Az éghajlatváltozás már most is óriási problémát jelent, de ez lesz az utánunk következő nemzedékek legnagyobb problémája, ezért világviszonylatban okvetlenül szükséges, hogy az országok elkötelezettséget vállaljanak a széndioxid és az egyéb üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésére. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) adatai szerint a levegő földközeli átlaghőmérséklete 0,74 Celsius fokkal emelkedett. Ez a tudósok szerint a 19. század óta a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok váltották ki. Egyes szakemberek szerint ugyan a jelenséget inkább természeti hatások okozták, azt viszont már senki sem vonja kétségbe, hogy az 1990-2100 közötti időszakra prognosztizált, a jelenlegi számítások szerinti 2-5 Celsius fokos emelkedésért az emberiség által kibocsátott üvegházhatású gázok, mint a metán és a szén-dioxid tehető felelőssé. „Amit ma kibocsátunk, az nem csak a mi problémánk: a légkörbe került széndioxid nem illan el, hanem még hosszú évszázadokig ott marad” – mondta Ürge-Vorsatz Diána mondta az Ökopolisz Alapítvány rendezvényén. A nemzetközileg elismert klímakutató szerint az emberiség nem folytathatja büntetlenül az eddigi gazdasági gyakorlatot.
Két fok: elviselhető, öt fok: a civilizáció vége
Amennyiben a jelenlegi, emelkedő kibocsátási trendet követjük, a század végére öt fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet és itt nem is fog megállni. A felmelegedés ráadásul nem egyenletesen jelentkezik: a nyarak egyes helyeken gyilkos forróságot hoznak majd, a jelenlegi kutatások szerint a Perzsa-öböl térségében és a Közel-keleten a hőhullámok elérhetik az 55-60 Celsius fokot is. Ez lehetetlenné teszi az emberi létezést: az emberi test hőmérséklete normálisan 36-37 fok. Ha a külső hőmérséklet közel ennyi, esetleg több, az károsan befolyásolja a fizikai képességeket, vagyis például a mezőgazdasági dolgozók sem képesek hosszútávon ellátni a munkájukat a szélsőséges melegben.
Már most is sok környezeti katasztrófáért a globális felmelegedés tehető felelőssé.
A megnövekedett átlaghőmérséklet ráadásul a magashegységi és sarkvidéki gleccserek olvadásához vezet. „Kína lakossága a Himalája jegéből és gleccsereiből nyeri az ivóvizet. Ha azok elkezdenek olvadni, az ország hamarosan víz nélkül marad. Ivóvizet ennyi embernek pedig nem lehet mesterségesen előállítani” – mondta a klímaszakértő. „Az ökológiai szempontokat komolyan kell venni, hiszen előbb-utóbb elérhetjük, hogy az ember éjszaka se legyen képes dolgozni. Nem riogatni szeretnék, de látni kell, hogy az alapvető megélhetésünkről van szó. Ha egyes országok a jéghegyek megolvadása miatt víz alá kerülnek, vagy a szárazság és a hőhullámok miatt élhetetlenné válnak, az ott élő rengeteg ember elkezd megindulni, és világméretű népvándorlás indul meg” – fejtette ki Ürge-Vorsatz Diána.A klímavándorokról részletesebben itt olvashat!
Vissza kell fognunk magunkatUgyanakkor a klímaszakértő szerint még van remény a folyamat fékezésére. „Történelmi jelentőségű tény, hogy ezt már Kína is felismerte, hiszen eddig a kommunista ország számított az egyik fő kerékkötőnek” – hangsúlyozta. Az utóbbi idők kínai és amerikai intézkedései viszont reményt adhatnak arra, hogy a két legnagyobb kibocsátó is visszafogja magát.
Ugyanakkor nekünk, itthon is lenne tennivalónk. „A rezsicsökkentés rossz megoldás, mert nem fogja vissza a lakosság energiafogyasztását. Ennél jobb megoldás a lakóházak korszerű szigetelése és a megújuló energiaforrásokra való átállás. Ezekkel a megoldásokkal ugyanis nem csak a fosszilis energiahordozók felhasználását csökkentjük, hanem közvetlenül a rezsiköltségeinket is csökkentjük, méghozzá 80-90 százalékkal” – hangsúlyozta a szakember.
K.
