Párizs: az utolsó utáni pillanat

Ez az utolsó utáni pillanat, amikor, ha meg nem is állíthatjuk, de legalább még lelassíthatjuk a klímaváltozást. November 30-án a világ vezetői nem csak arról kezdenek el tanácskozni, hogy ki mennyivel csökkentse üvegházgáz kibocsátását, a tét sokkal több, maga az általunk ismert emberi civilizáció.

Menekültválság, történelmi szárazság, viharok, gyilkos hőhullámok, csak néhány azok közül a katasztrófák közül, amelyekkel nap mint nap szembe kell majd néznünk az előttünk álló évszázadban, és amiből kaptunk némi ízelítőt az elmúlt években.

2015 azonban több szempontból is jelentős mérföldkövet jelent: két olyan pontot is átléptünk, amelyek után már nincs visszaút. Egyrészt tartósan 400 ppm fölé emelkedett a légköri szén-dioxid aránya az északi féltekén. Ez az az érték, amely az ENSZ Klímavédelmi Tanácsa (IPCC) szerint a maximumot jelöli, hogy még kezelhetőek legyenek a klímaváltozás hatásai. Ehhez ugyanis az szükséges, hogy a Föld globális átlaghőmérsékletének emelkedése ne haladja meg a 2 Celsius fokot az évszázad végéig. Ennél nagyobb felmelegedés már komoly károkat okozna mind az emberi közösségeknek, mind az élővilágnak. Csakhogy idén már ebből teljesítettünk egy fokot: az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest immár 1 Celsius fokkal emelkedett a Föld hője az emberi tevékenység következtében. Márpedig még egy fok melegedés ilyen mennyiségű üvegházgáz kibocsátás mellett már csak idő kérdése.

Ahhoz, hogy ezen a szinten lefékezzük a globális felmelegedést azonnali és drasztikus lépések kellenek – ezek elhatározásához pedig Párizs az utolsó lehetőség. Halvány az esély: az eddig benyújtott vállalásokból úgy tűnik, hogy ez kivitelezhetetlen. Mint azt korábban megírtuk ugyanis, a tagországok által megjelölt kibocsátás-csökkentési szintek még együttesen is  kevésnek tűnnek ahhoz, hogy megálljt parancsolhassunk a globális felmelegedésnek.

Mire számítsunk az elkövetkező évtizedekben?

Ha nem sikerül a célkitűzés és a világ a jelenlegi irányban halad tovább, éppen a biztonságosnak tartott 2 Celsius fokos felmelegedés duplájával, azaz 4 Celsius fokkal fog nőni a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig. Ennek beláthatatlan következményei lesznek: az ENSZ Élelmezési Világszervezete a FAO legfrissebb tanulmánya szerint már az elmúlt tíz évben is a duplájára nőttek a klímaváltozás miatt kiváltott természeti katasztrófák, mint a szélsőségesen erős viharok, pusztító szárazságok, gyilkos hőhullámok. Nem kell messzire mennünk, hogy ezeket a saját bőrünkön tapasztaljuk: az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint amíg tizenöt évvel ezelőtt még csak elvétve kellett hőségriadót elrendelni Magyarországon, addig idén már öt alkalommal került kihirdetésre ez a biztonsági óvintézkedés. A csapadék is másképpen érkezik, mint megszokhattuk: az idén többször is eddig példa nélküli pusztítást végeztek a Magyarországot sújtó viharok. A jövőben az OMSZ korábban általunk is idézett tanulmánya szerint akár hatvanra is nőhet éves szinten a hőhullámos napok száma, a csapadék eloszlás pedig mindinkább egyenlőtlenebbé válik, a klímánk mindinkább a mediterrán országok időjárására emlékeztet majd.

Nem csak minket sújt az időjárás: globálisan óriási károkat okoz már most is a klímaváltozás. Ennek következtében egy tanulmány szerint az elkövetkező évtizedekben még az olyan iparilag fejlett országok, mint Nagy-Britannia, vagy Kína is destabilizálódhatnak, a fejlődő világban pedig eddig példa nélküli menekülthullámot indíthat el az élelmiszertermelés összeomlása, vagy az olyan gyilkos hőhullámok, mint például a jelenlegi klímamodellek szerint a Közel-keletet várhatóan sújtó 55-60 fokos forróság.

A Párizsban november 30. és december 11-e között rendezett klímacsúcson ezekkel a problémákkal kell szembenéznie a politikusoknak. A nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodásnak, ambiciózusnak és igazságosnak kell lennie, ami a tudomány eredményeit figyelembe vevő, közös döntésen alapuló vállalásokat tartalmaz. Az országoknak olyan megállapodást kell kötniük, aminek eredményeként még 2020 előtt tetőzik a globális kibocsátás, elérhető lesz az éghajlatvédelem finanszírozására ígért 100 milliárd dollárnyi éves keret, és ami megteremti a szükséges feltételeket a kormányok, városok, vállalatok és az egyének szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére.

A tárgyalásoknak lehetőséget kell teremtenie az éghajlatváltozásra különösen sérülékeny közösségek és élőhelyek védelmére is. Ennek érekében konkrét célra van szükség, ami tisztázza az éghajlatváltozás negatív hatásaira való felkészülés kereteit és támogatja a sérülékeny közösségek alkalmazkodását is. Ugyanakkor van okunk a reménykedésre is: az elmúlt hetekben sorozatban láttak napvilágot olyan hírek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a világ vezetői is felfogták, mekkora felelősség nehezedik most a vállukra.

A következmények
Háborúk, éhínség, menekültek
Az IPCC jelentése szerint, ha nem sikerül visszafogni az emissziót, hanem a jelenlegi vagy még nagyobb méretekben folytatódik az üvegházgázok kibocsátása, akkor 2050-től visszafordíthatatlanul átlépjük azt a pontot, amikor még 2 Celsius-fok alatt lehetett volna tartani a felmelegedést. Mint azt a jelentés kiemeli, ebben az esetben 2100-ra 3,6–4,8 Celsius fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete, aminek katasztrofális következményei lesznek. Nőni fog a menekültek száma, és a szűkösebb forrásokért való küzdelem (elsősorban az ivóvíz miatt a Közel-Keleten, Közép Ázsiában és Észak-Afrikában) háborúk törhetnek ki. És milliónyi klímamenekült indulhat meg a hazájából.
Vízhiány Elsősorban a szubtrópusi övezetekben alakulhat ki ivóvízhiány, a gelccserek elolvadása miatt (India, Kína), illetve az átalakuló időjárási viszonyok (Afrika, Ausztrália) következtében. A gleccserek olvadása miatti vízhozamcsökkenést várhatóan hazánk is megérzi majd, az IPCC szerint azonban Közép-Európában az évszázad közepéig éppenséggel emelkedni fognak az ivóvízkészletek.
Élelmiszer-termelés
A fő takarmánynövények, a búza, a kukorica, a szója, a rizs esetében a jelentés a termésátlagok csökkenését vetíti előre, átlagosan a jelenlegi ötödével lehet kevesebb a hozam. Az IPCC arra is figyelmeztet, miszerint az átalakuló időjárási viszonyokhoz történő alkalmazkodással a veszteség egy része kivédhető, kérdéses azonban ezek (mint a nagyléptékű műtrágyahasználat) fenntarthatósága.
Egészség
A klímaváltozás miatt eltolódó éghajlati övek új, a magasabb szélességi fokokon ismeretlen betegségek és kártevők terjedését okozhatják. Közép-Európában is megjelenhetnek olyan szubtrópusi-trópusi betegségek, mint a malária, a nyugat-nílusi vírus vagy a dengiláz. Jó hír azonban, hogy visszaszorulhatnak az influenzás megbetegedések a csökkenő erejű lehűlések következtében.
Hő- és árhullámok
Az európai népességet és ezen belül a magyarokat elsősorban a gyakoribb hőhullámok és özönvízszerű, periodikusan visszatérő esős időszakok teszik majd próbára. A városok csatornarendszereit úgy kell átépíteni, hogy képesek legyenek kezelni a hirtelen érkező nagy tömegű csapadékot, míg a folyami árvízi védekeznél a gyorsan érkező, rekordmagasságú árhullámokra kell felkészülni.

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo