A sivatagok terjedése évente 6300 és 10 600 milliárd dollár kárt okoz a gazdaságnak. Ebbe nemcsak annak a terménymennyiségnek az árát számolták bele, amitől elesünk, hanem a talaj olyan szolgáltatásait is, mint a kivágható fa, a gyógyszerekhez használható növények, a friss ivóvíz, a talajban található tápanyagok, valamint a földben lévő gyökerek és gumók üvegházgáz-megkötő képessége - foglalta össze a The Economisc of Land Degradation (ELD) 30 kutatóintézet és csoport munkájának eredményeit.
(fotók: freeimages.com)
Bolygónk szárazföldi területeinek kétharmada ki van téve a talajerózió veszélyének, Afrikának pedig egyharmadát fenyegeti a sivatagosodás. A talajt több módon is kifáraszthatják, a monokultúrás termeléssel éppúgy, mint túlzott lelegeltetéssel vagy erdőirtással. Az ENSZ 2012-ben úgy taksálta, hogy akár 50 millió gazdálkodásból élő ember is földönfutóvá válhat, ha a sivatagosodást nem sikerül megállítani vagy legalább lassítani.
Karmenu Vella, az EU Környezetvédelmi Biztosa rámutatott, hogy a mostani migráns válság is nem kis részben a közel-keleti sivatagosodásnak köszönhető. Másik része a lakosság fenyegetettsége a tálibok és az ISIS erőszakos akciói által Afganisztánban és Szíriában. (Szakértők szerint a politikai okokból menekülésre kényszerülők elindulásának hátterében is felfedezhető okként a klímaváltozás.) Erre figyelmeztet az ENSZ jelentése is: a prognózis szerint az elkövetkező tíz esztendőben 50 millióan kényszerülnek majd elhagyni. Ne gondoljuk, hogy a jelenség minket nem fenyeget: egy korábbi tanulmányból kiderül, hogy Magyarországon évente 2,3 millió hektárt érint a talajok károsodása, az időjárástól függően évente 65–100 millió köbméter talaj pusztul le. Ez annyit tesz, hogy Magyarország termőterületéből ötvenévente egy Fejér megye nagyságú terület válik használhatatlanná.
