Klímamigráció helyett környezeti migrációról kéne beszélni – hangsúlyozta a Fridrich Ebert Stiftung és az Energia Klub közös konferenciáján Tálas Péter Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központ igazgatója.

A nemzetközi jog nem ismeri a klímamenekült fogalmat, jogilag sem vagyunk felkészülve, hogy olyasmivel illessük ezeket az embereket, ami az oltalmukat biztosítaná – mondta a szakértő. A nemzetközi jog menekültekkel foglalkozik alapvetően, akikbe a klímaváltozás miatt elindulók nem tartoznak bele. Ők a kényszervándorok kategóriájába sorolódnak. (Az első klímamenekültről ld. keretes írásunkat.)

Kik és miért jönnek? Az okok között a szakértő sikertelen államépítési kísérleteket (Afganisztán, Irak), összeomlott rendszerek (Tunézia, Líbia), a szíriai és iraki polgárháborút, az ISIS megjelenését és térhódítását említi, hozzátéve, tucatnyi konfliktus hatása ez világszerte. A mostani menekülthullámmal háborús és polgárháborús menekültek jönnek, többségében középosztálybeliek érkeznek, és - hangsúlyozta a szakértő - valójában kevesen jutnak el Európába. Szírián belül például 7,6 millió menekül ma országon belül, ehhez képest az összesen Európába érkező 800.000 ember szinte semmiség. A menekültek egy része környezeti hatások miatt kényszerül elhagyni az otthonát. A mostani azonban csak a kezdete a migrációs nyomásnak - tette hozzá Tálas.

Érdeklik a migráció és klímaváltozás összefüggései? Többek között erről is szó lesz november 18-án a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencián! Részletes programért kattintson ide!

Kép:Pixabay

Kik jöhetnek?

• További gazdasági és szociális migránsok
• Demográfiai migránsok - az afrikai demográfiai boom migránsai (2030-ig több mint 500 millió fő él majd ott, ez annyi, mint ma az EU lakossága) Afrika lesz az éghajlatváltozás legnagyobb vesztese. Ha az ottani államoknak nem lesz megtartó képessége, komoly migrációs hullámot okozhat.
• Klímamigránsok, klímamenekültek (utóbbiak fogalma egyelőre nem nagyon létezik a szakirodalomban)

Nem új keletű jelenségről van szó, a környezeti migráció történelmi kategória. A környezet változása az evolúcióban is fontos szerepet játszott, a 4-8. századi népvándorlásban is fontos okként szokták emlegetni (felmelegedés, szárazság – új legelők keresése). A szíriai válságban és arab tavaszban is van szerepe: az elmúlt években 0,8 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, ami rengeteg. 2006-2011 között ezen a területen olyan aszályos évek voltak, aminek következtében egyes területeken a termény 75%-a, az állatok 80%-a elpusztult, ami 800 ezer embert a városokba kényszerített. Ennek komoly politikai és szociális következményei vannak. Vagyis a környezetváltozás lehet az, ami újabb helyi konfliktusokat robbant ki, akik emiatt elhagyják az otthonukat, nem biztos, hogy környezeti migránsként érkeznek majd, politikai menekültek lesznek. A klíma-környezetváltozás mögöttes kiváltó okként jelenik majd meg.

Felmérések igazolják ugyanakkor - hívta fel a figyelmet Vág András szociológus, hogy a helyi migrációt részben globális okok határozzák meg. Nem csak a klímaváltozás, hanem a mezőgazdasági termelés nagyüzemivé alakulása például.

A környezeti migráció elsődleges okai

Vízhiány

Az ENSZ jelentése szerint több mint hétszázmillió ember még mindig nem jut ivóvízhez, elképesztő pazarlás folyik ott is, ahol néhány éven belül ellátási problémák jelentkezhetnek.

• Aszály:  az aszály probléma sem mai dolog, az 1930-as években Amerikában a „por-medence” kialakulása miatt 3 millió ember indult el országon belül.
• Elsivatagosodás: közel 100 országot és legalább 80 millió embert érint. Csak nagyon fejlett technológiával rendelkező országok tudnak fellépni ellene, például Izrael.

Vízbőség

• Tengerszint-emelkedés: A tengerszint 1 méteres emelkedése Bangladesben például rizsföldek 50%-át, 40 millió embert érintene. Kína, India, Fülöp-szigetek, Indonézia stb. hasonló hatásokra készülhetnek
• Monszun: nem csak Ázsiát érinti, hanem Észak-Amerikát, Ausztráliát
• Extrém éghajlati viszonyok, környezeti katasztrófák (hurrikánok, cunamik, földrengés) ezek a szélsőséges jelenségek sok esetben klímaváltozáshoz kötődnek. (Az idei nyár még csak kóstoló volt abból, ami ránk vár.)

Egyes országokat egyszerre érnek a különböző környezeti károk, ráadásul ezek sok esetben azok, ahol egyébként jelentős népesség növekedésre kell számítani – tehát klíma és demográfiai ok összejátszása valószínűsíti a migrációt. Bár, mint említettük, a szakértők között vita van arról, hogy környezeti menekültekként jelennek-e meg majd ezek az emberek. Van, aki szerint igen - többek között így vélekedett a konferencián felszólaló Tamás Pál szociológus is, mások szerint – többek között Vág András szociológus szerint viszont nem, mert a környezeti változások helyi konfliktusokhoz vezetnek majd, így akik elindulnak politikai és háborús menekültek lesznek. Összehangolt cselekvés kell

A migráció olyan folyamat, amit egyes országok nem tudnak kezelni, főleg nem hosszú távon. Kizárólag Európa-szintű komplex, összehangolt cselekvéssel lehet kezelni. Mivel hullámokban működik, ezért hullámtörők alkalmazásával lehet kezelni – véli Tálas Péter.

A módszerek

• Kibocsátó országok konfliktusainak megoldása (biztonságteremtő beavatkozás) a konfliktussal terhelt országok megtartó képességének növelése. Ez hatalmas pénzbefektetést jelent az adott területeken, többek között környezeti problémák megoldását szolgáló fejlesztésekben.
• Az európai menekültjog felülvizsgálatára van szükség, láthatóan nem jó a jelenlegi, ezt a viszonylag kis menekülthullámot sem tudja kezelni. 500 milliós Európának kezelnie kéne tudnia az eddig érkezett kb. 800.000 embert. Hogy nem megy, azt mutatja, hogy felkészületlenek vagyunk.
• Konfliktuszónák környezetében lévők támogatása, környező országok menekültügyi rendszereinek támogatása
• Tranzit-országok együttműködésre kényszerítése (legyen politikai kritérium a menekültügyi együttműködés). Ide fog tartozni Egyiptom és egész Észak-Afrika.
• EU oltalmi övezetek létrehozására lenne szükség a Schengeni rendszeren kívül. A rendszer nem képes különbséget tenni az EU polgárok és migránsok között, a megoldás ez lehetne. Itt lehetne regisztrálni az érkezőket és eldönteni, hogy ki szorul oltalomra.
• Hatékony határvédelem – ez az összes további után következik, Tálas szerint egyáltalán nem a kerítés a megoldás, az annyit csinál, hogy másokra terheli a migrációs hullámot, ami ellentmond az alapfeltételnek, az együttes, összehangolt cselekvésnek.
• Befogadottak integrációjának javítása, a befogadó társadalmak menekültekhez való hozzászoktatása. Olyan kommunikációra van szükség, ami elmagyarázza a dolgokat és nem a politikai propaganda része. Az alap a bevándorló és a menekült fogalom közötti különbség tisztázása. Amíg belpolitikai motívumok határozzák meg e kérdés tárgyalását, addig messze vagyunk a migráció jó kezelésének lehetőségétől - mondta Tálas Péter.