Ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nem sikerül visszafogni, és ezzel fékezni a globális felmelegedés okozta klímaváltozást, az évszázad végére lakhatatlanná válik a Perzsa-öböl térsége és a Közel-kelet jelentős része is. A nyári hőhullámok ugyanis olyan szörnyű hőséggel fenyegetnek, ami még az egészséges fiatal emberek számára is elviselhetetlen lesz – figyelmeztetnek a Los Angeles-i Loyola Marymount University és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói a Nature Climate Change című szaklapban publikált elemzésükben.
Bizonyos páratartalom mellett az emberi test hat óránál tovább a 35 Celsius-fokos hőséget sem viseli el. A kutatók szerint a régió már most is ezt az egészségügyi határértéket súrolja a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl térségében, mivel a vízfelületek gyorsan felmelegszenek (különösen a sekély Perzsa-öböl), így párás, forró légréteg képződik a tengerparti régiókban.
Ízelítőt nyújtott ebből az idei hőhullám a térségben: július végén a Perzsa-öbölben egy héten keresztül meghaladta a napi csúcshőmérséklet a 40 Celsius-fokot, és éjjel sem csökkent a hőmérséklet 30 fok alá, július utolsó napján tetőzött a hőség 46 Celsius-fokon, 45 százalékos páratartalom mellett. Ezek a klimatikus viszonyok már az egészséges embereket is megterhelik, a gyermekek és öregek számára pedig komoly veszélyekkel járnak.
Az előrejelzés szerint azonban az évszázad végére nyaranta rendszeresen átlépi majd a hőmérséklet a Perzsa-öböl mellett a 60 Celsius-fokot, míg a Vörös-tengernél 55 Celsius-fokot jeleznek majd a hőmérők. Ez azt jelenti, hogy nappal még az egészséges emberek sem bírják majd a szabadban néhány óránál tovább, a régió gyakorlatilag lakhatatlan lesz. Lehetetlenné válik minden a szabadban végzett munkatevékenység az építőipartól a mezőgazdaságig vagy az olajkitermelésig, de különösen súlyos következményei lesznek a muszlimok millióira, akik a mekkai zarándoklat során a hagyományoknak megfelelően hajnaltól sötétedésig a szabadban imádkoznak.
Mint azt korábban megírtuk, tizenöt évvel ezelőtt még csak elvétve kellett hőségriadót hirdetni, mára viszont a nyarak mindennapos részévé vált. Még hosszabb hőségriadókra és több trópusi éjszakára lehet számítani a jövőben, már tíz éven belül is évente 9–16 nappal nőhet a hőségriadók időtartama. A nyári hónapok bármelyikében kialakulhat ilyen hőség, de jellemzően júliusban és augusztusban fordulnak elő ilyen forró periódusok. (Az idei év egyébként globálisan is rekorder lesz.)
A múlt század elejétől tekintve évente átlagosan 5 nappal több „hőhullámos napot” tapasztaltak Magyarországon. A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.
A valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentő, 27 fokot is meghaladó középhőmérsékletű hőhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek előtt. A legtöbb ilyen nap ebben az évtizedben, két egymást követő évben, 2012 és 2013 nyarán alakult ki Budapesten. 2012-ben több mint három hetet tett ki a komoly hőhullámból származó napok száma összesen. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvedni Budapesten, ekkor 11 egymást követő napon nem csökkent 27 Celsius-fok alá a napi középhőmérséklet.
