Az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi rendszere (EU ETS) 2013. január 1-jén indult harmadik kereskedési időszakát uniós szinten a korábbinál egységesebb szabályozás jellemzi. A legtöbb részterületet közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok szabályozzák, így hazai szinten lehetőség nyílt a 2012-ben átültetett szabályozási háttér egyszerűsítésére.
A módosítás átvezeti a hazai jogrendbe az uniós kibocsátási-egység forgalmi jegyzékre vonatkozó új szabályozást. Az EU ETS rendszeren belüli üzemeltetők már nem közvetlenül használhatják fel a nemzetközi krediteket, hanem azok átváltását kezdeményezhetik harmadik kereskedelmi időszakbeli kereskedési egységekre. Az erőfeszítés-megosztási rendszeren belüli tranzakciók elszámolhatósága a Magyar Állam részére kiadott kibocsátási egységek más forgalmi jegyzékekkel való elszámolását teszi lehetővé.
Az új rendelkezések tisztázzák a légijármű-üzemeltetők kvótáinak bankolási szabályait, a második Kiotói Jegyzőkönyvet alá nem író országok nemzetközi kreditjei pedig nem számolhatóak már el az európai ETS-ben. A törvénymódosítás a hazai jegyzékkezelő számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, a forgalmi jegyzék és az emisszió-kereskedelem biztonságosabbá tétele érdekében az összeférhetetlenség szabályát is bevezeti.
Egy további változás a szén-dioxidhoz képest több mint tizenhétezerszer nagyobb globális éghajlatmódosító potenciállal rendelkező nitrogén-trifluorid gázt (NF3) is bevonja az üvegházhatású gázok fogalmi körébe. A Kiotói Jegyzőkönyv 2013-tól 2020-ig tartó második kötelezettségvállalási időszakában ezért kötelező lesz a részes feleknek jelentést tenni a nitrogén-trifluorid kibocsátásaikról.
