Néhány éven belül komoly problémát okozhat a hazai energetikai ágazatban a szakemberhiány. Ez volt az egyik központi témája a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 62. Vándorgyűlésének Siófokon, amelyen a magyar villamosenergia-ipari cégek több mint hétszáz munkatársa, vezetője vett részt.

A MEE álláspontja szerint a megfelelő minőségű és biztonságú hálózatok építéséhez, üzemeltetéséhez jól képzett szakemberekre – mérnökökre és villanyszerelőkre – van szükség. Ennek érdekében elkerülhetetlennek tartják átalakítani a szak- és egyetemi képzés rendszerét, módszertanát. Emellett minősítési rendszert szeretnének bevezetni, amely már a villanyszerelőket is érintené.

Kép: PP-archív

Kevés ember kevés tudással

Az energetikai szakemberek utánpótlása miatt már évek óta kongatják a vészharangot az ágazat piaci szereplői és a háttérintézmények vezetői. (2014-ben Magyarországon a tíz legnehezebben betölthető munkakör között első helyen állt a szakmunkás, ezt a csoportvezető, a mérnök, a sofőr és a vendéglátóipari dolgozó követte. A szakemberhiány már a versenyképességet fenyegeti.) Aszódi Attila, a paksi beruházásért felelős kormánybiztos már évekkel ezelőtt hangsúlyozta: nagy problémának látja, hogy a felsőoktatásba kerülő fiatalok jelentős hányadának hiányoznak az alapvető természettudományi ismeretei.

Egy korábbi kutatás szerint a cégvezetők elsősorban a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, illetve a szakmai elhivatottságot és a munkához való hozzáállást említik fájó pontként, és a diplomás munkaerővel kapcsolatban legalább annyira minőségi, mint mennyiségi problémáról beszélnek. Egy 5 évvel ezelőtti felmérésből kiderült, hogy a hallgatók 83 százalékának a tudása nem érte el az elvárt szint 50 százalékát.

Mindemellett komoly gondot jelent, hogy az energiapiaci privatizációt követően megszűntek az energiaellátással foglalkozó korábbi nagy állami szervezetek, tervezőirodák, és nem alakultak ki az átfogó energiafejlesztés megalapozására alkalmas független szakmai intézmények.

Veszélyes is lehet

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület legutóbbi siófoki vándorgyűlésén szó esett arról is, hogy a magyarországi épületeket érintő tűzesetek 20 százaléka villamos eredetű, így villamos hálózataira vonatkozó, az energetikai audithoz hasonló kötelező minősítési rendszer bevezetését szorgalmazzák a szakemberek. Az élet- és vagyonbiztonság érdekében hozott intézkedésjavaslat mellett kommunikációs kampányt terveznek, hogy az ingatlantulajdonosok figyelmét felhívják a villamos hálózatokkal kapcsolatos kockázatokra.

Ezek mellett egy éven belül saját minősítési rendszert kívánnak beindítani a villanyszerelők számára, ami hozzájárulna a piac tisztulásához, segíthetne kiszűrni a megfelelő szakértelem nélkül dolgozó vállalkozókat. És itt újra előkerül a megfelelő szakemberek képzésének kérdése. Az egyesület is szorgalmazza, hogy a minőségi és biztonságos hálózatok építéséhez és üzemeltetéséhez jól képzett szakmunkásokra és mérnökökre van szükség.

Valódi duális képzés

A szakemberek szerint a tananyagot a valóságos piaci igényekhez, a megváltozott technológiai elvárásokhoz kellene igazítani. Ez feltételezi az energetikai társaságok szoros együttműködését és a szakemberképzés átalakításában történő közös fellépést, amelyről megállapodás született a MEE siófoki vándorgyűlésén a piaci szereplők között.

A megfelelő szakember-utánpótlás azért is kulcsfontosságú, mert a II. világháború után épült, mintegy 200 ezer kilométernyi elosztóhálózat folyamatban lévő megújítása során nemcsak egyszerűen cserélni kell az oszlopokat, vezetékeket, de egy a mainál korszerűbb és komplexebb fogyasztói igényeket kiszolgálni képes rendszereket kell kialakítani. Ugyanakkor a hazai hálózatnak az elmúlt néhány évben már tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyokat kell elviselnie. (Az idei nyár még csak kóstoló volt abból, ami ránk vár.)