Kép:PP/Hatlaczki Balázs
Az MTA Migrációs Munkacsoportjának elemzése szerint sokfelől jönnek a menekültek, a sok helyen bekövetkező éghajlatváltozás az, amivel foglalkoznunk kellene. Most döntően szír, afgán és koszovói emberek jönnek nagy számban, máshonnan kevesebben – mondta Dr. Mika János meteorológus, egyetemi tanár, az MTA doktora.
A konferencia előadásairól készült részletes összefoglalónkat itt találja.
Fontos rögzíteni, hogy a menekülés mértéke nagyságrendekkel nagyobb, mint amit itthon látunk. A menekültek jelentős része a kibocsátó országokkal szomszédos, közeli területeken van, ahol éghajlat tekintetében nincs jelentős különbség, ezt Mika annak a jelének tekinti, hogy nem kizárólag az éghajlat átalakulása miatt indulnak útnak a menekült tömegek.
Az adatokat szemlélve látható, hogy a legjelentősebb menekültkibocsátó országok (Szíria, Irán, Afganisztán, Eritrea) között elég jelentős különbség van a meglévő zöldtömeg mennyiségében, míg Eritreában jelentős, addig a közel-keleti országokban rendkívül alacsony. Eritrea abban is más, mint Irak, Afganisztán és Szíria, hogy utóbbiak az áramellátottság tekintetében nem állnak kirívóan rosszul, nincs jelentős fatüzelés – ami Mika szerint fontos adat.
A rendkívüli meteorológiai események tekintetében ugyanakkor súlyos számok vannak, 55 év alatt kb. 800 000 ember időjárási szélsőségek miatt halt meg (további milliók pedig geofizikai okokból, például földrengések, földcsuszamlások miatt). Nagyon jelentősek a lakosságot ért károk is.
Mika előadásában az elmúlt másfél évre vonatkozó hőmérsékleti adatokat vizsgálta a fenti területeken, és ezekben - bár elő-elő fordulnak szélsőségek és láthatóan sokkal több a meleg szélsőség - ő nem lát jelentős okot a vándorlás elindulására.
Mi várható?
IPCC 2013-as jelentése szerint jelentős hőmérséklet emelkedés várható a legdurvább forgatókönyv szerint, de a legenyhébb szerint nem annyira jelentős. utóbbi valójában nagyon idealisztikus, nem valószínű. A legnagyobb változás nem a mostani jelentős menekült kibocsátó területeken lesz, hanem máshol. Az is látható, hogy van, ahol a túlzott csapadék fog gondot okozni, de az is látszik, hogy Irán, Szíria területén a talaj pusztulása (a víz elfolyása) nagyon jelentős lesz, ami határozottan csökkentheti a zöldtömeg képződését – vagyis újabb éhínséghez vezethet.
Felröppent a rémhír, hogy 70 Celsius fok lesz a Perzsa-öbölben, valójában azonban nem lesz ekkora hőmérsékletemelkedés. A gond ettől még marad, mert az emberi hőérzet lesz 70 fokos, ami valójában szintén rettenetes, de fontos, hogy nem a léghőmérséklet ilyen mértékű emelkedését jelzi. Ugyanakkor az életet nyilvánvalóan nehezen elviselhetővé teszi. Az emberi test ráadásul akkor is termel hőt, ha kint nagyon meleg van. És minél nagyobb az ember tömege, annál nagyobb mennyiségű hőt termel – ez is befolyásolja a komfortfokozatot – mondta Mika.
Szél kél, nap süt, víz jő
A meteorológiai adatok alapján is láthatóak a változások. Látható némi szélsebesség csökkenés az elmúlt évek adatainak elemzése alapján, ami szintén hozzájárul a hőérzet növekedéséhez. Pár százalékkal a napsugárzás ereje is növekedett ezekben a térségekben, de nem drasztikusan – mondta Mika.
Ami miatt jelentős mennyiségű embertömeg indulhat el, az a tengerszint emelkedése. Először 2005-ben Tuvalut hagyta el ezért 500 ember. 1/2-1 méter közé teszik a tengerszint emelkedését az évszázad végére, és ami még nagyobb baj, hogy ez nem is fog megállni, még akkor sem, ha most azonnal megállítanánk a negatív tendenciákat a klímaváltozásban. Mert a tengerszint emelkedése sok évtizedes késéssel követi ezeket a változásokat, tehát erre az emelkedésre mindenképpen fel kell készülni. 250 millió – 1 milliárd éghajlati menekült várható elsősorban a víz miatt, ha nem változtatunk.
A trend és a kilengések
Évtizedenként 0,2 fokot emelkedik a hőmérséklet, ha „nagyon lendületben van a klímaváltozás”- ez most a trend. Ugyanakkor éppen ennyit inog általában magától a hőmérséklet, ezért nehéz megállapítani, hogy mi a trend és mi a megszokott ingás. De a két kimutatást egymás mellé téve azért kétségtelen, hogy többről van szó, mint az ingás, valóban emelkedő trend látható.
Ugyanakkor a trendek nehezen azonosíthatóak – mondta a kutató – hiszen nincs például olyan modell jelenleg, ami előre jelezte volna az elmúlt évtizedben a melegedésben megjelenő stagnálást. Mert bár 2014, 2015 kiugróan meleg év volt, de előtte hosszú évekig stagnálás, amit semmi nem magyaráz a modelljeinkben. Valószínűleg a természet oldotta meg valahogy, valószínűleg az óceánok nyelték el ezt a hőt, emiatt nem érződött, de a tengerszint emelkedésére ettől még természetesen hatott.
A menekülteket nagy számban kibocsátó országok nem a legeslegrosszabb éghajlati körülményekkel rendelkeznek, az elmúlt másfél év nem volt kiemelkedően forró. Ugyanakkor várhatóak hosszú távú éghajlati változások, de pontos helyi kutatásokat igényelne annak bizonyítása, hogy közvetlen módon ez milyen szerepet játszik a menekültek elindulásában. Ebben pedig rövid távon nem a trend, hanem a kiugró ingadozások lesznek meghatározóak.
