Százmilliókat hagynak a kasszában a gazdák

Még mindig igényelhetik a gazdálkodók a díjtámogatott biztosítást, de már csak a jövő hét elejéig. A tapasztalatok szerint a magyar gazdálkodók jelentős része nem él ezzel a lehetőséggel, pedig az időjárás évente százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést okoz az ágazatnak. A magyar termőterületeknek mégis csak alig felére kötnek biztosítást.

Ha jön a vihar, már sokszor késő a bánat - Kép: SXC

Aki még nem tagja az agrár kockázatkezelési rendszernek, és önkéntes csatlakozási szándékát az egységes kérelemben nem jelezte, június 10-ig ezt megteheti. A díjtámogatott biztosítás igénybevételét is az egységes kérelemben kell jelezni, aki ezt elmulasztotta, annak június 10-ig még lehetősége van kérelmét módosítani. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az utóbbi hetek időjárása jelentős károkat okozott a mezőgazdasági termelők egy részének, és a természeti események által okozott károk csökkentése érdekében az öngondoskodás jelentőségére hívja fel a mezőgazdasági termelők figyelmét.

Az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillére keretében (államilag támogatott kárenyhítés) a jégesőkár, felhőszakadáskár, a viharkár és az árvízkár esetében egyaránt igénybe vehető kárenyhítő juttatás, amennyiben a károsodás az adott növénykultúra legalább 30 százalékos mértékű hozamcsökkenését okozza. A kárenyhítő juttatás igénybevételének feltétele, hogy a termelő a kockázatközösség tagja legyen, és a káresemény észlelését, illetve a növénykultúrában észlelhető károsodást követő 15 napon belül bejelentse a kárt az agrárkár-megállapító szervhez, valamint - az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait felhasználva - a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelési igazgatósága (agrárkár-megállapító szerv) igazolja a bejelentett kárt.

További feltétel, hogy a gazdálkodó szeptember 15-ig maradéktalanul megfizesse a kárenyhítési hozzájárulást, és a kárenyhítő juttatás iránti igényét november 30-ig benyújtsa az agrárkár-megállapító szervnek. A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtásakor nem köt az adott növényi kultúrára jellemző, legalább egy mezőgazdasági káreseményre kiterjedő biztosítást. A mezőgazdasági biztosítás kötése tehát egyrészt alacsonyabb kockázati kitettséget jelent a biztosító által nyújtott szolgáltatás igénybevételével, másrészt pedig lehetővé teszi a teljes mértékű kárenyhítő juttatást - írja közleményében a szaktárca.

Százmilliók ragadnak bent évente

Ki kaphat támogatást?
A díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítás támogatási rendszerét a 2011. évi CLXVIII számú, a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szabályozza, valamint a 143/2011 számú Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete együttesen a 125/2012 VM rendeletben szereplő módosításokkal. A fenti törvény értelmében a biztosítás szerződője a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő lehet, mezőgazdasági támogatást csak regisztrált mezőgazdasági termelő kaphat.
Évente mintegy 100 milliárd forintos árbevételkiesést okoz a kedvezőtlen időjárás a magyar mezőgazdaságnak - mondta Poprády Géza a VM közigazgatási államtitkára, aki szerint a mezőgazdasági tevékenység számos kockázatot rejt magában és ezek közül az egyik legjelentősebb tényező az ember által nem befolyásolható elem, a szélsőséges időjárás. A díjtámogatott biztosításokat mégsem veszik igénybe a termelők.

A szakemberek számára érthetetlen a mezőgazdaságból élők egy részének a viselkedése: becslések szerint több százmilliós állami támogatást hagynak a kasszában, pedig csak igényelniük kellene az őket illető részt, a biztosítási díj 65 százalékát. Ez ugyanis a támogatott konstrukció lényege. Azoknak, akik befizetik a növénybiztosítási díj teljes összegét, s megfelelnek a minisztérium által előírt egyéb feltételeknek – egyebek mellett, hogy regisztrált termelők -, s jelzik a biztosítónál, hogy részt akarnak venni a programban, visszajár a díj 65 százaléka. Persze csak akkor, ha miután megfeleltek a feltételeknek, s bekerülhettek a rendszerbe, igénylik a támogatási részt.

Ám tapasztalatok szerint sok gazda éppen ezt a végső, fontos lépést nem teszi meg. Befizetik a teljes díjat, felvetetik magukat a programba, s végül bennhagyják a pénzüket a közös kasszába. Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési vezetője szerint ezt a reakciót a biztosítási szakma sem érti. Igaz, a speciális terméket nem is kínálja a teljes szakma, összesen három cégnél lehet a növényeket jégverés és egyéb elemi csapások pusztításai ellen biztosítani. Pontosabban, pillanatnyilag már csak két biztosító ajánlja ezt a szolgáltatást, az egyik ugyanis bejelentette, átmenetileg – értesítésig – nem köt új szerződést erre a termékre. A másik két társaságnál még fogadják a gazdákat, igaz, bármikor bejelenthet szüneteltetést mindkettő, akár egyszerre is. A szakértő szerint ugyanis – kis túlzással –, amint beborul az ég, a gazdák kopogtatnak a biztosítóknál, ám az egyértelműen elkerülhetetlen kockázatot minden társaságnak jogában áll elkerülni, ezért ha beáll a tavaszi jégverések ideje, átmenetileg lehúzzák a rolót a növénybiztosításért jelentkező ügyfelek előtt.  A felfüggesztés azonban a már meglévő szerződéseket nem érinti.

Jó termés lesz, ha nem viszi el a víz

Egyszerre pattantak a rügyek

Nem kényeztet minket az időjárás: idén márciusban még 71 ezer hektár mezőgazdasági terület volt víz alatt és országszerte több százezer hektáron több hetet csúsztak a mezőgazdasági munkák, mivel a felázott talajra nem tudtak rámenni a munkagépek. Az időjárás ugyan áprilisban bepótolta a kiesett kora tavaszt, a belvízkárok és a munkálatok csúszása miatt mégis sokmilliós kár érte a termelőket. A hirtelen, szinte egyszerre virágzásnak induló növények viszont a méheket állították kihívás elé. Az Állami Gyümölcskutató Intézet szakemberei kiváló szezont jósoltak a gyümölcsfák virágzásakor, de kiderült, a robbanásszerűen bekövetkezett meleg egyszerre nyitotta meg a rügyeket, így a méhek szinte képtelenek voltak eredményes munkát végezni. Ráadásul nehezítette a helyzetet, hogy jóval kevesebb méh jutott a virágokra, a többségük ugyanis sokáig a kaptárban maradt, így nem tudott kialakulni megfelelő rajmennyiség.

„A hirtelen felmelegedés következtében a nyugalmi állapotban lévő bimbók kinyíltak, és a megszokott sorrend helyett most minden fafajta szinte egyszerre borult illatos virágba. Ez az összecsúszás bizony megzavarta a természet rendjét, a megtizedelt méhek pedig egyszerűen nem bírtak a feladattal, nem sikerült minden virágot beporozniuk” – mondta Szügyi Sándor, a kutatóintézet munkatársa. Ha kiemelt termés nem is várható, a szakember mindenkit megnyugtat: bár a méhek hatékonysága ezúttal elmaradt a várt értékektől, így is átlagos gyümölcsmennyiségre lehet számítani.

A klímaváltozás veszélybe sodorja az élelmiszeripart
El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kutatókat, és a válasz viszonylag egyszerű: ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor nem.
Alig érkezett meg a május, az aranyat érő esők óriási viharokkal együtt érkeztek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint csak május 10. és 20. között húsznál is több helyen alakultak ki zivatargócok, Budapesten például a pünkösdi hétvégén egyetlen vihar alatt a havi csapadékátlag csaknem negyede lehullott. A múlt hónap a sok éves átlagnál jelentősen hűvösebb és csapadékosabb volt, és nem indult jól a június sem. Az első nyári hónap elején is több fokkal elmaradt a hőmérséklet az ilyenkor megszokottól, a mezőgazdaság mellett a turizmust is súlyosan érintette az első nyárias hétvégék elmaradása: a Balaton partja kongott az ürességtől ami nem is csoda, kedden az átlaghőmérséklet a 15 Celsius fokot sem érte el.

Tavaly az aszály tépázta meg a mezőgazdaságot, az előrejelzések szerint pedig fel kell készülnünk arra, hogy az aszályok, tartós hőhullámok, az özönvízszerű esőzések még az eddigieknél is gyakrabban fognak előfordulni. A mintegy 4 millió hektáros magyarországi mezőgazdasági területnek mégis csupán „csak” a felére kötnek a gazdák biztosítást. Azonban az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a mezőgazdasági biztosítások iránt is fokozatosan nő a kereslet, leggyakrabban jégverésre, tűz- és aszálykárokra kötnek biztosítást a termelők. A fagykár is biztosítható, így az állami kárenyhítési alapból kapható támogatás mellett a biztosítótársaságokra is számíthatnak a termelők. A Dunán és mellékfolyóin kialakuló árvízhelyzet is nehéz helyzetbe hozhatja azokat a termelőket, akik a folyó menti területeken gazdálkodnak.

Vis Maior: sosem késő

Árterületre ugyan nem lehet biztosítást kötni, azonban a védelmi gát mögötti ún. „mentett” területen fekvő mezőgazdasági területekre már igen. A belvíz szintén nem biztosítható kockázat, a biztosítási szakemberek véleménye szerint az ilyen típusú területek fekvése esetén a gazdák is tudják, hogy egy-egy csapadékosabb időszakot követően belvíz alakulhat ki, így általában azokat a területeket nem is művelik. Pedig amellett, hogy az állam immár a biztosítás díjához is támogatást nyújt, a gazdálkodók egy közös kockázati alapból is részesülhetnek kárenyhítésben. A 2012-ben életbe lépett új kárenyhítési rendszernek kötelezően és automatikusan tagja lesz az a termelő, aki egységes támogatási kérelmet nyújt be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), ennek határideje azonban június 10-én lejárt.

Azonban nincs minden veszve, a káresemények vis maiorként ismerhetők el, amennyiben a termelő bejelentést tesz az MVH-hoz. A megalapozott és az MVH által elfogadott vis maior bejelentés alapján, az érintett ügyfelek mentesíthetőek az egyes jogcímekhez kapcsolódó kötelezettségek be nem tartásából fakadó szankciók alól. A vis maior bejelentést 2010. május 19-étől lehet benyújtani elektronikusan – az egységes kérelem benyújtásához hasonlóan – az Ügyfélkapun keresztül. A vis maior bejelentést 10 munkanapon belül kell benyújtania, attól az időponttól számítva, amikor a termelő abba a helyzetbe kerül, hogy képessé válik a vis maior bejelentés megtételére. Belvíz, árvíz és szélvihar esetén a megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságai (falugazdászok) igazolása is szükséges a bejelentéshez, melyet papír alapon kell eljuttatnia az MVH-hoz.

 

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo