A klímatudatos nebulók elégedetlensége lassan mozgalommá dagad. Elemzők szerint a zöld egyetemisták arra használják fel a konfliktust, hogy ismét a politikai diskurzus fősodrába tolják az éghajlatvédelem kérdését, miután az elnökválasztási kampányból javarészt kiszorult a téma. (Ám miután a Sandy hurrikán napokra megbénította a keleti parti városokat, a klimaváltozás az érdeklődés középpontjába került. A szerk.) Mint ismeretes, az Egyesült Államokban minden egyetemnek saját befektetési alapja van, ezek hozamaiból finanszírozzák nemcsak a szervezet működését, de az ösztöndíjakat. Ezek az alapok rendszerint támogatók, gazdag patrónusok pénzeit foglalja magában, melyekkel a részvénypiacokon spekulálnak az egyetemek.
A diákok akciója a 80-as évek azon kampányát másolja, melyben tudatos fogyasztók és társadalmi aktivisták arra kényszerítették rá kedvenc termékeik gyártóit, ne üzleteljenek a faji megkülönböztetést tudatosan űző Dél-Afrikai Köztársasággal. Akkoriban a tanulók nyomására -ami egyeseknél nemcsak tüntetést, hanem éhségsztrájkot is jelentett- az egyetemek is csatlakoztak a mozgalomhoz és eladták részvényeiket azokban a cégekben, melyek piaci jelenlétükkel támogatták a dél-afrikai rezsimet. Az apartheid-ellenes akció vége az lett, hogy az ország ellehetetlenült, mert a piaci érték és a fogyasztói bizalom elvesztésétől tartva -illetve azt már tapasztalva- multik egész sora vonult ki a helyi piacról.
A tanintézmények ezúttal azonban vonakodnak csökkenteni portfóliójuk sokszínűségét, amit a kockázatkerülés kulcsának látnak. Az energiaipari vállalatok hagyományosan tőkeerős és nagy forgalmú társaságok, s mint ilyenek, a 3000 amerikai vállalatot árfolyamát követő Russell 3000 index értékének 10 %-át teszik ki. A Swarthmore College hallgatói a legkreatívabbak: tüntetéseket rendeztek, agitáló művészeti installációkat helyeztek ki. Akkor támadt a kérelem ötlete, amikor a hegytetőket leskalpoló külszíni bányászat ellen tiltakoztak.
A környezettudatos szólamok egyelőre annyi kézzelfogható eredményhez vezettek -a New York Times értesülése szerint-, hogy egy kevéssé ismert felsőoktatási intézmény, a Maine állambeli Unity College megvált a fosszilis cégekben lévő részvénypakettjétől, a Massachusetts-i Hampshire College pedig olyan irányelveket fogadott el, mellyel nem egyeztethető össze a gáz- és olajipari vállalatokban való befektetés.
A klímatudat akkor győzne, ha a legnagyobb, 31 milliárd dolláros portfólióval rendelkező Harvard vezetői beadnák derekukat. A diákok 72 %-ban már megszavazták, hogy a fosszilis részvények eladásának kérésével forduljanak a vezetőséghez. A válasz nemleges volt. Februárban azonban 150 egyetem hangadó diákjai fognak értekezni az ügyben, és biztosra vehetjük, hogy újabb cselekvési tervvel állnak majd elő.
