélsőségesen meleg napok száma, ami nagyon káros lehet a növényzetre - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).