hirdetés

Gyorsabb válasz kell a globális felmelegedésre

Megkezdődött a katari Dohában hétfőn a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.
hirdetés

"A klímaváltozásra gyorsabb választ kell és lehet is adni" - figyelmeztetett, a konferencia megnyitása előtt kiadott közleményben Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára. A megállapodást azonban az évek óta fennálló ellentétek nehezítik, és ez vélhetően az OPEC-tagállam Katarban - amely egyébként a világ országai közül a legnagyobb egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátással rendelkezik - sem lesz másképp.

A magyar tudományos élet kiemelkedő szereplői vitáztak az emberi felelősségről és a jövő teendőiről a klímaváltozás kihívásainak tükrében a harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson. A konferencia részletes összefoglalóját itt olvashatja!

A feltörekvő és fejlődő piacok szerint a klímaváltozást leginkább okozó, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó fejlett ipari államoknak kell nagyobb terhet vállalniuk. A fejlett államok ezzel szemben többek között - az immár a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának számító - Kína csatlakozását várják a szerződéshez. Más országok, így az Egyesült Államok még az első Kiotói Jegyzőkönyvet sem ratifikálták. Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így egyelőre az Európai Unió és Ausztrália - amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 14 százalékát jelenti - tart ki a további szigorítás mellett.

Az egy évvel ezelőtti, durbani konferencia is e konfliktusból adódóan félsikerrel zárult. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották. A tavalyi megállapodás értelmében így most arról kell dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Kidolgozásra vár továbbá annak a tavaly elfogadott útitervnek a végrehajtása is, amellyel az összes nagy gazdaság - a legnagyobb kibocsátók is - kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie.

Mindeközben a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik. Andrew Steer, a World Resources Institute kutatóintézet vezetője így fogalmazott: "A helyzet nagyon sürgős. (...) Már nem mondhatjuk azt, hogy a klímaváltozás a jövő problémája". Az ENSZ által az elmúlt héten közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.

Elemzők szerint az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy hurrikán hatására némileg enyhülhet az amerikai álláspont. A hurrikán miatt több napra leállt az élet Amerika atlanti partvidékén, de a vihar a karibi térségben is jelentős károkat okozott. A szélsőséges időjárás azonban Magyarországot sem kímélte az elmúlt évben: februárban hidegrekord, augusztusban meleg- és hidegrekord dőlt meg, és a mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta a nyári szárazság.

A megállapodás bizonyára nem múlik majd a Kis Szigetállamok Szövetségén (AOSIS). A 43 államot tömörítő szervezet által szeptemberben kiadott közleményben, az ENSZ Alapokmányára hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás általi tengerszint-emelkedés "jelenti a legnagyobb veszélyt területi integritásukra, életképességükre és túlélésükre". A dohai tanácskozáson részvevőknek tehát ebben a bonyolult környezetvédelmi, gazdasági és politikai csillagzatban kell megállapodásra jutniuk. A konferencia első hetében szakértői szintű egyeztetések várhatóak. A miniszteri szintű tanácskozások december 4-étől kezdődnek.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországot a konferencián állami szinten képviselő hivatalos küldöttség vezetője Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.

hirdetés

Véleményvezér

Demarkációs vonal lesz az ukrán háború vége

Demarkációs vonal lesz az ukrán háború vége

Az orosz és az ukrán hadsereg láthatóan nem bír egymással.
Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

A választások előtt fedezet nélkül kiszórt költségvetési milliárdok árát most fizetjük meg. A Pénzügyminisztérium gyakorlatilag átalakult adóemelési üzemmé.
Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Egy víztároló gátja pusztult el Ukrajnában, aminek következményeként 10 Balatonnyi víznek kell pár óra alatt lefolynia a Dnyiprón.
Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Közel 300 millió forintos pert vesztett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a Ryanairrel szemben. Az ítélet jogerős.
Elszabadultak a lángosárak

Elszabadultak a lángosárak

A nyaralás kedvenc népi eledelének ára elképesztő magasságokba emelkedett.
Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Rettenetes nagyot fordult a magyar külpolitika az elmúlt években. Az Orbán-kormány egykori csúcsteljesítménye a Visegrádi Négyek együttműködésben ma már kakukktojásnak számítunk.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo