2026 márciusában 779 800 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a nettó átlagkereset 546 ezer forint volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. A nettó átlagkereset emelkedése meghaladta a bruttó átlagkeresetét, többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően. A bruttó kereset mediánértéke 609 ezer, a nettó kereset mediánértéke 432 100 forintot ért el – utóbbi több mint 13 százalékkal tudott emelkedni tavaly márciushoz képest.

Emelkednek a bérek – könnyebb lett hitelt felvenni?

A nettó átlagkereset 11,3, illetve a nettó mediánkereset 13,2 százalékos emelkedése a hiteligénylés előtt állók számára különösen jó hír, hiszen a keresetükből egyre biztonságosabban vállalhatnak hiteltörlesztést – hívja fel a figyelmet Vrazsovits Rita, a Bank360 szakértője. Az átlagbér alatt keresőknek azonban nehezebb lehet a hitelfelvétel, különösen, ha szabad felhasználású kölcsönt keresnek, ami a lakáscélú hiteleknél magasabb kamatozással érhető csak el a piacon.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok szerint a futamidő végéig fix kamatozású hitelek esetén legfeljebb a havi nettó jövedelem 50 százalékát lehet hiteltörlesztésre fordítani. Ha az igénylő havi 800 ezer forint felett keres, akkor 60 százalék is lehet ez az arány. A nettó átlagbérrel számolva összesen 273 ezer forintot tehet ki a vállalt törlesztőrészlet.

A Bank360 kalkulációi alapján a szabad felhasználású személyi kölcsönök piacán jelenleg több olyan ajánlat is van, ahol a maximális, 15 millió forintot is fel tudja venni az átlagbért megkereső igénylő, ha nincs már hitel a nevén. 84 hónapos futamidővel számolva ugyanis 247 ezer forintos törlesztőrészletet is lehet találni, 10,17 százalékos THM mellett. A teljes visszafizetendő összeg így valamivel több, mint 20,7 millió forintra jön ki.