Az ENSZ által deklarált Millenniumi Fejlesztési Célok hangzatosnak és irreálisan nagy horderejűnek tűnnek, mégis az emberi történelem egyik leghatékonyabb, szegénységet felszámoló programjaként értékelte Ürge-Vorsatz Diána. A szakember nem derűlátó a felmelegedés 2100-ig történő megfékezését illetően.
A Milleniumi Fejlesztési Célokat 2000 szeptemberében tűzték ki és 2001-ben fogadták el a "legmagasabb politikai szinten". A célokból és alcélokból álló program mégsem pusztán "politikai retorika", a program "intézményrendszert épített" és számos területén nagy áttörést ért el a világ, hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ IPCC kutatócsoportjának tagja, a Közép-Európai Egyetem (CEU) munkatársa. "A világtörténelem egyik legnagyobb sikerét könyvelhetjük el."
Jó hírek
Néhány jelentős előrelépés:
- 1990-ben az emberiség 47%-a élt napi 1,25 dollárnál alacsonyabb jövedelmből. 2015-ben már csak 14%. Mintegy egymilliárd embert sikerült kiemelni a mélyszegénységből. (Vagyis a hétmilliárd fős emberiség jelentős hányadát.)
- Számottevően bővült az iskolába járók köre. A Milleniumi Célok kitűzésekor az általános iskolás korúak 83%-a járt iskolába, ma 93%. Az előirányozott bővülés éppen a Sub-Szaharai régióban maradt el a tervezettől, ám itt is nagy fejlődés történt: 52%-ról 82%-ra sikerült feltornászni az iskolába járók arányát.
- Javultak a gyerekhalandósági adatok is, 1000 élve születésből 43 a korai halál.
- 900 millió ágyhálót osztottak szét a fejlődő világban a fertőző szúnyogok elleni védelem jegyében, ezek elejét veszik a malária terjedésének.
- 1,9 milliárd embernek továbbra sincs hozzáférése egészséges vezetékes ivóvízhez.
- Továbbra is az emberiség 40%-a szenved ivóvízhiánytól.
Irreális emissziós célok?
Ma már külön Fenntarthatósági Fejlesztési Célokat (SDG) támogat az ENSZ, amelyek összetett tünetrendszereket kívánnak orvosolni, kihatva a közlekedésre, a közúti balesetekre (ezek számát a felére kellene csökkenteni 2020-ra), az alkoholizmusra, az oktatásra (ingyenes oktatást kellene elérhetővé tenni bolygónk minden gyermeke számára), a népességnövekedésre éppúgy, mint a növényi génbankok létesítésére (2020-ra a begyűjtött vetőmagokat hozzáférhetővé kellene tenni olyan országok számára, amelyeknél egyes élelmiszernövények léte veszélybe sodródott), HIV-vírus terjedésére, a biodiverzitásra. Ürge-Vorsatz fontos célnak tartja az otthon dolgozó családanyák és nagyszülők munkájának elismerését is, hogy céges munkaviszony nélkül ők is részesüljenek nyugdíjban és társadalombiztosításban.
- Nem lehet a legalapvetőbb emberi fejlődést sem folytatni, ha a környezetvédelmi problémákat nem tudjuk megoldani. Ha nem előzzük meg az éghajlatváltozást, a fenntartható fejlődés többi célját sem fogjuk tudni elérni - hangsúlyozta a szakember.
Az ENSZ tagállamai által szeptemberben elfogadott együttműködési program energia célkitűzésébe belevették azt a kitételt, hogy a Föld polgárainak "univerzális és kellő mennyiségű, modern energiaszolgáltatást" biztosítsanak. A "modern" és a "szolgáltatás" szó azért kulcsfontosságú, mert ha egy család energiapazarló gépekkel rendelkezik, akkor a megvásárolt energiával sokkal kevesebbet tud kezdeni, mintha energiatakarékos eszközökkel működnének a háztartásban.
Nem éppen kedvező adat, hogy 1990 óta 50%-kal nőtt a globális üvegházgáz kibocsátás. Az ENSZ a napokban bejelentette, hogy a párizsi klímacsúcs előtt az egyes országok által bevállalt emissziócsökkentési célokkal kalkulálva 2,7 Celsius fokban lehetne fixálni a globális felmelegedést, ami jobb eredmény, mint az a 2 Celsius fok, amiről évek óta szó esik a klímapolitikai diskurzusokban.
Ürge-Vorsatz fontosnak látta leszögezni, hogy az egy főre jutó emisszió az EU-ban és Amerikában is "jelentősen csökkent," de sajnos ezt "sokan a szakmában sem tudják." Ugyanakkor nagy emissziómérséklést kellene végrehajtani ahhoz, hogy a felmelegedés megfékezése megvalósulhasson - és ez nem túl reális cél.
