A szakértő elmondta: az utóbbi két évben rekordokat dönt a meleg Magyarországon is, ami azért meglepő, mert a bolygó felmelegedése az ezt megelőző tizenkét évben nem volt annyira drasztikus. Az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján a “hőhullámos” napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog. Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak – a természetes változékonyság – továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad. A nyári időjárás mindinkább mediterrán jellegű, egyre jobban hasonlít Firenze, vagy Torino időjárására.
Mint azt korábban megírtuk, a világ szárazföldi és óceáni területeinek szeptemberi hőmérsékleti átlaga 0,9 Celsius-fokkal volt a 20. század 15 Celsius-fokos átlaghőmérséklete felett. Ez volt az eddig mért legmelegebb szeptember, a tavalyi rekordot 0,12 Celsius-fokkal múlta felül – áll a jelentésben. A szeptemberi hőmérséklet jelenleg átlagosan 0,06 Celsius fokkal növekszik évtizedenként. Az NOAA szerint rekordhőmérsékletet az Északkelet-Afrikától a Közel-Keletig húzódó régióban, Délkelet-Ázsia egy részén, Dél-Amerika északi felének nagy területén és Észak-Amerika középső és keleti részén mértek a hónapban.
A tél is enyhe lesz
Hét nemzetközi intézet előrejelzése alapján különösen enyhe, de csapadékos télben lesz részünk Magyarországon. A vizsgálatba bevont hét nemzetközi intézet egyértelműen az átlagosnál lényegesen enyhébb telet vár a Kárpát-medencére. A novembertől áprilisig terjedő időszakban különösen a téli hónapok ígérkeznek enyhének. A csapadék vonatkozásában már nagyobb a bizonytalanság. Az intézetek többsége átlagos vagy az átlagosnál csapadékosabb telet valószínűsít. A csapadékosabb telet a brit, az orosz és a japán intézetek valószínűsítik. Az amerikai NOAA a tél második felében és tavasszal vár csapadékosabb periódust.
