Lakatos Mónika Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője szerint a tavaszi középhőmérséklet 12,2 Celsius-fok volt, ez az átlagosnál 1,6 fokkal volt melegebb. Az OMSZ adatai alapján az enyhe tél után márciusban is folytatódott a megszokottnál melegebb idő. A szokásosnál 3,5 Celsius-fokkal melegebb volt abban a hónapban, több napi melegrekord is megdőlt.
Márciusban a legalacsonyabb hőmérsékletet 11-én Zabaron mérték, ahol mínusz 8,5 fok volt. A legmelegebb március 17-én Letenyén volt, 23,4 fokig emelkedett a hőmérséklet. Áprilisban a leghidegebb napon (15-én) szintén Zabaron mínusz 3,8 fokig hűlt le a levegő. A legmagasabb hőmérsékletet április 24-én Tiszaszalkán mérték, 25,8 fokot. Májusban a legalacsonyabb hőmérsékletet 6-án Nyírlugoson mérték, mínusz 1,6 fokig hűlt a levegő. A legmelegebb május 23-án Körösszakálon volt, 31,7 fok.
Az éghajlati szakértő kitért arra is, hogy országos átlagban idén tavasszal mintegy 40 szeles napot rögzítettek, ez nagyjából megfelel a sokéves átlagnak. Megjegyezte, hogy a legerősebb széllökések átlaga 75 kilométer/óra körüli volt, ami viszont meghaladja a sokéves átlagot.
Lakatos Mónika elemzése szerint a Kiskunság középső területein a szokásosnak felét sem érte el a tavaszi csapadék. A Nyírségben a tavaszi normál mennyiség mintegy 70 százaléka hullott le. A déli határ menti területeken viszont az átlag másfélszeresét is meghaladó csapadékot rögzítettek a meteorológusok. (Magyarországon aszályosabb nyarat és csapadékosabb teleket okoz a klímaváltozás.)
"Az a szakmai álláspont, hogy az egy hónapon túli, illetve évszakos számítógépes anomália-előrejelzések beválása egyelőre olyan alacsony, hogy azok legfeljebb kísérleti eredményeknek tekintendők, ezért nem tanácsos rájuk sem gazdasági, sem más döntéseket (például a nyaralás tervezését) alapozni" - tette hozzá a főosztályvezető.
