hirdetés

Százmilliókat hagynak a kasszában a gazdák

Még mindig igényelhetik a gazdálkodók a díjtámogatott biztosítást, de már csak a jövő hét elejéig. A tapasztalatok szerint a magyar gazdálkodók jelentős része nem él ezzel a lehetőséggel, pedig az időjárás évente százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést okoz az ágazatnak. A magyar termőterületeknek mégis csak alig felére kötnek biztosítást.
hirdetés

Ha jön a vihar, már sokszor késő a bánat - Kép: SXC

Aki még nem tagja az agrár kockázatkezelési rendszernek, és önkéntes csatlakozási szándékát az egységes kérelemben nem jelezte, június 10-ig ezt megteheti. A díjtámogatott biztosítás igénybevételét is az egységes kérelemben kell jelezni, aki ezt elmulasztotta, annak június 10-ig még lehetősége van kérelmét módosítani. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az utóbbi hetek időjárása jelentős károkat okozott a mezőgazdasági termelők egy részének, és a természeti események által okozott károk csökkentése érdekében az öngondoskodás jelentőségére hívja fel a mezőgazdasági termelők figyelmét.

Az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillére keretében (államilag támogatott kárenyhítés) a jégesőkár, felhőszakadáskár, a viharkár és az árvízkár esetében egyaránt igénybe vehető kárenyhítő juttatás, amennyiben a károsodás az adott növénykultúra legalább 30 százalékos mértékű hozamcsökkenését okozza. A kárenyhítő juttatás igénybevételének feltétele, hogy a termelő a kockázatközösség tagja legyen, és a káresemény észlelését, illetve a növénykultúrában észlelhető károsodást követő 15 napon belül bejelentse a kárt az agrárkár-megállapító szervhez, valamint - az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait felhasználva - a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelési igazgatósága (agrárkár-megállapító szerv) igazolja a bejelentett kárt.

További feltétel, hogy a gazdálkodó szeptember 15-ig maradéktalanul megfizesse a kárenyhítési hozzájárulást, és a kárenyhítő juttatás iránti igényét november 30-ig benyújtsa az agrárkár-megállapító szervnek. A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtásakor nem köt az adott növényi kultúrára jellemző, legalább egy mezőgazdasági káreseményre kiterjedő biztosítást. A mezőgazdasági biztosítás kötése tehát egyrészt alacsonyabb kockázati kitettséget jelent a biztosító által nyújtott szolgáltatás igénybevételével, másrészt pedig lehetővé teszi a teljes mértékű kárenyhítő juttatást - írja közleményében a szaktárca.

Százmilliók ragadnak bent évente

Ki kaphat támogatást?
A díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítás támogatási rendszerét a 2011. évi CLXVIII számú, a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szabályozza, valamint a 143/2011 számú Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete együttesen a 125/2012 VM rendeletben szereplő módosításokkal. A fenti törvény értelmében a biztosítás szerződője a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő lehet, mezőgazdasági támogatást csak regisztrált mezőgazdasági termelő kaphat.
Évente mintegy 100 milliárd forintos árbevételkiesést okoz a kedvezőtlen időjárás a magyar mezőgazdaságnak - mondta Poprády Géza a VM közigazgatási államtitkára, aki szerint a mezőgazdasági tevékenység számos kockázatot rejt magában és ezek közül az egyik legjelentősebb tényező az ember által nem befolyásolható elem, a szélsőséges időjárás. A díjtámogatott biztosításokat mégsem veszik igénybe a termelők.

A szakemberek számára érthetetlen a mezőgazdaságból élők egy részének a viselkedése: becslések szerint több százmilliós állami támogatást hagynak a kasszában, pedig csak igényelniük kellene az őket illető részt, a biztosítási díj 65 százalékát. Ez ugyanis a támogatott konstrukció lényege. Azoknak, akik befizetik a növénybiztosítási díj teljes összegét, s megfelelnek a minisztérium által előírt egyéb feltételeknek – egyebek mellett, hogy regisztrált termelők -, s jelzik a biztosítónál, hogy részt akarnak venni a programban, visszajár a díj 65 százaléka. Persze csak akkor, ha miután megfeleltek a feltételeknek, s bekerülhettek a rendszerbe, igénylik a támogatási részt.

Ám tapasztalatok szerint sok gazda éppen ezt a végső, fontos lépést nem teszi meg. Befizetik a teljes díjat, felvetetik magukat a programba, s végül bennhagyják a pénzüket a közös kasszába. Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési vezetője szerint ezt a reakciót a biztosítási szakma sem érti. Igaz, a speciális terméket nem is kínálja a teljes szakma, összesen három cégnél lehet a növényeket jégverés és egyéb elemi csapások pusztításai ellen biztosítani. Pontosabban, pillanatnyilag már csak két biztosító ajánlja ezt a szolgáltatást, az egyik ugyanis bejelentette, átmenetileg – értesítésig – nem köt új szerződést erre a termékre. A másik két társaságnál még fogadják a gazdákat, igaz, bármikor bejelenthet szüneteltetést mindkettő, akár egyszerre is. A szakértő szerint ugyanis – kis túlzással –, amint beborul az ég, a gazdák kopogtatnak a biztosítóknál, ám az egyértelműen elkerülhetetlen kockázatot minden társaságnak jogában áll elkerülni, ezért ha beáll a tavaszi jégverések ideje, átmenetileg lehúzzák a rolót a növénybiztosításért jelentkező ügyfelek előtt.  A felfüggesztés azonban a már meglévő szerződéseket nem érinti.

Jó termés lesz, ha nem viszi el a víz

Egyszerre pattantak a rügyek

Nem kényeztet minket az időjárás: idén márciusban még 71 ezer hektár mezőgazdasági terület volt víz alatt és országszerte több százezer hektáron több hetet csúsztak a mezőgazdasági munkák, mivel a felázott talajra nem tudtak rámenni a munkagépek. Az időjárás ugyan áprilisban bepótolta a kiesett kora tavaszt, a belvízkárok és a munkálatok csúszása miatt mégis sokmilliós kár érte a termelőket. A hirtelen, szinte egyszerre virágzásnak induló növények viszont a méheket állították kihívás elé. Az Állami Gyümölcskutató Intézet szakemberei kiváló szezont jósoltak a gyümölcsfák virágzásakor, de kiderült, a robbanásszerűen bekövetkezett meleg egyszerre nyitotta meg a rügyeket, így a méhek szinte képtelenek voltak eredményes munkát végezni. Ráadásul nehezítette a helyzetet, hogy jóval kevesebb méh jutott a virágokra, a többségük ugyanis sokáig a kaptárban maradt, így nem tudott kialakulni megfelelő rajmennyiség.

„A hirtelen felmelegedés következtében a nyugalmi állapotban lévő bimbók kinyíltak, és a megszokott sorrend helyett most minden fafajta szinte egyszerre borult illatos virágba. Ez az összecsúszás bizony megzavarta a természet rendjét, a megtizedelt méhek pedig egyszerűen nem bírtak a feladattal, nem sikerült minden virágot beporozniuk” – mondta Szügyi Sándor, a kutatóintézet munkatársa. Ha kiemelt termés nem is várható, a szakember mindenkit megnyugtat: bár a méhek hatékonysága ezúttal elmaradt a várt értékektől, így is átlagos gyümölcsmennyiségre lehet számítani.

A klímaváltozás veszélybe sodorja az élelmiszeripart
El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kutatókat, és a válasz viszonylag egyszerű: ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor nem.
Alig érkezett meg a május, az aranyat érő esők óriási viharokkal együtt érkeztek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint csak május 10. és 20. között húsznál is több helyen alakultak ki zivatargócok, Budapesten például a pünkösdi hétvégén egyetlen vihar alatt a havi csapadékátlag csaknem negyede lehullott. A múlt hónap a sok éves átlagnál jelentősen hűvösebb és csapadékosabb volt, és nem indult jól a június sem. Az első nyári hónap elején is több fokkal elmaradt a hőmérséklet az ilyenkor megszokottól, a mezőgazdaság mellett a turizmust is súlyosan érintette az első nyárias hétvégék elmaradása: a Balaton partja kongott az ürességtől ami nem is csoda, kedden az átlaghőmérséklet a 15 Celsius fokot sem érte el.

Tavaly az aszály tépázta meg a mezőgazdaságot, az előrejelzések szerint pedig fel kell készülnünk arra, hogy az aszályok, tartós hőhullámok, az özönvízszerű esőzések még az eddigieknél is gyakrabban fognak előfordulni. A mintegy 4 millió hektáros magyarországi mezőgazdasági területnek mégis csupán „csak” a felére kötnek a gazdák biztosítást. Azonban az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a mezőgazdasági biztosítások iránt is fokozatosan nő a kereslet, leggyakrabban jégverésre, tűz- és aszálykárokra kötnek biztosítást a termelők. A fagykár is biztosítható, így az állami kárenyhítési alapból kapható támogatás mellett a biztosítótársaságokra is számíthatnak a termelők. A Dunán és mellékfolyóin kialakuló árvízhelyzet is nehéz helyzetbe hozhatja azokat a termelőket, akik a folyó menti területeken gazdálkodnak.

Vis Maior: sosem késő

Árterületre ugyan nem lehet biztosítást kötni, azonban a védelmi gát mögötti ún. „mentett” területen fekvő mezőgazdasági területekre már igen. A belvíz szintén nem biztosítható kockázat, a biztosítási szakemberek véleménye szerint az ilyen típusú területek fekvése esetén a gazdák is tudják, hogy egy-egy csapadékosabb időszakot követően belvíz alakulhat ki, így általában azokat a területeket nem is művelik. Pedig amellett, hogy az állam immár a biztosítás díjához is támogatást nyújt, a gazdálkodók egy közös kockázati alapból is részesülhetnek kárenyhítésben. A 2012-ben életbe lépett új kárenyhítési rendszernek kötelezően és automatikusan tagja lesz az a termelő, aki egységes támogatási kérelmet nyújt be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), ennek határideje azonban június 10-én lejárt.

Azonban nincs minden veszve, a káresemények vis maiorként ismerhetők el, amennyiben a termelő bejelentést tesz az MVH-hoz. A megalapozott és az MVH által elfogadott vis maior bejelentés alapján, az érintett ügyfelek mentesíthetőek az egyes jogcímekhez kapcsolódó kötelezettségek be nem tartásából fakadó szankciók alól. A vis maior bejelentést 2010. május 19-étől lehet benyújtani elektronikusan – az egységes kérelem benyújtásához hasonlóan – az Ügyfélkapun keresztül. A vis maior bejelentést 10 munkanapon belül kell benyújtania, attól az időponttól számítva, amikor a termelő abba a helyzetbe kerül, hogy képessé válik a vis maior bejelentés megtételére. Belvíz, árvíz és szélvihar esetén a megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságai (falugazdászok) igazolása is szükséges a bejelentéshez, melyet papír alapon kell eljuttatnia az MVH-hoz.

 

hirdetés

Véleményvezér

Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?
Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Nagy vitatéma, hogy hasznosak-e az ársapkák, vagy nem. A benzin esetében nagy volt a bukta, de kérdés, mi lenne az élelmiszerek esetében.
Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Pétervására város fideszes polgármestere nemcsak kastélyt épített uniós pénz felhasználásával magának.
Újabb EU pénzből épített fideszes kastélyt talált Hadházy Ákos

Újabb EU pénzből épített fideszes kastélyt talált Hadházy Ákos

A független képviselő töretlen szorgalommal igyekszik utánajárni, hogy hová kerülnek az uniós pénzek.
Az összeszerelő-üzemként működő magyar gazdaság nagyon kitett a globális láncokban mutatkozó zavaroknak

Az összeszerelő-üzemként működő magyar gazdaság nagyon kitett a globális láncokban mutatkozó zavaroknak

A rendkívül magas magyar infláció mögött rossz, vagy tudatos kormányzati intézkedések állnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo