A név kötelez: az OMG – (Oceans Melting Greenland - a szójáték viszont utal a betűszó másik értelmére is - Oh my God, vagyis Jaj istenem) nevet kapta a NASA új mérési projektje, amelynek segítségével a tengerek vízszintjének emelkedését jósolják meg a szakemberek, amiben a Grönlandi jégtömeg olvadása kritikus szerepet játszik. De még a névválasztásban részt vevő szakemberek sem gondolták, milyen riasztó  - és furcsa eredmények származnak az amerikai űrügynökség globális műholdas felméréséből.

Eszerint a következő 100-200 évben legalább (!) egyméteres tengerszint emelkedéssel kell számolnunk. Ez teljes szigetországokat söpörhet el: eltűnik a turistaparadicsom Maldív-szigetek, vagy Tuvalu, olyan, mélyen fekvő tengerparti metropoliszok kerülnek veszélybe, mint Tokió, vagy Szingapúr, sűrűn lakott országok veszhetnek oda, mint Banglades és Hollandia. (Igaz, hogy Bangladest megmentheti a folyami hordalék.)

„Még óvatos becsléssel is legalább 150 millió ember él az érintett régiókban” – hangsúlyozta Michael Freilich a NASA kutatási vezetője. Egy ilyen forgatókönyv bekövetkezte esetén a következmények beláthatatlanok, sok esetben olyan országokat is negatívan érinthet, amelyekre nem is gondolnánk. Spanyolország például a strandjait veszítheti el.

Az igazi problémát az okozza, hogy az emelkedés nem egyenletes. A NASA mérései szerint 1992 óta a tengerszint átlagban 7,6 centimétert emelkedett (Az IPCC szerint száz év alatt 20 centimétert), csakhogy nem mindenhol egyformán. A Csendes-óceáni tengerfelszín egyes területein a műholdak csak az elmúlt huszonöt évben 23 centiméteres emelkedést regisztráltak, míg más területeken, mint az Egyesült Államok nyugati partvidékén éppenséggel néhány centiméterrel csökkent a vízszint. Ennek oka, hogy a tenger nem egyenletesen melegszik, így a víz hőtágulása nem egyformán jelentkezik. Csakhogy az áramlási viszonyok megváltozásával, vagy az olyan időjárási jelenségek hatására, mint az El Nino az addig hideg tengerek hőmérséklete is megváltozhat, ami viszonylag gyors és előre nem prognosztizálható árhullámot válthat ki az érintett területeken.

A hőtágulás mellett a tengerszint emelkedését még két tényező befolyásolja: a magashegységek gleccsereinek visszahúzódása és a szárazföldi jégtömegek, mint a Grönlandi és Antarktiszi jégtakaró olvadása. Ez a folyamat pedig gyorsabb, mint eddig gondolták: a legfrissebb becslések szerint Grönland évente 303, míg az Antarktisz 106 gigatonnányi jeget veszít el évente. Mint azt Josh Willis a NASA oceanográfusa kiemelte, a jelek arra utalnak, hogy az elkövetkező húsz évben az olvadás és a tengerszint emelkedés magasabb sebességre kapcsolhat. Márpedig ez magában hordozza annak a veszélyét, hogy a jégtömegek összeomlanak. Ebben az esetben a most prognosztizált tengerszint emelkedés háromszorosával számolhatunk. A három méteres tengerszint emelkedés beláthatatlan problémákat okozna a jövőben: becslések szerint a történelem legnagyobb népvándorlását kényszerítené ki, az érintett régióban ugyanis több mint másfél milliárd ember él.

Bár az emissziócsökkentés csökkentheti az üvegházhatást, ami miatt mérséklődhet az óceán felmelegedése és a gleccserek olvadása, de ezek az intézkedések alighanem túl lassan és túl későn következnének be ahhoz, hogy számottevően módosítsák az említett gleccserek olvadását – már ha egyáltalán a klímapolitikának sikerül létrehoznia a beígért 2015-es határidőig a globálisan kötelező érvényű klímaegyezményt, mely a 2020 utáni időszak légszennyezését szabályozná.