A vizsgálatba bevont hét nemzetközi intézet egyértelműen az átlagosnál lényegesen enyhébb telet vár a Kárpát-medencére. A novembertől áprilisig terjedő időszakban különösen a téli hónapok ígérkeznek enyhének. Az Amerikai NASA, és NOAA, valamint a japán hidrometeorológiai intézet igen nagy valószínűséget ad az átlagosnál enyhébb télnek.
A mostani modellszámítások szerint a tavasz során már csökken annak a valószínűsége, hogy átlag feletti hőmérsékleteket mérjünk. A különböző intézetek már hónapok óta stabilan tartják az átlagosnál melegebb tél forgatókönyvét. Ez, valamint az, hogy az összes intézet azonos tendenciákat jósol, igen nagy valószínűséget ad az enyhe tél forgatókönyvének.
Sok csapadék, de lesz-e hó?
A csapadék vonatkozásában már nagyobb a bizonytalanság. Az intézetek többsége átlagos vagy az átlagosnál csapadékosabb telet valószínűsít. A csapadékosabb telet a brit, az orosz és a japán intézetek valószínűsítik. Az amerikai NOAA a tél második felében és tavasszal vár csapadékosabb periódust.
A szezonális előrejelzések arra vonatkozóan adnak előrejelzést, hogy az átlagoktól melegebb vagy hidegebb, illetve szárazabb vagy csapadékosabb időszak áll-e előttünk. Ez nem jelenti azt, hogy egy-egy időszakban ne lehetne erősebb hidegbetörés és kemény mínuszok. Az előrejelzés ugyanis a vizsgált időszak átlagára vonatkozik. Mindez azt jelenti, hogy az enyhébb tél ellenére a csapadék egy része érkezhet hóban is, tehát az átlag feletti hőmérséklet nem zárja ki a komoly havas időszakokat sem.
A hosszú távú vagy szezonális előrejelzés alapvetően eltér a rövid távú időjárás-előrejelzéstől. Olyan jelenségekből indul ki, amelyek nagyban befolyásolják az időjárást, és de lassabban változnak, mint a többi időjárási elem, és éppen ezért változásuk hosszú időtávra is megbízhatóan előrejelezhető.
A szezonális előrejelzéseknél a legnagyobb jelentősége a tengerfelszín hőmérsékletének van, amely igen lassan változik, és akár 6 hónapra is előre jelezhető. A tengerfelszín hőmérséklete és a szezonális időjárás között a trópusokon a legerősebb az összefüggés, de ha gyengébben is, de egész Földünkre érvényes ez az összefüggés. Hasonlóan fontos a hótakaróval fedett területek nagysága is.
El Nino-hatás
Az idei évben a szezonális előrejelzésekre alapvető hatással van az El Nino-jelenség, a keleti Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedése, ami erősen befolyásolja az éghajlati mintázatokat. Az idei év El Nino-jelensége rekorderősségűnek ígérkezik. A korábbi években az El Nino Európa északi felén keményebb teleket hozott, míg Európa délebbi területein enyhe és csapadékos telet eredményezett.
